#trolloctober

English: In the future. Kyvrina grew up to be a young and beautiful lady. Her father, a storm dragon, inherited her brown skin and blue scales, while her mother, a lf Draenei, gave her beautiful lavender hair locks, golden eyes and a tail and tentacles. Horns are also slowly taking shape. Walking around the fortress, you will hear voices. Curious, she peers from behind a tree and sees a young man, but she doesn't know who or what he is. He had beautiful brown hair and eyes, blue skin and big fangs, so he thought he was a troll. Others would be startled at first sight, but she was more curious and watched in silence. Garkinu is hunting for food. His father had taught him well and all he had to do was practice. He finds the right prey. He concentrates, waits, watches and shoots with his arrow! He hits. The deer you have chosen for yourself does not give himself easily. It rushes at him and its antlers severely injure him. Garkinu takes out his hunting knife just in time and gives the stag a coup de grace. He pushes it off with great difficulty, but his wound is bleeding profusely, so he staggers and leans against the tree. Kyvrina is frightened and rushes to him. Garkinu's face flushes with pain and he puts his hand to the wound, swearing softly. He hears someone, so he looks up. Garkinu: An angel? Is this the end? Kyvrina: * blushes * No, but I can heal. * kneels down beside her and begins to heal * A few minutes later, tearing off a piece of his clothes, he stitches the boy's wound. Garkinu: Thank you. What is your name? Kyvrina: You're welcome. Kyvrina. And yours? * smiles sweetly * Garkinu: Garkinu * smiles back and then is surprised * What do you mean? You are Draenei. Kyvrina: Half, my father is a dragon, so I learned many languages from him. I thought you were a troll. Garkinu: * blinks, then corrects the girl * Half, my father is a troll, my mother is half blood. Orc and oggre. They both laugh and tell each other stories about themselves. But the time comes to say goodbye. Kyvrina made a flower wreath during the conversation. She puts it on Garkinu's head with a kiss on the cheek. Then, saying goodbye to him, she turns into a dragon and flies away. Garkinu blushes a little and waves to her. Magyar: A jövőben. Kyvrina ifjú és szép hölggyé cseperedett. Apja, aki vihar sárkány, barna bőrét és kék pikkelyeit örökölte, míg lf draenei édesanyjától szépséges levendula hajfürtjeit, arany szemét és kunkori farkincáját és csápjait. Szarva is lassan alakot ölt. Sétálva az erődben hangokra lesz figyelmes. Kíváncsi, így egy fa mögül kilesve meglát egy ifjút, de nem tudja mi és ki lehet. Gyönyörű barna haja és szeme, bőre kék és nagy agyarai voltak, így trollnak vélte. Más első látásra megijedne, de ő inkább kíváncsi volt és csendben figyelt. Garkinu épp élelemre vadászik. Apja jól kitanította és már csak gyakorolnia kellett neki. Talál is megfelelő prédát. Koncentrál, vár, figyel és nyilával lő! Eltalálja. A szarvas, amit kiszemelt magának nem adja magát könnyen. Neki ront és agancsa súlyosan megsérti a fiút. Garkinu vadász kését épp időben veszi elő és megadja a szarvasnak a kegyelem döfést. Nagyon nehezen löki le magáról, de sérülése erősen vérzik, így meginogva a fának dől. Kyvrina megijed és oda siet hozzá. Garkinu arcát fájdalom önti el, kezét a sebre teszi, közben halkan káromkodik. Hall valakit, így felnéz. Garkinu: Egy angyal? Itt a vég? Kyvrina: *elpirul * Nem, de tudok gyógyítani. * letérdel mellé és gyógyítani kezd * Pár perccel később, ruhájából letépve egy darabot, beköti a fiú sebét. Garkinu: Köszönöm. Mi a neved? Kyvrina: Szívesen. Kyvrina. És a tiéd? * kedvesen mosolyog * Garkinu: Garkinu * vissza mosolyog majd meglepődik valamit * Hogy hogy érted, amit mondok? Draenei vagy. Kyvrina: Félig, apám sárkány, így sok nyelvet megtanultam tőle. Jól gondoltam, hogy troll vagy. Garkinu: * pislog, majd kijavítja a lányt * Félig, apám troll, anyám fél vér. Orc és oggre. Mindketten nevetnek és mesélnek magukról egymásnak. Viszont eljön a búcsú ideje. Kyvrina a beszélgetés közben egy virág koszorút

I will sacrifice my life for my love! Zogran and Ozna my English: Zogran is worried. His lover Ozna has not returned for 2 months. He decides to go after him and doesn't care about the license. He knows enough about healing to be of use. He arrives after half a day's journey. The situation is as chaotic as a battlefield. Zogran is a little frightened by the sight, but doesn't back down. He looks for Ozna, who is resting in his tent, but when he spots Zogran he sits up and tears well up in his eyes. He thinks his eyes are glazed over, but when he realises it's true, he hugs him tightly. Then comes the rebuke for coming here. It doesn't last long, because Ozna's rest is about to expire and he has to go back into battle. They look at each other happily and their kiss erases all the bad.

Zogran has been in the camp with Ozna for almost a week. He finds it very difficult to cope with the conditions here, but he sticks by his love. Ozna is also much more eager to fight so that he can return to him beloved. But sometimes it is not enough to survive. One day Ozna is taken to the hospital tent with serious, fatal injuries. Zogran barely realizes it, tries to use his strength to heal, but to no avail. He is not strong and trained enough to do this.

Ozna: * takes Zogran's hand and smiles at him * I told you I would give my life for you. * touches his cheek * Be happy, live and never give up. I love you.

Zogran: I promise. I love you. * He leans in for a kiss and then falls on him, crying *

You will find out later. The camp was in danger. Ozna and his team sacrificed their lives to save it. Zogran vows at Ozna's grave that he will be one of the best druids. He becomes passionate in memory of Ozna. Magyar: Zogran már nagyon aggódik. 2 hónapja nem tért vissza szerelme, Ozna. Úgy dönt utána megy, és nem érdekli az engedély. Tud annyit a gyógyításról, hogy haszna legyen. Fél napi utazás után megérkezik. A helyzet kaotikus, ahogyan egy csata tér. Zogran kicsit megrémül a látványtól, de nem hátrál meg. Megkeresi Oznat, aki pont pihenő idejét tölti sátrában, de mikor észleli Zogrant felül és könnyek gyűlnek szemében. Azt hiszi káprázik szeme, de mikor rájön, hogy igaz, szorosan magához öleli. Majd jön a dorgálás, amiért ide jött. Ez nem tart sokáig, mert Ozna pihenője lassan lejár és vissza kell mennie a csatában. Boldogan néznek egymásra és csókjuk minden rosszat eltöröl.

Zogran lassan 1 hete van a táborban Oznával. Nagyon nehezen viseli az itteni körülményeket, de kitart szerelme mellett. Ozna is sokkal lelkesebben harcol, így hogy kedveséhez térhet vissza. Ám néha ez is kevés a túléléshez. Ozna egyik nap súlyos, halálos sérüléssel viszik a kórház sátorba. Zogran alig fogja fel, erejét próbálja használni a gyógyításra, de hasztalan. Nem elég erős és képzet, hogy ez sikerüljön.

Ozna: * megfogja Zogran kezét és mosolyog rá * Mondtam, hogy életemet is adnám érted. * megérinti arcát * Legyél boldog, élj és soha ne ad fel. Szeretlek.

First love~ Zogran and Ozna my English: Zogran realized as a child that he was no ordinary troll. In addition to showing his healing druid powers, he also showed his powers in love. Girls never interested him, he could only think of them as friends. But seeing a warrior always makes his heart beat faster. Ozna, a strong and muscular mon warrior. He never dared to speak to him, fearing rejection and stigmatization. But there was always something strange about him. Dozens of women were always pining for Ozna, but he ignored them. So Zogran hoped. One spring ball, what he'd been waiting for happened. Ozna takes Zogran's hand and "kidnaps" him, where they can be alone.

Ozna: I see the way you look at me. * his strong hands gently touch the fragile boy *

Zogran: And you choose me over dozens of women?

Ozna: * smiles * To me they are just the people I fight for. But you, I would die for them. * gently touches Zograna's cheek and leans over and kisses it *

Zogran blushes and closes his eyes. The first kiss of his life, full of love. To be continued…

Magyar: Zogran még gyerek korában rájött, nem egy szokványos troll. Azon kívül, hogy gyógyító druida erejét mutatta, a szerelem terén is. A lányok soha nem érdekelték, csak barátként tudott rájuk gondolni. Viszont egy harcost láttán mindig megdobban szíve. Ozna, egy erős és izmos férfi harcos. Soha nem merte megszólítani, félt a vissza utasítástól és a megbélyegzéstől. Viszont valamit mindig is furcsállt. Ozna után tucatnyi nő epekedett mindig, de ő rájuk se figyelt. Zogran ezért reménykedett. Egyik tavaszi bálon megtörtént, amire várt. Ozna megragadja Zogran kezét és „elrabolja”, hol kettesben lehetnek.

Ozna: Látom ám, hogyan nézel rám. * erős kezei gyengéden érintik a törékeny fiút *

Magyarul: Zogran útnak indul felfedezni Ardenweald területét. Druidaként szereti a természetet, így ez a terület számára csodaszép. Bagoly formájában repül, mikor meglát egy szép vízesést. Régóta úton van, így leszáll felfrissülni. Senkit nem lát a közelben. Zogran: Csodaszép vízesés. Tökéletes fürdéshez. De rosszul nézett körbe, nem volt egyedül. Sorsalis épp az egyik bokor mögött sziesztázott, aki a hangokra felfigyel. Felülve észreveszi Zogrant, épp szólna neki, de szava teljesen elakad a látványtól. Zogran virágkoszorúja a víz zuhatag alatt teljesen szétesik hajában és olyan lesz, akár egy türkiz zöld virágos rét. Zogran nem egy izmos alkat, de gyönyörű szálkás izmos formás. És bár fiatal férfiasságára se lehet panasz. Sorsalis kacér mosolyt ejt és halkan közelebb megy. Zogran végzet a fürdéssel és egy ronggyal törölni kezdi magát, ekkor megfordul és észre veszi a férfit. Zogran: * elpirul * H-hello~ Sorsalis: Hi. Bocsi, épp szólni akartam, de elakadt a szavam. Szép vagy. Zogran: * még jobban zavarba jön * Köszönöm. * nem takargatja magát, érzi a vibrálást a levegőben, így közelebb megy * Te is szép férfi vagy. A nevem Zogran. Sorsalis: Az én nevem Sorsalis. * még közelebb megy és kezét nyújtva kisegíti a vízből * Zogran: * elfogadja a segítséget és kilép a vízből, de szinte a karjaiba lendül * Köszönöm. * keze felcsúszik Sorsalis karján * Sorsalis: * szabad kezével elsöpri Zogran türkizzöld haját és finoman végig harapja nyakát, másik kezével magához öleli * Egy csodálatos éjszakát töltenek együtt és egymás átkarolva pihennek le. Alig telik el 2 óra, amikor Sorsalis felriad. Haza kell térnie, már késésben van. Nem akarja felébreszteni Zogrant, olyan szépen alszik, de várni se tud. Bármennyire is rossz érzés szó nélkül kell ott hagynia, mennie kell. Ahogy öltözni kezd egy csomagot talál ruhái közt. Egy kendőbe csavart briós és egy levél. „Ha menned kell menj, nem haragszom. Fogad el ezt útra valónak.” Sorsalis: * mosolyog és ötlete támad, ő is ír egy levelet, ez eszébe se jutott * „Sajnálom, késésben vagyok. Remélem találkozunk még.” Otthagyva a levelet haza tér. English:

Zogran sets off to explore the Ardenweald area. He loves nature as a Druid, so this is wonderful for the area. It flies in the form of an owl when it sees a beautiful waterfall. He’s been on the road for a long time, so he lands to freshen up. You don't see anyone nearby.

Zogran: Beautiful waterfall. Perfect for bathing. But he looked around badly, he was not alone. Sorsalis was taking a siesta behind one of the bushes, and the sounds caught his attention. Sitting up, he spots Zogran, and is about to speak to him, but is speechless at the sight. Zogran's wreath of flowers completely disintegrates in her hair under the torrent of water and becomes like a meadow of turquoise green flowers. Zogran is not have a muscular physique, but he has a beautiful physique. And although his young manhood is not to be complained about. Sorsalis smiles coquettishly and moves quietly closer. Zogran finishes bathing and starts to wipe himself with a cloth, then turns around and sees the mon. Zogran: * blush * H-hello~

Sorsalis: Hi. Sorry, I was about to say something, but I got stuck. You look beautiful.

Zogran: * more embarrassed * Thank you. * she doesn't cover herself up, she feels the vibration in the air, so she moves closer * You're a beautiful man too. My name is Zogran.

Sorsalis: My name is Sorsalis. * he comes even closer and holds out his hand to help him out of the water *

Zogran: * accepts the help and steps out of the water, but almost swings into his arms * Thank you. * his hand slides up Sorsalis' arm *

Sorsalis: * with his free hand he sweeps Zogran's turquoise green hair and gently bites the back of his neck, with his other hand he hugs him *

They spend a wonderful night together and relax with their arms around each other. Barely 2 hours pass when Sorsalis wakes up. He has to get home, he is already late. He doesn't want to wake Zogran, he's sleeping so well, but he can't wait. As bad as it feels to leave without a word, he has to go. As he starts to get dressed, he finds a parcel in his clothes. A brioche wrapped in a shawl and a letter.

"If you have to go, go, no hard feelings. Accept this as the way to go."

Sorsalis: * smiles and has an idea, he's writing a letter too, he hadn't thought of that *

"Sorry, I'm running late. Hope to see you again."

Leaving the letter, he returns home. Zogran my character Sorsalis and art by @tentaclenepi