Cserรฉlhetล
Egyszer egy barรกtom azt mondta, hogy ล olyan รกtlagos, hogy bรกrkihez illene, bรกrkinek megfelelล pรกrja lenne. Meglepล gondolat volt, mert รฉn nem barรกtkozom รกtlagos emberekkel (oks ez egy mรกsik tรฉma, hogy a barรกtaimat mind kivรฉtelesnek รฉrzem. A tehetsรฉgรผket, erลssรฉgรผket, pozitรญvumaikat felnagyรญtom, a gyengesรฉgeiket nevetsรฉges nรผanszoknak lรกtom. Nekem ลk nem csupรกn valami kedves emberek akikkel el lehet lรถtyรถgni, hanem kivรฉteles kincsek. รrdekesek, kรผlรถnlegesek, izgalmasak รฉs bรผszkesรฉggel, de minimum รถrรถmmel tรถlt el, hogy barรกtok vagyunk) Naszรณval ezt a barรกtomat is kรผlรถnlegesnek talรกltam รฉs nem รฉrtettem, hogy sajรกt magรกt miรฉrt รญgy hatรกrozza meg. Azt sem รฉrtettem, hogy miรฉrt agyal azon, hogy kihez illene รฉs kihez nem, mikor รฉppen nem keres pรกrt, legalรกbbis azt mondta. De a gondolatai hรกtterรฉt nem mesรฉlte el. Talรกn titokban megint egy nรกla kรถzรฉpszerลฑbb lรกnyba volt szerelmes. Tegnap egy sorozatban hangzott el a mondat, amit ki is posztoltam, hogy az a valรณsรกg, ami nem pรณtolhatรณ. Aki รกtlagos รฉs mindenkihez/bรกrkihez illik az semmilyen. Mindenben รกtlagosan teljesรญt, nincs vele baj, nem gerjeszt konfliktust, megbรญzhatรณan teszi a dolgรกt, se a megjelenรฉse se a viselkedรฉse nem rรญ ki a nagy tรถmegbลl, udvarias รฉs pontosan tudja mikor mit kell mondania, tennie รฉs azt is, hogy az รกtlagember adott pillanatokban mit szokott รฉrezni รฉs ez milyen cselekvรฉsre รถsztรถnzi. De nem รฉrzi. Azt hiszem, azok รฉrzik magukat cserรฉlhetลnek mรกsok รฉletรฉben, akik a sajรกt รฉletรผkben kรถnnyen cserรฉlnek szereplลket. Magas fokรบ reziliencia jellemzi ลket. A reziliencia a pszicholรณgiรกban lรฉnyegรฉben azt a tulajdonsรกgot vagy helyesebben kรฉpessรฉget jelรถli, hogy az ember gyorsan vissza tudja nyerni eredeti, jรณ รกllapotรกt testi-lelki szenvedรฉs, illetve nehรฉz รฉlethelyzetek รกtรฉlรฉse utรกn. Ez a fajta rugalmassรกg nagy รฉrtรฉk, csak az a bรถkkenล, hogy leginkรกbb azokra jellemzล, akik nem รฉlnek meg komoly รฉrzelmi mรฉlysรฉgeket. Na, talรกn ez a gondolat amit kerestem. Hogy olyan fรฉlelmetes mรณdon vagyunk kรฉpesek รฉveket vagy akรกr รฉvtizedeket lehรบzni egy รฉrzelmileg felszรญnes, de amรบgy nincs semmi baj kapcsolatban. A kapcsolat biztonsรกgos felszรญnรฉn evickรฉlve. Biztosan kell bรกtorsรกg hozzรก, hogy az emberek olyan dolgokrรณl beszรฉljenek egymรกssal aminek kiszรกmรญthatatlanok a kรถvetkezmรฉnyei. Lehet, hogy nem vagyunk szebbek, okosabbak mint az รกtlag. รs vannak hibรกink kรญvรผl รฉs belรผl. De a kapcsolatoknak mรฉlysรฉget kell adni. รrzรฉsekkel. Kommunikรกciรณval arrรณl, hogy kik vagyunk mi magunk, kik vagyunk egymรกsnak รฉs mit akarunk magunkkal kezdeni az idลben ami adatott. รn emlรฉkszem milyen az, amikor a mรกsik ember ebben nem partner รฉs kiderรผl, hogy leszarja a szemรฉlyes terveimet, elkรฉpzelรฉseimet. Nem tรกmogat mert nem รฉrdekli. Nem tรกmogatja, mert az รฉn รฉletem, jรถvลm neki nem รฉrtรฉk. Lehetsรฉges, hogy csak รฉn vagyok รบgy azokkal akiket szeretek, hogy ugyanazt รฉrzem amit a gyerekeimnรฉl, hogy mindent megtennรฉk รฉrte, hogy elรฉrjรฉk a cรฉljukat. Szeretnรฉm lรกtni az รถrรถmรผket, a boldogsรกgukat, hogy megvalรณsรญtottรกk amit elgondoltak. Nekem mindegy, hogy az mekkora dolog vagy, hogy kรฉzzel foghatรณ vagy รฉppen nem. Ami pรณtolhatรณ az felszรญnes, az semmilyen, az โnem valรณsโ abban az รฉrtelemben, hogy nincs mรฉlysรฉge, nincs inspirรกlรณ, vรกltozรกst hozรณ ereje. De bรฉkรฉje azรฉrt lehet. Elลlegezzรผk meg neki ezt a jรณindulatot, akkor is, ha nekem ez kevรฉs.
