#seselj

Régóta küzdök a szólásszabadság korlátozása ellen, úgy gondolom, minden embert egyenlően megillet a szabad véleménynyilvánítás joga, még azokat is, akiknek a legrémisztőbb nézetei vannak. Mégis tapsoltam, amikor az ENSZ bírósága tíz év börtönbüntetésre ítélte Vojiszlav Seselj szerb politikust, amiért nacionalista beszédeivel háborús bűnök elkövetésére bujtogatott a ’90-es évek elején a volt Jugoszláviában.

A szólásszabadság alapvető emberi jog. Éppen ezért 1977-ben az Amerikai Polgári Szabadságjogok Szövetségének (American Civil Liberties Union, ACLU) ügyvezető igazgatójaként vállaltam el a jogi képviseletét egy amerikai náci csoportnak, amely felvonulást akart szervezni Skokie városkában, Illinois államban, ahol sok holokauszttúlélő él.

A vitát számos bírósági ügy követte, amelyeket az ACLU mind megnyert. E küzdelem megítélése a következő években is felemás volt, az egyik tábor üdvözölte, hogy védelmeztem a szólásszabadságot, másokból ellenérzést váltott ki. Ha ma kellene döntenem egy ilyen helyzetben, ugyanígy járnék el.

Seselj esetében azonban helyesen döntött az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa, amikor elítélte a szerb politikust. Seseljt, aki a Szerb Radikális Párt vezetője volt, eredetileg azzal vádolták, hogy az ultranacionalista, uszító beszédeivel elősegítette a horvát–bosnyák konfliktust.

A volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék végül is felmentette Seseljt. A fellebbviteli kamara megerősítette az alacsonyabb fokú bíróság döntését – egy kivétellel: az 1992. május 6-án Herkócán (Hrtkovice) tartott beszéde ügyében nem mentették fel.

A bíróság szerint Seselj a beszédben kijelentette, hogy „a horvátoknak nincs keresnivalójuk Herkócán”, és felszólította a szerb hallgatóságot, hogy „szabaduljanak meg a többi horváttól” a faluban és a környéken. A tömeg a „Horvátok Horvátországba!” és az „Ez itt Szerbia!” skandálással válaszolt.

Nem a tartalomnak volt kulcsszerepe, Seselj többi nacionalista beszéde is hasonlóan gyűlöletkeltő volt. A fellebbviteli kamara szerint a Herkócán elmondott beszédet az különböztette meg a többitől, hogy ez után gyorsan etnikai tisztogatásra került sor: „a kényszerítés, a zaklatás és a megfélemlítés kontextusában”. A bíróság megjegyezte, hogy Seseljnek jelentős befolyása volt a pártjában, sőt, egyesek „istenként tisztelték”.

Seselj herkócai beszédét a kontextus is megkülönbözteti a Skokie-ban tervezett amerikai náci fölvonulástól. Megismétlem, a beszédek tartalma mindkét esetben gyűlöletes lett volna. Ellenben azok, akik a Skokie-ban szervezett felvonuláson részt vettek volna, utálták a nácikat, így nem lett volna kit kényszeríteni, zaklatni vagy megfélemlíteni. Az egyetlen erőszakfenyegetés magukra a nácikra irányult, amelyet – tekintettel arra, hogy időben bejelentették a rendezvényt – megfelelő rendőri jelenléttel megelőzhettek volna.

Valójában a nácik, amint megkapták a felvonulási engedélyt Skokie-ban, áttették a tüntetést Chicagóba. Valószínűleg tudták, hogy maroknyi táboruk esélytelen lenne az ellentüntetők túlerejével szemben. Más szóval: a nácik megijedhettek. A tartalom és kontextus különbsége szintén döntő volt az amerikai szólásszabadságról született fontos döntésben. 1969-ben a Brandenburg v. Ohio ügyben az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága felmentette azt a Ku-Klux-Klan-vezért, aki egy KKK-összejövetelen gyűlöletbeszédet mondott. A kulcs – ebben az esetben is – a kontextus volt: a Legfelsőbb Bíróság úgy ítélte meg, hogy az erőszakra való felbujtás vádja nem állja meg a helyét, mivel a beszéd nem olyan kontextusban hangzott el, ahol az erőszak fenyegetés valós lett volna.

A Brandenburg-, Seselj- és Skokie-ügyek tehát ugyanazt az elvet támogatják: elsősorban a kontextus számít. Abban az esetben lehet valakit elítélni, ha bűntényre bujtogat, például erőszakos kitelepítésre vagy etnikai tisztogatásra, amikor valószínű, hogy a tömegből valaki cselekedni fog. Ám ha közvetlenül ez a veszély nem fenyeget, akkor a szólásszabadságot tiszteletben kell tartani. Ezért – a Legfelsőbb Bíróság egy korábbi döntésére hivatkozva felhozok egy példát –, ha valaki a színházban, amelyben megtelt a nézőtér, elkiáltja magát, hogy „Tűz van!”, nem hivatkozhat a szólásszabadságra, mert az nem védi meg a büntető eljárástól; ha egy üres színházban kiáltaná ugyanezt, akkor nem törne ki pánik, és bűntényt sem követne el az illető.

Seselj elítélésének a konkrét következményei korlátozottak lesznek. Mivel csaknem tizenkét évet töltött előzetes letartóztatásban, nem küldik vissza a börtönbe. A szerb törvények nem teszik lehetővé, hogy egy megválasztott tisztségviselő a kormányban helyet kapjon, ha korábban hat hónapot meghaladó börtönbüntetésre ítélték. Ez a törvény megakadályozhatja, hogy visszatérjen a szerb parlamentbe, bár egyelőre kérdéses, hogy Szerbia betartja-e saját törvényét.

Mindazonáltal a Seselj-ügyben hozott ítélet precedens értékű és fontos, mert meghúzza a szólásszabadság határait a nemzetközi törvény keretén belül, s mindezt olyan korszakban, amikor etnikai tisztogatásra biztatnak és később végre is hajtják. Például Mianmarban, ahol a rohingyákat brutális módon elüldözték a falvaikból; a támadásokra gyakran a szélsőséges buddhista szerzetesek beszédei után került sor, akik pont úgy viselkedtek, mint Seselj. Talán soha nem emelnek vádat ellenük gyűlöletbeszédért, azonban a beszédek olyan kontextusban hangzottak el, ahol a törvénysértő cselekvés veszélye közvetlen volt, elítélhetnék őket anélkül, hogy sérülne a szólásszabadsághoz való joguk.

Aryeh Neier a Nyílt Társadalomért Intézet (OSI) egykori vezetője, a Human Rights Watch alapítója

© Project Syndicate

Ivan Djordjević https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=569904390047334&id=100010833334176

Vojislav Šešelj vodio je bitne razgovore sa Rusima o kooperaciji Ruske i Srpske armije.On stim navodi “to je Srbiji pitanje opstanka”.Takodje se pominje i Milo Djukanović – Crnogorskog predstavnika vladajuce partije.

A szavazatok több mint felét megszerezheti a jobboldali szerb kormánypárt a hétvégi, előre hozott választáson. A miniszterelnök eleve azért rendelte el a szavazást, mert a felmérések szerint erősíteni tudja a hatalmát. A szélsőjobboldali Vojislav Seselj szerint Szerbiának azt a politikát kell követnie, amelyet Orbán Viktor képvisel Magyarországon.

Saját hatalmát szeretné bebetonozni a szerb jobbközép. A miniszterelnök, Aleksandar Vucic és pártja tízezer szavazó előtt zárta a kampányt Belgrádban. A kormányfő azért rendelt el előre hozott választást két év kormányzás után, mert a felmérések szerint pártja az eddiginél is nagyobb többséggel fog nyerni. A jobboldali kampányüzenet a szokásos: mindenki Szerbiát támadja, meg kell védeni az országot. „Csak egy erős Szerbia képes lemosni magáról, orosz barátaink segítségével, a népirtás vádját az ENSZ-ben. Megvédjük az országot az ENSZ-ben, ahogy megvédtük magunkat Horvátországgal szemben is, amikor a határt akarta módosítani. Szerbia csatákat nyer, és ezt folytatjuk” – szónokolt Aleksandar Vucic miniszterelnök.

Felmérések szerint a kormánypárt a szavazatok több mint felét megszerezheti. Ettől függetlenül a tervek szerint fenntartja a koalíciót az EU-párti szocialistákkal, hogy folytatni tudják az uniós integrációt. „Először jussunk be az Európai Unióba. Aztán majd ha olyan rossz nekünk ott, akkor kiléphetünk. Nem vagyunk Norvégia vagy Svájc, hogy megengedhessük magunknak, hogy az EU-n kívül maradunk. Szerbia jövője Európában van” – kampányolt Ivica Dacic, a szocialisták vezetője.

A felmérések szerint ők 10-12 százalékra számíthatnak, de az kérdés, hogy rajtuk kívül más uniópárti szervezet is bejut-e a parlamentbe. A harmadik helyre a Hágában az idén felmentett Vojislav Seselj szélsőjobboldali pártját várják. Ő ellenzi az EU-tagságot, és Oroszországgal mélyítené el a kapcsolatokat. Példaképének ebben az illiberális Orbán Viktort tartja. „Magyarországnak nagyon intellektuális miniszterelnöke van, Orbán Viktor, aki pontosan látja, hogy milyen hátrányokkal jár az európai tagság, és néha nyíltan fenyegetőzik a kilépéssel” – dicséri a magyar miniszterelnököt a népirtás vádja alól márciusban felmentett szélsőjobboldali vezető.

Szerbiában vasárnap lesz választás, addig kampánycsend van.