#allomas

Felébredek és te vagy az első gondolatom. Próbálom elterelni a figyelmem, de csak úgy random eszembe jutnak az emlékek. Jó leülök tanulni, de a matek példában persze, hogy a te neved van. A suliban tuti, hogy az jut eszembe, amikor vártál rám a bejáratnál tavaly tavasszal. A buszról, ami elmegy előttem egyértelműen az ugrik be, hogy busszal mentem ki eléd az állomásra, hiába megyek ezer másik helyre busszal, akkor is ez ugrik be. A palacsintáról, amit anya vacsira süt természetesen az ugrik be, amikor az éjszaka közepén elmentünk tojást venni nekem, mert én palacsintát akartam enni. A zuhogó esőről, a napfényről, a kabátomról, a lábujjamról, de még a fa ágra felakadt zacskóról is eszembe jutsz. Mindenről, mindenkor, minden körülmények között, te jutsz az eszembe. Aztán ennek tetejébe, amikor lefekszem este aludni, rólad álmodok.

Lehet hogy buszsofornek szulettem