#ujsag

„Miéjt nem lakhatunk mindig az Angyaltáboj házban?”

Györgyfalva: Angyaltábor, ahol a sárkányok is megszelídülnek

Sárkányok (h)arca tematikában szerveztek idén ötödik alkalommal Angyaltábort Györgyfalván, de nemcsak a tüzet okádó mesebeli szörnyetegek kerültek terítékre ennek kapcsán, hanem a gonosz, a félelem, a kísértések elleni harc, és az identitáskeresés is. A tábor ezúttal is a kolozsvári, holtmarosi és marosvásárhelyi gyermekotthonok lakóit gyűjtötte a Bethlen-házba, hogy olyan változatos, szórakoztató tevékenységeken vehessenek részt, amelyeknek lélekformáló ereje van.  

– Mivel a legkisebb táborozó 4 éves, a legidősebb pedig 20 éves volt, úgy döntöttük, hogy idén két csoportban, párhuzamosan tartjuk a foglalkozásokat – mesélte Antal Enikő a tábor ötletgazdája, főszervezője és főangyala. – Persze voltak közös programok is, de míg a kisebbek esetében a meseszerű elemek domináltak az idei tematika vonatkozásában, a nagyobbaknak szóló beszélgetéseken a gonosz, a félelem, a kísértések és az ellenük való harc, valamint az identitáskeresés kapták a főszerepet – tette hozzá a főszervező. A reggeli áhítatokon éppen ezért a bibliai példaképekről esett szó. – A gyerekeknek ez is nagy élmény, hiszen ilyenkor ők olvashatják fel az igét, vagy imádkozhatnak. Sőt ezúttal olyan kérés is érkezett, hogy jövőre szeretnének ők is áhítatot tartani – mesélt a táborlakók lelkesedéséről.

Idén újdonság volt a néptáncoktatás a táborban, amelyet a Jászberényből érkezett Busai Norbert és Zsuzsanna vezetett, akik nemcsak tánclépéseket, de különböző koncentrációfejlesztő játékokat tanítottak a fiataloknak. De persze idén sem maradhatott el az erdőszéli szalonnasütés, vagy a jól megszokott focimérkőzés a falubeliek és a táborlakok között. Emellett számos játékba, kézműves tevékenységbe is bekapcsolódhattak, de volt rohampálya, arcfestés és óriásbuborék-készítés is. – A táborozók által „aquanapnak” keresztelt napon a Kolozsvári Magyar Napok programjaiba próbáltunk bekapcsolódni, de az időjárás sajnos nem kedvezett nekünk. Ennek ellenére a gyerekek ezt is nagyon élvezték, hiszen már a buszozás is nagy élmény volt számukra – mesélte Antal Enikő. – A falusi akadálypálya kialakításába az egész falut sikerült bevonni. A gyerekeknek különböző feladványokat kellett megoldaniuk a falu keletkezéstörténetének, valamint hagyományainak ismeretében. Tudniuk kellett például azt, hogy a györgyfalvi népviselethez mit kell legelőször felvenni – mesélt az idei tábor másik különlegesebb programjáról a szervező.

– Utolsó este hagyományosan a falubelieknek mondunk köszönetet, és ilyenkor különféle műsorral készülünk. Ezúttal az Angyaltévé műsora jelentkezett a táborlakók életéről szóló hírekkel, velük készült interjúkkal, kisfilmekkel, és a kívánságműsor sem maradt el – mondta Antal Enikő, és elárulta: idén megszületett az Angyaltábor himnusza is, amelynek szövegét ő maga írta, és Kálló Krisztián zenekonzervatóriumi hallgató zenésítette meg.

– Az újkenyér ünnepével összekötött vasárnapi istentisztelet mindannyiunk számára meglepetés volt, mert azt édesapám, Antal Csaba szervezte teljes titokban. Az alapige az öt kenyérről szólt, amellyel Jézus ötezer embert vendégelt meg. Ezt illusztrálta öt táborozó gyerek, aki eközben kiállt az úr asztalához az öt kenyérrel, ezzel érzékeltetetve, hogy ahogyan annak idején öt kenyérből több ezer embert meg tudtak etetni, úgy a 60 táborozónak is bőven jut az öt györgyfalvi kenyérből – beszélt a rendhagyó istentiszteletről Antal Enikő. Az istentiszteletnek különleges vendégei is voltak idén, mégpedig Bartha József holtmarosi lelkész és a holtmarosi gyermekotthont támogató Wass Endre, Wass Albert fia.

A főszervező az eddigi leggördülékenyebben lezajlott táborként élte meg az ideit. – Szervezés szintén ekkora összhang még sohasem volt, és a helyieket is sikerült bevonni a tábor lebonyolításába olyannyira, hogy édesanyáméknak csupán kétszer kellett főznie az egyhetes tábor idején. De nemcsak az étkeztetésbe kapcsolódtak be a falubeliek. A fiatalok a foglalkozás-levezetésbe, a mosogatásba is besegítettek – sorolta. – Már csak az utolsó napra jellemző sírás-rívást, a búcsú fájdalmát kellene valahogy kiküszöbölnünk – tette hozzá mosolyogva.

Egy ilyen eseménydús hét után, ahol életre szóló barátságok köttetnek, ahol néhány napra angyalszárnyakat kap még a legcsintalanabb gyermek is, jogosan merül fel némelyekben a kérdés, hogy „Miéjt nem lakhatunk mindig az Angyaltáboj házban?”.

New Gerlóczy News #18 is out!

If you happen to be around Budapest in the next months, don’t miss to drop by Gerlóczy try out their wonderful pistachio cake and pick up your copy of the new Gerlóczy újság! Pick your copy at the restaurant or check it out on Issue here>>