lebontottĂĄk.
ketezertiz juniusa végén egy delutan itt vettem nemi tehetetlensegbol erzett duhvel keveredett szomorusaggal paradicsomot, citromot, lilahagymat es petrezselymet, hogy aztan a szembeoldalon levo panel harmadik emeleti lakasanak konyhajaban - ahova egy hettel azelott cuccoltam be atmenetilegre - megcsinaljam salatanak, amit majd egy cigi-kaveval, a konyhaszeken hatradolve, terdemmel a konyhaasztalt tamasztva lefojtsak a konnyeimmel egyutt, mikozben dzsorzs klunit nezem az asztalon hagyott pizzasdobozon, es hallgatom az utcarol felszurodo beszelgeteseket. a kek ing volt rajtam (amiben aztan az eskuvore is mentem), es egy drapp szoknya, es ha akkor tudtam volna, amit ket hettel azutan mar biztosan tudok, nem akartam volna sirni. es ha ket hettel azutan biztosan tudtam volna, amit most tudok, akkor nem irnam most ezt a bejegyzest sem.
