“I will not think less of myself just because you do not know how to love me.”

Mert hidd el, hogy a szerelemhez nagyobb bátorság kell, mint a háborúhoz.

“The sun will rise, and we will try again.”

Sokkal jobban vagyok, mióta nem vagy az életem része. Sokszor érzem a mai napig, mintha nem is gyógyulnának a “sebeim”. Úgy érzem néha, hogy csak helyeben toporzékolok, vagy éppen két lépést előre megyek, négyet hátra. De ez rendben van. Ez a g y ó g y u l á s folyamata. Miután átmegyek ezeken a hullámvölgyeken, erősebbnek érzem magam mint valaha. Annyiszor hibáztattam magam, és nem fogadtam el mind azt amit tettem. A sok gyötrődés, a minden napi sírások. Kínoztam magam. Azonban rájöttem, hogy ez rendben van. Mind ebből tanultam, és építkezem. Megteszek mindent magamért. Megmutatom, hogy igen is erős vagyok, és képes vagyok véghez vinni mind azt, amiben senki sem hisz. Sokkal jobb vagyok egy “sírok egy ember után akit szeretek, egészen addig amíg vissza nem jön és reménykedem, pedig ő hagyott itt” felfogásnál. Te is lehetsz jobb. Csak rajtad áll. Sírhatsz. Bőghetsz. Bánthatod magad bárhogy. Ez is rendben van. Én is végig mentem mind ezen. Szeretném ha tudnád, hogy az vagy aki csak lenni szeretnél. Nem egyszerű. Ha az lenne mindenki boldog lenne. Ha lehetünk boldogak, miért választjuk a szomorúságot? Én a boldogságot választom. És kiállok mellette. Kiállok magam mellett.