Baklava

Amikor a halál megfogja a kezemet, a másikkal a tiédet fogom majd és ígérem, hogy megtalállak minden életemben.

A szívem hozzád tartozik. Ezt attól a perctől kezdve tudom, hogy először megláttalak. Soha nem fogom bánni, hogy beléd szerettem, még akkor sem, ha nem lehetünk együtt. Szeretni foglak ebben az életben és a következőben is.

Ha szerelmes leszel a holdba, nem fog érdekelni, hány csillag van még mellette.

Ha megbocsátok az azért van, mert az én szeretetem nagyobb, mint a te hibád.

Nem akarok ragyogni, mint egy csillag, hogy felkeltsem a figyelmedet. Azt akarom, hogy láss engem, amikor kiégek és akkor is szeress engem.

Ha még ezer ember szeret téged, csak egy cseppnyit szeretnek téged az irántad való szeretetem óceánjához képest.

Ugyanazt a személyt nem találod meg még egyszer egy másik személyben...

Ne szeress túl mélyen, amíg nem győződsz meg arról, hogy a másik fél is ugyanolyan mélyen szeret téged, mert a ma érzett szereteted mélysége lesz a holnapi sebed mélysége.

Ha egy nap a hold a neveden szólít, ne lepődj meg, mert minden éjjel rólad mesélek neki.

Minden egyes nap mosolygok, ha eszembe jut, amikor beléptél az életembe, mert ez volt életem legszebb napja és amikor rájöttem, hogy szeretlek, rájöttem arra is, hogy soha senkit nem szerettem igazán.

Egy legenda szerint a nap és a hold szerelmesek voltak egymásba, de soha nem találkozhattak, mert a hold csak akkor jött fel az égboltra, mikor a nap lement, ennek okán isten megteremtette a napfogyatkozást annak bizonyítékául, hogy nincs lehetetlen szerelem a világban.

Amíg az óceánok kiszáradnak és amíg az örökzöldek elveszítik a színüket. Amíg a nap elfelejt ragyogni és a madarak elfelejtenek énekelni. Amikor a világ nem kerek és a csillagok leesnek az égről, addig foglak szeretni.

Belenézve a szemedbe a világot látom. Minden, ami szürke, te színessé váltod.

Ebben a zűrös világban te vagy az egyedüli békém.

Szeretlek, mert az egész mindenség összefogott, hogy elérjek hozzád.

Megkérdeztem istent, mi az a boldogság? És ő elküldött téged nekem...