Ebben a rohanó világban egyszerűen nem lehet megállni. Nincs idő, hogy pihenjünk, nincs idő, hogy gondolkodjunk, és nincs idő, hogy érezzünk.

Néha meg kell állni, pihenni, és tisztázni a dolgokat, magunkban, és másokkal egyaránt. Be kell ismerni a hibáinkat, el kell fogadnunk, hogy vannak, akik valamiben jobbak nálunk, de az nem jelenti azt, hogy nem érünk semmit. El kell fogadni, hogy nem mindig úgy van, ahogy mi akarjuk, el kell fogadnunk, hogy néha engedelmeskednünk kell másoknak, még ha nem is akarunk. El kell tudni engedni az embereket, nem ragaszkodni hozzájuk foggal-körömmel. El kell tudnunk fogadni a változást, magunkban, és a környezetünkben egyaránt.