Másodlagos jellem
Én vagyok akivel csak titokban lehet vagy izgalmas. Én vagyok a sárga lámpa, aminél már nem maradsz. Én vagyok akivel ha vagy, az nem elég. Én vagyok akivel ha szeretnél akkor se megy. Én vagyok akinek csak másodszor köszönsz. Én vagyok aki eszedbe jut, de eszedbe juttatom őt. Én vagyok a részegséghez szükséges, utolsó meleg korty. Én vagyok a hányás előtti pillanat, de soha nem az utána lévő megkönnyebbülés. Én vagyok akinek öngyújtót adnak és nem tüzet. Én vagyok aki elé betolakodhatsz. Én vagyok aki maga elé enged. Én vagyok a remegésed, mikor kimondanál valamit de nem teszed. Én vagyok a szégyenérzet egy elhagyott virágcsokor miatt. Én vagyok akit hazaérve leporolsz magadról. Én vagyok aki el akar gyengíteni, mégis erősebb leszel. Én vagyok az a szál cigaretta amit másnak adsz. Én vagyok a névtelen, nem vagy jelentéktelen. Én vagyok a kő amire nem emlékszel,mikor meséled,hogyan estél el. Én vagyok aki azt hiszi ez róla szól de tudja,hogy nem. Én vagyok a várakozási idő, pedig utazás szeretnék lenni. És én vagyok aki maradni szeretne de mégis azt érzi, Ideje menni.
