Kedves/Tisztelt Johnny Depp!

Az a helyzet, hogy nem nagyon ismerem a munkásságát. Habár, láttam a Karib tenger kalózait, Ollókezű Edwardot, megismertem már Willy Wonkaként, sőt az ifjú Don Juan de Marcoként is. (Mondjuk, szerintem ezzel csaknem egyedül vagyok.) Mindig jó színésznek tartottam, viszont röstellve vallom be, hogy sose voltam odáig az alakításaiért. „De hisz ezer arca van! Egyszerűen zseniális!”- mondják sokan, köztük több barátom is. Én viszont csak azt éreztem, hogy a maszkok és sminkek egyszerűen mindig megkönnyítik a helyzetét. Hiszen ha bármelyik hollywoodi színész ennyi segítséget kap, az már lényegében a szerep fele. Hogy én mekkorát tévedtem! Ezúton kérek őszinte, mélyenszántó bocsánatot. A minap volt szerencsém megnézni a Fekete misét, melyben Ön alakítja a főszereplőt. A kígyószemű pszichopatától, akit megtestesít, szó szerint rémálmaim lesznek. Nem az a ijesztő, hogy mit tett James 'Whitey' Bulger a filmben, hanem a személyisége, a karaktere, egyszerűen: Ön. Elhiszem, hogy besétál a házamba és velem is „kedvesen” elbeszélget. A tény, hogy amit elmeséltek Benedict Cumberbatch-al és Joel Edgerton-al az valójában egy igaz történet csak fokozza a félelmemet. Így hát, nincs más választásom; én is beállok lelkes rajongói közé. Egyszerűen megvett magának. És ígérem, tényleg,(komolyan!) megnézem a többi filmjét is.

Üdv:

Fekete misék. Papok és apácák bűnei

"Irta egy kiugrott szerzetes."

Borítóterv: Bernáth Sándor