#fovarosiblog

Hagyjuk már ezt sok orbánozást meg járványozást, kérem, vannak itt fontosabb kérdések is. Az új HÉV szerelvények kékek legyenek vagy zöldek? 

A 3 napos Társadalomföldrajz Terepgyakorlatom első napján a Városliget Zrt főhadiszállására mentünk, ahol bemutatták nekünk a Liget Budapest projekt minden aspektusát. Fogadásunk nem volt véletlen, talán mi voltunk/vagyunk az a társaság, akikkel hogyha elhitetik, hogy tényleg jó az, amit csinálnak, akkor ez sok fülbe el fog jutni. A dolgot nem bízták a véletlenre, egy hiper-szuper légkondis tárgyalóba vezettek be minket, ahol nem sokkal később egy kedves titkárnéni is megjelent, két nagy tányér pogácsával a kezében. A kezdeti legkenyerezéshez tehát minden adott volt, ezután egymás után 4-5 előadást/prezentációt/bemutatót hallgattunk meg a projekt egyes aspektusairól. Az már az elején is feltűnt, hogy a fő előadónk (sajnos tényleg nem emlékszem a nevére) elég lekezelően beszélt mind a Ligetvédőkről (erről majd később), mind pedig az egyes múzeumokból ideiglenesen elszállítandó műemlékekről, az ő szava járásával „köcsögökről”. Egészen pontosan, nem értette, hogy minek ennyi „köcsög”, meg hogy szerinte teljesen feleslegesek. Szerintem, aki egy ilyen projektben vezető szerepet lát el, akkor legalább kifelé azt kellene kommunikálnia, hogy teljesen odavan a muzeális értékek mindenfajta részéért. Na mindegy, visszatérve a Ligetvédőkre, második előadásunkat a Városliget Zrt Kommunikációs Igazgatója tartotta, és elmesélte, hogy mikor ő a céghez került, mennyire mélyponton is volt a projekt kommunikációja. Köztudott, hogy ez körülbelül az az időszak, amikor a Ligetvédők a fénykorukat élték. A Budapest Ligetet általános negatív közvélemény övezte, a sajtót pedig a Ligetvédők uralták, még a nagyobb hírportálok is (Index, 444, Hir24) politikai beállítottságoktól függetlenül egytől-egyig a Ligetvédők sajtóközleményeit, posztjait vették át. Ez még nekem, erősen kormányellenes szereplőnek is kicsit igazságtalannak tűnik, hát még ha belegondolunk a Városliget Zrt kommunikációs stábja hogy érezte magát…

A csapatnak fel kellett kötnie a nadrágot. A további süllyedést a közvélemény szemében úgy akarták megállítani, hogy a lehető legjobban megtolták a közösségi platformokon való jelenlétüket. Imázsfilmeket készítettek, napi szinten posztoltak Facebookra, felpörgették a honlapjukat, tehát tényleg elkezdtek dolgozni. Hogy megpróbálják kicsit függetlenebbé tenni a sajtót az ügyükkel kapcsolatban, egy napra meghívták az irodájukba a velük legkritikusabb sajtóorgánumok képviselőit, hogy bármit kérdezhetnek tőlük, mindenre válaszolni fognak. Ez be is jött, máris sokkal kevésbé radikális cikkek jeletek meg róluk az interneten, és állítólag azóta is, ha írni szeretnének róluk, mindig felhívják őket, hogy információt kapjanak egy adott témával kapcsolatban. Tehát a helyzet mára már stabilizálódott, a Ligetvédők kicsit visszaszorultak, így a kommunikációs stáb is fellélegezhetett.

A lenézés, amit a Ligetvédők felé tanúsítottak, azonban egy kicsit tényleg idegesítő volt. Persze, a Ligetvédők néha tényleg túltolták, és a Városliget Zrt számokkal bizonyított elmondása alapján azért az ő kommunikációjukban is voltak enyhébb csúsztatások, de ők is egy szereplő, akiket legalább akkor tisztelni kellene, amikor mi ott vagyunk (és akkor most nem kellene leírnom ezt a néhány sort). Továbbá hallhattunk egy kárörvendő mondatot, hogy „…Úgy tudom, a Ligetvédők már fel is oszlatták magukat…” *kárörvendő kuncogás*. Ismét egy apró csúsztatás, csak a táborukat oszlatták fel, ők még ugyanúgy akcióznak.

A projektről ezen kívül még annyit tudtunk meg (és talán ez a lényeg), hogy pontosan milyen szolgáltatások, épületek fognak létrejönni. Összeségében annyit tudok mondani, hogy a Városliget a jelenlegi formájában tényleg megszűnik. A végtelen zöld területet felújított járdák fogjuk szabdalni, illetve szórakoztató-központok. Igen, direkt nem múzeumokat mondok, mert a legtöbb létesítmény nem múzeum lesz, hanem szó szerint szórakoztató-központ. Meglátásom szerint ez a Liget Budapest fő terve, hogy kicsit megszerettessék az emberekkel művészetet. A hatalmas múzeumi termek helyett, ahol sokszor csak festményeket lehetett látni, most kisebb, tematikus, interaktív kiállítások lesznek, ami a gyerekeket is sokkal jobban fogja érdekelni. És most őszintén megmondom, ezt én csak támogatni tudom. Valahogy olyan érzésem van, hogy az előbb említett kiállításokat, ahol 2 órán keresztül csak festményeket lehet nézni, eddig is csak egy kissé szűk réteg látogatta, akik főleg nem gyerekek voltak. Ehhez hozzátartozik, hogy az embereknek manapság már tényleg megemelkedett az ingerküszöbje minden tekintetben. Vegyük például a hatalmas szuperhősfilmek iránti érdeklődést, amit a Birdman című film is elég durván kiveséz. Az embereknek a látvány kell, az interakció, a mozgás, és kevésbé a végeláthatatlan festménynézegetés. Sajnos tényleg ez az igazság, és ezt én is sajnálom annak ellenére, hogy nem vagyok nagy múzeumlátogató. Szidhatjuk a világot, hogy mindenki hülye, de a világ és a fogyasztási szokások sajnos változnak. Aki egybefüggő természetet akar, az most nem feltétlenül fogja megkapni azt, amit szeretne, hiszen én sem tudom azt mondani, hogy ugyanannyi lesz a zöldterület, csak azt remélem, hogy az is megtalálja az örömét ebben az új Ligetben, aki utálja az egész koncepciót. Sokan mondják, hogy ez erős környezetkárosítás. Hát lehet, azonban egy olyan terület esetében nem feltétlenül mondanám ezt, ami alapból is mesterségesen lett létrehozva, de ebbe most nem mennék bele.

Abba azonban kicsit belemennék, hogy a tervek szerint a Kós Károly sétányból tényleg sétány lesz, tehát egy sétálóutca. Mondanom sem kell, hogy ebből mennyi közlekedési probléma lesz, hiszen az M3 bevezetőről érkező autók nagy része jelenleg is itt halad át. Ha ez a lehetőség már nem lesz lehetőség, akkor az összes autónak a Hungária körútra kell felmennie, ami még a mostaninál is nagyobb dugókat fog okozni. Amikor erre a problémára felhívtuk vendéglátóink figyelmét, inkább csak elterelték a szót, nem kaptunk rá választ, hogy ezt hogyan fogják megoldani.

És akkor most az én véleményem.

Annyira el vagyok maradva a fotóim feldolgozásával, hogy most jutottam csak el a június 20-iki képekig, amikor is @odn5t9rhpxr7​ társaságában megnéztem a Vasúttörténeti Parkot. 

A mozdonyfordító körül gyülekező mozdonyok.

Vannak belső kisvonat járatok is, nagyon cuki.

Kapu kapu hátán. 

Na, ez volt a Hargita motorvonat. A MÁV rendelt meg 1944-ben három négyrészes dízel motorvonatot a Ganztól, de a vonatok gépi berendezései nem készültek el. A motor nélküli kocsikat Ausztriába hurcolták, onnan csak a háború után tértek haza, aztán az ötvenes évektől kettőt utasforgalomba állítottak, egyet pedig elvittek kormányzati vonatnak. 1951-ben állt forgalomba, végleg csak 1990-ben törölték őket az állományból. (120 km/h végsebesség, 70,5 méter hossz, 53,2 t tömeg)

A 43-as pályaszámú előfutó motorkocsi. A korábbi állami és pártvezetés céljaira tartották fenn. 1968-ban gyártották a Hargita szerelvény pótlására. 120 km/h sebességre volt képes. Úgy ment a szerelvény, hogy az előfutó járművet annak elhaladása után meghatározott idővel követte a motorvonat. Ez időközben a vasúti pályatestre semmilyen jármű nem léphetett és a közút irányába a sorompókat zárva kellett tartani. A kifejezetten dekoratív jármű ma is üzemképes, megrendelésre igénybe vehető. 

Személyes kedvencem az Árpád motorvonat (gyorsmotorkocsi). A Ganz építette 1935-ben, akkor gyorssínautóbusznak hívták az ilyet. A Ganz ezt megrendelés nélkül, a saját kockázatára fejlesztette ki, az Árpádnak volt egy Előd nevű társa is. A MÁV mind a két járművet átvette és 1940-ig még öt Árpád gyorsmotorkocsit állított forgalomba. A Budapest-Bécs távon rekord idő, 2 óra 57 perc alatt közlekedett. Ez a példány, a 23-as pályaszámú volt a “Tas”. 1958-ban már csak ez az egy példány közlekedett, a GySEV-hez pakolták át, majd 1987-ben a MÁV Szolnoki Járműjavító Üzem felújította. A felújított kocsi az egész sorozatra emlékezve az “Árpád” nevet kapta. (72 ülőhely, 110 km/h, üzemképes tömeg: 34,5 t, teljes hossz: 22,4 méter.) 

"A falakat kívül-belül vasgerenda koszorúval fogták közre, majd 92 emelőgépet helyeztek alá. Az emelést 1937. február 8-án kezdték meg. Több, mint 100 munkás 11 nap alatt emelte fel a közel 1700 tonnás épületet 140 centiméterrel magasabbra, folyamatos aláfalazás mellett."

Sajnos nem engedi beágyazni, itt van a korabeli filmhíradó:

Hülyék vagytok? Először mise, aztán népszavazás, rántott hús ebédre, kinek lesz ideje még kirándulni is? :)

ZSALUFA PLUSZ KFT 1131 Budapest XIII., Vőlegény utca 72. - Ez az?

Cégnyilvántartó Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (1131 Budapest, Vőlegény u 72. )