A Füzéri vár egy vulkanikus domb tetején ül, és állja az idő vasfogát. A Miskolctól kb. 95 km – re található Füzér település története egybeolvad a fölötte uralkodó váréval, amely már messziről meghatározza a tájképet. Viharos történelme az érett középkor derekán kezdődhetett meg, nagy valószínűséggel már a tatárjárás előtt is állt, ez a magánföldesúri birtok. Első írásos említése 1264 – ből való, azonban az oklevél szerint már a 13. század elején állhatott. A Hegyköz kistájon található 170 méter magas dombon álló vár urai gyakran váltották egymást, egészen az 1600 – as évek vége felé bekövetkező pusztulásáig. A reformkor idején újra felfedezték, és a többi várral együtt történelmi értéké vált, viszont feltárása csak az 1970 – es évek végén kezdődött meg. A rekonstrukciója folyamatosan tervbe volt, ennek munkálatai 2014 – ben indultak meg, amikor is a felső – és az alsó várat is felújították, az új pompájában tündöklő épület 2016 – ban nyitotta meg a kapuit.
A Füzéri vár a felújítás előtt
Az 1300 – as évek elején épült a vár, ennek pontos idejét nem lehet tudni, ezt az 1307 – ben itt kiadott oklevélre alapozzák, azonban az biztos, hogy az 1200 – as évek végén még nem állt, ahogy azt korábban gondolták. Az alatta lévő kis szláv település Regéc történelme összefügg a váréval. A neve szarvat jelent, amely utal a vár alatti hegyre, amelyet először 1298 – ban említenek, megemlékezve az 1285 – ben itt lezajlott csatáról, amely során a hegy lábánál megütköztek a tatárok seregével a Baksa nemzetség tagjai, vezetőjük Simon fia György volt. Több tulajdonosa is volt, egy ideig Péter fia Pál uralta, majd királyellenes viselkedése miatt elvették tőle, 1427 – ig királyi birtok, amely vadászati célokat is szolgált. Többször adományozták oda a megbízható híveknek szolgálati birtokként. Nagy Lajos a régióban tartózkodása során gyakran kereste fel, főleg vadászati céllal, erről kiállított oklevelek tanúskodnak. Később szerb tulajdonba adományozta Zsigmond, a Brankovicsoktól 1459 – ben került vissza királyi tulajdonba, majd örökbirtokként a Szapolyaiknak adományozta Mátyás király. 1526 – ig töretlen a család birtoklása, ezután a Habsburgokkal való hadakozás ideje alatt nem tisztázott a vár tulajdonjoga. Ezután többen is tulajdonolták, majd 1644 – ben II. Rákóczi György második nekifutásra elfoglalta a Habsburgoktól, tulajdonát az 1645 – ös linzi béke nevesítette. A későbbiekben kuruc központot 1685 május 2. – án felrobbantották, amely egy módszeres várrombolás eredménye volt, ezután már csak romjai találhatók meg a mai napig. 1990 – ben Regéc község vette gondviselése alá, majd 1999 – től megkezdték feltárását, 2010 – ben pedig állagmegóvási munkák történtek, így ma már egy rendezett rom látogatható.
A Zemplén – hegység, mint hivatalos név, nem takarja a valóságot, ezért fontos, hogy pontosítsunk. Földtani elnevezése Tokaji – hegység, alapvetően csak egy része tartozik a Zemplénhez, ez a hegység keleti része, nyugati oldala az Abaúj területére esik. Az Északi – középhegység utolsó tagja, a többi részhez hasonlóan tagolt, környezetétől alacsony földrajzi tájak választják el. É – D irányú csapása révén egy rész átnyúlik Szlovákia területére, amely az Epres – Tokaji hegység része, legmagasabb pontja a 896 m magas Nagy – Milic (Veľký Milič), innen dél felé haladva csökken a magassága, utolsó része a Tokaji Kopasz – hegy, amely 513 m. Jellemző rá a tagoltság, a Börzsönnyel és a Mátrával szemben, amelyek tömeges jelegűek, erre a vidékre jellemzőek a félmedencék (Makkoshotyka, Károlyfalva), a mély beöblösödések (Bózsva – völgy, Erdőbényei – völgy) és a széles völgyek (Szerencs – patak völgye, Tolcsva – patak völgye), amelyek rendkívül szétszabdalják, különböző résztájakra tagolják azt. A hegység 52 km hosszan terül észak – dél irányba, a legnagyobb szélességét a Sátoraljaújhely – Vizsoly között éri el, itt 34 km. Vulkanikus kőzetek, főleg riolit és andezit és ezek tufái alkotják, része volt a Ny – K irányban elterülő vulkáni sorozatnak, rendkívül gazdag ásványkincsekben. Területén jellemző volt az aranybányászat, amely a magyar történelem pénzérméinek alapanyagát adták, hosszú évekig bányászták ezt az ércet Telkibányán. A vulkanikus tevékenység során sok ásvány képződött itt, ezek ma is megtalálhatók. A Zemplénben zajlott le a legkésőbb a vulkáni tevékenység, ennek a miocén korból származó legjellemzőbb és leglátványosabb képviselője a Kopasz – hegy Tokajban. Élővilága rendkívül gazdag, több olyan faj is megtalálható itt, amely az országban máshol nem. Az ország két mérges kígyója közül az egyik megtalálható itt, a védett keresztes vipera (Vipera berus) már többször bemutatkozott a nagyközönségnek. Dombos jellegű táj annak 93 % – át fedi, így jellemző rá a mezőgazdaság, kiemelt értékei a barack és a szőlő.
Buldogkővára és a jellegzetes Zempléni és Abaúji táj
Számos kis település található meg Abaúj – Hegyköz kistérségben, amely a kivetélés tájkép mellett, ezek kulturális, építészeti és néprajzi értékei is számottevők. A térségre mindig is jellemző volt a migráció, kiemelkedő agrárvidékként vonzotta a különböző népcsoportokat, aki magukkal hozták kultúrájukat és hagyományaikat, így egy etnikailag sokszínű vidék alakult ki. Mezőgazdasági jellegű térség révén mára elmaradt, rurális helyzete tovább erősödött, azonban történelmi háttere, kultúrája, illetve gasztronómiai értéke miatt fontos felfedezni újra ezt a vidéket. A vidéket nagyban meghatározza az itt átfutó Szlovákiát Magyarországgal összekötő fő úthálózat, azonban a most épülő Kassáig tartó autópálya növelheti a turizmust. A falusi népesség magas aránya miatt, az itt található településekre is jellemző az elvándorlás, új lehetőség a városból kiköltözők arányának növekedése. A területre jellemző a negatív korstruktúra, a hátrányos helyzetben élők magas aránya és a munkanélküliség. Alapvetően rengeteg új lehetőség vár még erre a régióra, amelynek fontos részét képezheti a természeti, történelmi és kulturális értékekre épülő turizmus.
A Zempléni – hegység és környezet rendkívül változatos élővilággal rendelkezik. A terület élő értékeit a Zempléni Tájvédelmi Körzet fogja össze, amely a Makkoshotyka – Boldogkőváralja vonaltól északra helyezkedik el több mint 26 000 hektáron, amelyből 2395 hektár fokozottan védett, ez a terület az Aggteleki Nemzeti Park része. A meghatározó erdőalkotók a tölgy, a gyertyán és a bükk, amelyek külön – külön, de vegyesen is megtalálhatók. A változatos növénytársulások számos értéket hordoznak magukba, sok a Kárpátok magasabb régiójában honos magashegyi flóraelem. Kiemelt értéknek számítanak az orchideákban gazdag kaszálók, a jó vízellátottságú lápok, a szilikátokon kialakult sziklagyepek, valamint az áfonyával és korpafűvel teli bükkösök. Flórája rendkívül sok védet értéket rejt, mellette kiemelkedő az állatvilág is. Egykor és ma is gazdag a nagyvad állomány, ezek közül kiemelhető a kárpáti gímszarvas (Cervus elaphus) amelyek a vadászok legkedveltebb trófeái, Európa szerte híres az állomány. Gazdag rovar állomány, főleg a szarvasbogár félék, az orrszarvú bogarak és a cincérek emelhetők ki. Fajgazdag a denevérállomány, amelyek minden példánya védett. Madártani ritkaságok közül kiemelkedő a fekete gólya (Ciconia nigra), szirti sas (Aquila chrysaetos), parlagi sas (Aquila heliaca), kerecsen sólyom (Falco cherrug) és az összes hazai bagolyfaj. Kiemelt érték a fokozottan védett vízirigó (Cinclus cinclus).
5. Vizsolyi (Károli) Biblia
A Károlyi Biblia 1590. július 20 – án készült el, jelentősége kiemelkedő a reformáció, a könyvnyomtatás és a magyar történelem terén is. A Vizsolyi Biblia ma már hungarikum, fordítását Károlyi Gáspárnak és lelkésztársainak köszönhetjük, a nyomtatásban Mantskovits Bálint segédkezett. A Vizsolyban nyomtatott bibliát lengyel papírra, a betűket pedig a Németalföldről kellett beszerezni, a bibliának több példánya is elkészült. A Vizsolyban kiállított eredeti példányon kívül, több is fennmaradt, ezek közül három példány a Országos Széchenyi Könyvtárban, egy Sárospatakon van. Londonban a Bibliák egyike 26 millió forintért kelt el. Kb. 200 másolat is készült belőle, ezt 2015 – ben adták ki, 1981 – ben 28 ezer példányszámban hasonmás kiadás, melyet 1990 – ben újabb kiadás követte a Helikon kiadásában. A Régi Magyarországi Nyomtatványok szerint kb. 50 példány maradt fenn, ebből 20 Károlyi hagyatékából. A Vizsolyi Biblia és a könyvnyomtatásról szóló kiállítás a Vizsolyi Református templomban és a mellette található épületben tekinthető meg.
A Központi – Zemplén kistájon található hazánk egyik legszebb fekvésű vára, amely a Boldogkőváralja felé emelkedő vulkanikus eredetű andezittufa hegyen áll már – már hosszú évek óta. 1282 – ben II. Endre által kiállított oklevél már említést tesz róla, ebben mint Castum Boldua szerepel. Története és a tulajdonosok sora nehezen követhető, a szabálytalan alaprajzú, belső tornyos vár a legszebb állapotban fennmaradt ilyen épület a környéken, amely eredeti állapotában áll az Abaúji régióban. A vár történetéről és titkairól később egy hosszabb cikkben szeretnénk beszámolni. Az épület 2002 – től a Boldogkőváraljai önkormányzat kezelésében van, folyamatosan fejlesztik, és számos lehetőséggel és programmal teszik még izgalmasabbá a helyet. A nyár nagy attrakciója a Boldogkői várjátékok, ahol hagyományos lovagi játékok és rengeteg fergeteges program várja az érdeklődőket.
Az Abaúj térség, mezőgazdasági szempontból mindig is kiemelkedő régió volt, az itt található terület mindig is gazdag alapanyagtermő vidék. A Zemplén vadjai, a Tokaj – Hegyaljai borok és az Abaúji gyümölcsök és zöldségek mindig is ismertek voltak az egész országban. A területre mindig is hatással voltak a szomszédos kultúrák, valamint az ideérkezők is magukkal hozták a saját ízvilágukat. A térség főleg borairól, és pálinkáiról ismert, amely köszönhető a kiemelkedő gyümölcstermesztésnek. Ma már kiemelkedő borászatok, pálinkafőzdék és éttermek várják az ideérkezőket, megteremtve a régió hírnevét. A terület gasztronómiájának hírnevét az Anyukám Mondta hozta meg, az addig csak vegetáló régió számos értékét ismerhették meg ezáltal az ideérkező turisták. A Dudás testvérek filozófiája zseniális, mégis olyan egyértelmű, jó és lehetőleg helyi alapanyagokból egyszerűen finomat, és mellé nem kell más csak egy pohár finom bor vagy pálinka. Az Olaszországban már régóta elterjedt trattoriákra jellemző házias “mama” konyháját keverik a magas minőséggel, amely meghozta számukra az ismertséget és az elismerést. A folyamatosan az élvonalba lévő Anyukám Mondta mára sokat tett azért, hogy ez a régió a fejlődés útjára lépjen. Ma már egyre több vendéglátó felismeri, hogy mennyire fontos odafigyelni a vendég elvárásaira, a helyi alapanyagok használatára és a régió ízeinek feltálalása. A telkibányai Aranygombos Fogadó már régóta ismert a környéket járók előtt, azonban folyamatos fejlődésükkel, rendkívül jó, házias konyhájukkal és vendégszeretetükkel mára már országos ismertségre tettek szert. Ajánlom mindenki figyelmébe ennek a régiónak a sokszínű, hagyományokkal teli gasztronómiáját, amelyet mindenki saját magának fedezzen fel.
A terület aranya, amely meghatározza ezt a vidéket, szinte minden család kapcsolatba áll vele, de az biztos, hogy mindenki aki itt él imádja ezt a kényes növényt és termését. A terület éghajlata és fekvése kiemelkedően jó agrárvidéké teszi ezt a területet, azonban a kajszibarack fák (Prunus armeniaca) erre a vidékre jellemző fajtái mindig is kiemelkedő értéknek számítottak. A Gönci barack és termékei ma már hungarikumok, eredet védettek és földrajzi oltalom alatt állnak. A Gönci kajszibarack oltalom alatt álló földrajzi jelzés használatára a Prunus armeniaca L. faj következő fajtái jogosultak, a Gönci magyar kajszi, a Magyar kajszi C 235, valamint a Mandulakajszi, a Bergeron, a Ceglédi Piroska, a Ceglédi bíborkajszi, a Ceglédi arany, a Ceglédi óriás, és a Pannónia. A Gönci kajszibarack különlegességét, országos és nemzetközi hírnevét a térség kedvező klimatikus adottságai, a gyümölcs-kertészeti hagyományok őrzése, valamint a termesztési – szüretelési – tárolási – szállítási technológia szigorú betartása együttesen biztosítják, írják a termékleírásban. A földrajzi oltalom meghatározza annak fizikai, kémia és érzékszervi tulajdonságait, ezeknek meg kell felelnie az innen származó összes gyümölcsnek. A barack csak és kizárólag bizonyos területről származhat, amelyek közül kiemelkedő az Encsi kistérség, a Szerencsi kistérség, a Szikszói kistérség és természetesen az Abaúj – Hegyközi kistérség, tehát attól, hogy gönci barack, nem csak Gönc környékén terem. Az itt termet gyümölcs értékét az itthon és Európában is ismert kiváló zamata és íze adja. A földrajzi oltalom fontos ahhoz, hogy a régió hagyományos értékét megvédje és biztosítsa a vásárlót arról, hogy ebből a régióból származó terméket kap. Kóstoljuk meg Abaúj aranyát, ismerjük meg zamatát, és a belőle készült értékes termékeket se hagyjuk ki.
Gönci Barackok már készülőben
Az Abaúj térség egyik legfontosabb terméke a főleg itt termő gyümölcsökből készülő pálinka, amely ma már hungarikumnak tekintendő. Csak és kizárólag az előbb leírt területeken termett barackból készült barackpálinka az, amely megteremtette ennek a térségnek a hírnevét. Az itt termő kivételes zamatú és ízű gyümölcsök kiváló alapanyagként szolgálnak ehhez a termékhez. Az Európai Uniós rendeletben meghatározott technológia alapján készült pálinka ma már a világ számos pontján ismert. Az itt készült gönci barackpálinka hagyománya már nagyon régre nyúlik vissza, azonban a hungarikummá válás által megteremtett biztonság miatt mára elvárás is a magas minőség. A törvény meghatározza annak fizikai és kémiai, valamint érzékszervi jellemzőit. Tükrösen tiszta, színtelen, esetleg halványsárga színű, kajszibarackra jellemző ízű és illatú ital. A kellemes magzamat része a hagyományos ízlésvilágnak.A terméket nem lehet ízesíteni, színezni, édesíteni még a termék végső ízének lekerekítése érdekében sem. Ágyas pálinka esetén a gyümölcságyas érlelés által finomított zamatú, és a gyümölcsöknek megfelelő színű. A terület terroirja meghatározó, hiszen itt a pálinka készítésnek régi hagyományai vannak, az itt készült pálinka magában hordozza a tradíciókat, a történelmet és az ökológiai tényezők minden zamatát. Ez a márkanév már évszázadok óta ismert, a hivatalos márkajelzés az 1950 – 60 – as évektől vált országosan is ismertté. A Tokaji és Hegyaljai borok mellett, az Abaúj térség pálinkája is kiemelt érték, amelyet meg kell ismernünk, hogy levetkőzzük annak rossz hírnevét. Mindenképp próbáljuk ki az itt méltán híres Gönci Barack pálinkát és még számos más gyümölcsből készült terméket a Bestillo Pálinka programjain, ahol biztosak lehetünk, hogy igazán kellemes termékeket kapunk a poharunkba.
Mi ezekért szeretjük és tiszteljük ezt az értékes vidéket, de minden ember más és más, Ti miért kedvelitek? Látogassatok el a Abaúj – Hegyköz kistérségbe , kalandozzatok a vadregényes tájain, fedezzétek fel a környék legszebb településeit, és bővítsétek saját élményeitekkel, tapasztalataitokkal a frankó dolgok listáját, itt, vagy a Facebookon.
10 Frankó dolog Abaújban 10. Füzéri vár A Füzéri vár egy vulkanikus domb tetején ül, és állja az idő vasfogát. A Miskolctól kb.
