Vodkába feledkezve..

Ha szerettél volna sosem lettél volna magányos. Sosem érezted volna, hogy túl nagy a világ és te túl apró vagy benne. Azért nem, mert mindent megtettem volna, hogy ne érezd magad annak.

Ha szerettél volna talán képes lettem volna arra, hogy megértessem veled, hogy a világ igazából nem is olyan rút, ha van veled valaki, aki akar téged, ha van, aki törődik veled. Én meg akartam neked mutatni minden egyes apró csodát, ami ebbe a néha kissé elbaszott világban felbukkanhat.

Ha szerettél volna sírás helyett talán mosolyoghatnál. Bár ezeket csak úgy mondom. Nem biztos, hogy így lenne. Viszont az biztos, hogy mindent megtettem volna azért, hogy boldognak lássalak. És biztos az is, hogy azt akartam volna, hogy miattam légy boldog.

Igazából, ha még most elkezdenél szeretni, éppen időben lennél.

Azt viszont bánom, hogy ennyire lassú a felfogásod. Főleg azért, mert ha én egyszer kilépek az ajtón, kint is maradok.