Laura Barnett: Variációk egy párra
Az augusztusi közös könyv NIOK csoportban, így én is elolvastam.
Nem egy könnyű regény, mert nagyon kell figyelni, ugyanis a cselekmény három szálon fut (így is váltogatják egymást a fejezetek), viszont a főszereplők ugyanazok. Láttam, hogy a NIOK csoportban sok embernek ez gondot okozott, és szerintem emiatt sem tetszett nekik a könyv, viszont tapasztalatom szerint két trükkje van: először is megjegyzed, mi történt az első fejezetben a párral az egyes változatokban (egyből összejöttek, nem jöttek össze, összejöttek és majd szakítottak), plusz mennyiséget kell olvasni belőle egyszerre, nem szabad felaprózni. Én is visszalapoztam párszor, de ez nem okozott gondot egyáltalán.
Nagyon érdekes volt végigkövetni az egyes életutakat, döntéseket és választásokat, majd azok következményeit. A regény jól bemutatta azt is, hogy egy ember jellemvonásai (erősségek, gyengeségek) hogyan kerülnek előtérbe vagy miként maradnak rejtve az adott életkörülmények által. A főszereplőkben ott van például a művészi tehetség (festés, írás) mindhárom variációban, de változó mértékben kap teret és lehetőséget a kibontakozása.
Nekem nagyon tetszett a könyv, ez a három az egyben családregény. Hosszú és figyelni kell, de sokat adott, úgyhogy bátran ajánlom másoknak is! 🙂
***
"(…) elég öreg már, hogy tudja, milyen is a boldogság: kurta és tünékeny, nem egy állapot, amire törekednie érdemes, amiben élni próbálhatna, hanem olyasvalami, amit meg kell ragadnia, amikor elérkezik, azután kapaszkodnia belé, ameddig csak bír."
