#nyak

honest answer would be, no her name would not be the same, but idk what it would be since her name was Saltburn before i came up with the rest of the story. i imagine it would be something like saltfang or something ironically light-based like saltglow, saltshine, ect.

Több oka is van, hogy a napokban nem posztoltam. Sajnos annyira beállt a nyakam, plusz huzatot is kaphatott, hogy a jobb karom/vállam másfél hete sajog és még az evés is kínszenvedés, nemhogy a gépelés. Másrészt nagyon sűrű volt a hetem. Sok munka, sok extra program ami csak tetézte a fáradtságot, aminek fő oka a fent említett nyakam/vállam miatti kialvatlanság miatt tetőzött. Percre pontosan két óránként ébredek fel éjszakánként miatta, ilyenkor úgy érzem leszakad az egész karom, a nyakam megfeszül és alig tudom mozgatni, minden mozdulat, legyen az felülés, fordulás vagy oldalra nézés, olyan hirtelen fájdalommal jár, hogy be tudnék hu*ozni. Vártam, hogy elmúljon, kenegettem, tettem rá tapaszt de semmi. Ezzel is dokihoz kell mennem, aztán masszőrhöz. Semmi humorom egyikhez sem, ez nem hiányzott.

Viszont ezt a nyak helyzetet leszámítva sikeres hetet zártam. Nagyon sok teendőm volt, köztük utazás is, és tartottam attól, hogy nem fogom bírni. A munkahelyen más gépeken kellett dolgoznom, az új házidokim tanácsára új gerinc MR-t kellett csináltatnom, elmentem az éves kontrollvizsgálatra az urológusomhoz, pénteken munka után hulla fáradtan elő szülinapi bulira mentem, majd tegnap az osztrák határhoz utaztam a szülinapos barátomnak szervezett bográcsozós, iszogatós kerti partira.

A munkanapok a nyakfájdalmam ellenére gördülékenyen mentek, bár pár munkatársam megharagudott rám, amiért más - kevésbé bonyolult - gépcsoportra kerültem plusz, amiért ki mertem venni egy nap szabit az elrendelt szombati napra. Nem is értem, miért kell emiatt ellenségeskedni, csak megengedhetek magamnak évente egy-két nap szabit nem? Jaa, hogy így egy napra másnak kell szívnia a gépeimen, amiken évek óta folyamatosan szopok. Mindegy is…

A gerinc MR is gond nélkül ment. Féltem, hogy kényelmetlen lesz a nyakam miatt, de szerencsére nem volt gond, nem kellett megszakítani a húszperces vizsgálatot. Az urológus megerőszakolt, megultrahangozott, feltettem a kérdéseimet és mindenre válaszolt. Megnyugtatott, továbbra sem urológiai probléma áll a panaszaim hátterében, makk (haha) egészséges vagyok.

A pénteki nap volt neccesebb, a szülinapos barátom barátnője szeretett volna elmenni iszogatni még a szombati, nagycsaládos sütögetős buli előtt. Azt beszéltük meg, hogy az este erősen függ majd attól, mennyire készülünk ki a munkában a (szülinapos) barátommal. Természetesen az egész munkanapot végigrohangáltam, szerszámoztam, emelgettem és pakolásztam, a nyakam mellett a gyomrom is szar volt, de mivel a barátomnak laza napja volt és nem akartam elcseszni az estét, rábólintottam a dologra. Miután hazaértem, gyorsan lezuhanyoztam, ettem egy szendvicset és elmentem értük. A lakhelyemtől sétáltunk a belváros felé, útközben összefutottunk az én barátaimmal és beültünk egy helyre inni. Aztán átmentünk egy másik helyre, majd egy harmadikba és éjjel egykor értem haza részegen úgy, hogy délelőtt utaztunk a szülinapra. Egyébként jó este volt, először találkoztam a barátom barátnőjével és meglepően normális volt a lány. Jól kijött velem és a barátaimmal is, kellemes este volt és ezért is maradtunk ilyen későig.

Reggel aztán indultunk a messzeségbe. Másnapos voltam, a nyakam sajgott, őszintén szólva semmi kedvem nem volt az egészhez. Mikor odaértünk már főtt a bográcsban a babgulyás, a szülinapos egész családja a kertben tevékenykedett. Eleinte nem találtam a helyem, az út is kissé meggyötört, de végül feloldódtam és az a nap (tegnapi) is jóra sikeredett. Volt egy két éves kislány, akit mindenki körbeugrált, kicsit elvitte a bulit. Nagyon cuki volt, és ezt úgy mondom, hogy nem szeretem annyira a gyerekeket. Egy alkalommal még egy székre is fel mertem emelni és a nap végére annyira összebarátkoztunk, hogy már pacsit is adott. Visszafogott ünneplés volt, igaz a házigazda kitett magáért. A harmincadik szülinap révén megadta a módját a család az ünneplésnek. Rengeteg lufi, ajándék, kaja, pálinka várt minket. Én is ittam, így a szüleim jöttek értem este.

Hazaérve megkönnyebbülés lett úrrá rajtam. Túl voltam mindenen, túléltem és még jól is éreztem magam. Nem baszott el semmit a fájdalom, uralni tudtam. Igaz, az alkohol sokat segített ezen de akkor is… nem gondoltam volna, hogy ilyen zökkenőmentes lesz ez a nap és a hét.

A mai napon is lett volna program, hőlégballonozni mentem volna édesanyámmal. Április elején, a születésnapomra kaptam ezt az élményt a családtól, de a mai volt a harmadik alkalom, ami lemondásra került a szeszélyes időjárás miatt. Kicsit sajnálom a dolgot, még sosem repültem és biztos nagy élmény lesz majd, ha végül megvalósul. De ami késik, nem múlik, remélem június tizenhatodikán nem fog esni és akkor felszállunk.