h a b i t a t i o

E 01. Suppose Design Office - House in Chigasaki - családi ház - Japán, Kanagawa-ken, Chigasaki // 2011 // Suppose Design Office fényképek: Suppose Design Office - A meglévő épületek közé ékelődött földdarab egy rendes házhoz túl kicsi, üresen hagyni viszont pazarlás lett volna. Az SDO építészei egy keskeny, két rövid végén félköríves, karcsú épületet ügyeskedtek a telekre. A ház alakja sem hétköznapi, a lakófunkciók elrendezése még kevésbé az. A hengeres, utca felőli véghomlokzaton a földszinti nagy megnyitás mögött egy fedett  udvart találunk, ahonnan még kültérben, de cipőt levéve lépcsőzhetünk fel az emeleti fürdőszobába. Innen indul az íves falat követő lépcső a második emeletre, ahol a konyha, étkező, nappali, és egy apró belső terasz van. A hálószoba a földszinti, nyitott tér belső végéből nyílik, egyenesen az utca felé tájolva. A házban egy gyerek is lakik, de úgy tűnik, saját térre egyelőre nincs szüksége. - [designboom]

E 02. Jun Igarashi - House O - családi ház - Japán, Hokkaido, Tokoro-gun, Kitami // 2008-2009 // Jun Igarashi Architects fényképek: Iwan Baan - A fiatal pár számára tervezett 112 négyzetmétereses épület környezetében nagyon alacsony az építménysűrűség, ám a lakók még az elvétve előforduló kéretlen pillantásokat is szerették volna elkerülni. Az építész eredeti elképzelése egy kompakt, négyzet alaprajzú kubus volt, melyben a funkciókat a telekhatáron futó út, a meglévő kert és a benapozási igények szerint akarta kiosztani. Ez azonban egyenlőtlen szellőzést és benapozást eredményezett, ráadásul sok felesleges közlekedővel lehetett volna csak megoldani. Igarashi ezért inkább apró dobozokra osztotta a házat, hogy minden funkció különálló, megfelelő méretű teret, és elegendő homlokzati felületet kapjon. A hokkaidói hideg időjárás miatt szétszórt tömegekből álló struktúra nem jöhetett szóba, a dobozokat össze kellett kapcsolni. A központi, nagy belmagasságú nappali térből a többi funkció ujjszerűen ágazik ki minden irányban. A dobozok mind különböző belmagasságúak és megvilágításúak, folyosók nincsenek, csak egymásba metsződő terek. Az épület csápjai között pációk jönnek létre. Ezek a pufferzónák télen a széltől, nyáron a túlzott napsütéstől védik a házat, az év nagy részében jól használható átmeneti terek, és nem utolsósorban még a belátást is korlátozzák. - [designboom] [e-architect] 

E 03. Junya Ishigami - House H - családi ház - hely: Japán, Tokió // 2013 // junya.ishigami + associates fényképek: Junya.Ishigami + associates - Junya Ishigami szerint “építészetet létrehozni vagy természeti tájat teremteni egyformán értékes”. Tokió külvárosában, végeérhetetlenül ismétlődő készházak között álló családi házával bizonyítja is elméletét. Az épület két szint magas doboz, nyaktaggal hozzákapcsolt kis fürdőszobával. A doboz belseje egyszerű, mégis nehezen meghatározható tér: egyik fele a gondosan megtervezett kert, másik fele is csak egy üres tér, benne az alig kiemelt padló és az alacsony galéria. Ahogy Ishigami mondja: “a transzparens építészetben a beltér és a kültér egyformának látszik. A H házban a beltér egyszerre kültér és beltér. A bútorokat, falakat és fákat is mind egyenrangúnak tekintem”. “Olyan üres teret akartam létrehozni, amilyet csak lehet” mondja az építész, és úgy tűnik, terve sikerült: ebben a házban a bútorok és növények elrendezése határozza meg a belsőt, nem az építészeti térformálás. - [afasiaarq] [domus]

E 04. Studio Velocity - House in Chiharada - családi ház - Japán, Aichi, Okazaki, Chiharada // 2012 // Studio Velocity fényképek: Kentaro Kurihara - A rakétaház tervezői egy folytonos, zsákutcáktól mentes teret akartak létrehozni. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, a kétgyermekes család otthonát nem lehetett a szokásos módon megtervezni. Mivel a nagymama telkén, a garázs és a sufni helyére épült a kétszintes, 110 négyzetméteres ház, a vidéki környezethez képest aránytalanul közel került a meglévő épülethez. Ezt a feszültséget tompítja a kör alaprajz, ami viszont a környék készházai mellett meglepő. A házat egy alacsonyabb belmagasságú cellás hálócsoportra és egy nagyobb belmagasságú nappali zónára bontották, de a szokásoktól eltérően a bejárat és a közös terek kerültek a emeletre. Így vált lehetővé, hogy a lenti szobák bármelyikéből kijuthassunk a kertbe (hogy könnyű legyen a nagyit meglátogatni) vagy egy rövid lépcsőn feljuthassunk az egyterű, de éppen a lépcsőházak által tagolt emeletre. Tehát szinte bárhonnan bárhová, az építészek eredeti szándékának megfelelően. - [domusweb.it/en] [domusweb.it/es]

E 05. Yuji Nakae, Akiyoshi Takagi, Hiroshi Ohno - NE Apartments - nyolclakásos társasház - Japán, Tokió, Suginami-ku // 2007 // Yuji Nakae, Akiyoshi Takagi, Hiroshi Ohno fényképek: Sakaguchi Hiroyasu / Akiyoshi Takagi Architects - A sok lopás és rongálás miatt Tokió belvárosában nem mindenki meri az utcán hagyni a motorját. Ezt a nyolclakásos (összesen 289 négyzetméteres) bérházat épp ezért a motorozás szerelmeseinek tervezték. Az utcáról a házhoz vezető úton át egy egészen kicsi belső udvarba jutunk, ahol motorral épp meg lehet már fordulni, és ahol éppen elfér egymás mellett nyolc garázskapu, amelyek egyben a lakások bejáratai is. Bent a garázs, az előtér és a vizes helyiség keverékében találjuk magunkat, innen indul a lépcső fel az akár többszintes, de egyterű lakótérbe. A lakásokat sugárirányúan induló falak választják el egymástól. Alapvetően mindenki a garázsa feletti két szinten lakik, de a kisebb és nagyobb lakások igénye miatt van, ahol a lépcső csak az első emeletig vezet, a felette lévő egység már a szomszéd lakrészét bővíti. -  [whatwedoissecret] [design-engine]

E 06. Suppose Design Office - House in Fukawa - családi ház - Japán, Hiroshima-ken, Hiroshima, Fukawa // 2010 // Suppose Design Office fényképek: Suppose Design Office - „Az emberek sokkal nagyobbnak éreznek egy teret, ha nem tudják pontosan meghatározni a méretét”, vallja Makoto Tanijiri, a Suppose Design Office vezető tervezője. A kétgyermekes család fukawai háza teljesen bezárkózik, kívülről az épület egyszerű, zárt tömegű, és a belső tér különlegességéről is csak a túlméretezett bejárati ajtó árulkodik. Az ajtón belépve egy nagy légtérbe érkezünk, amit a 3 szint magas, fatörzsszerű lépcsőház, és a belőle kinyúló fa dobozok tagolnak. A dobozokban fürdőt, gardróbot és hálókat találunk, belső teraszként működő tetejükre létrákon át juthatunk fel. A ház alapterülete csak 50 négyzetméter, de a véletlenszerűen elhelyezett dobozok olyan változatos tereket és korlátozott átlátásokat hoznak létre, melyek a valóságosnál nagyobbnak mutatják a teret, és ezt a fényképész ravasz objektíve még tovább erősíti.  - [archdaily]

E 07. mA-style architects - Ant House - családi ház - Japán, Shizuoka // 2012 // mA-style architects - Atsushi Kawamoto, Mayumi Kawamoto fényképek: Kai Nakamura - Az építész szerint egy család a hangyakolóniákhoz hasonlóan autonóm egység, ezért a környezetet szinte figyelmen kívül is hagyták, csak a fekete kocka belsejére koncentráltak. A lakás, ahol egy házaspár él három kisgyerekkel, egyterű, ugyanis a tervezők szerint az elválasztások nélküli folyamatos tér felszabadít. A lakás tagolt, lényegében ajtó nélküli kisebb helyek és közlekedők sorozata, a határok kialakítása a lakók feladata. Az egyterű családi házaknál mindig felmerül a kérdés, mi lesz, ha nagyobbak lesznek a gyerekek. Az építész szerint ekkor majd mindenki leválaszthat egy kisebb területet magának, de hogy hol, azt még senki nem tudja. - [archdaily]

E 08. UUfie - Nagi apartment - lakásátalakítás - Japán, Kanagawa-ken // 2009 // UUfie - Eiri Ota + Irene Gardpoit Chan fényképek: Daici Ano - A 30 éves társasházi lakás átalakításakor az építészek a tartószerkezeten és a vizesblokk falainak egy részén kívül mindent elbontottak. A szinte egyterű lakás új tölgyfa padlóburkolatot kapott, a falakat hígított fehér festékkel festették le, 190 cm magasan két acélcsövet építettek be. A 13 és 4,5 m hosszú csövek függönykarnisok, melyeken a geometrikus mintájú, részben fényáteresztő bársonyfüggönyök tetszés szerint ide-oda húzhatók. Behúzva vizuális lehatárolást biztosítanak a dolgozó saroknak vagy a hálónak (gyerekszoba nincs!), ugyanakkor átengedik a fényt, amely jórészt csak a lakás két végén lévő teraszajtók felől érkezik. A kisgyermekes család az átalakítás után olyan lakásban élhet, amelynek a térviszonyait kedvük szerint alakíthatják. - [archdaily]

E 09. Tezuka Architects - Roof House - családi ház - Japán, Kanagawa, Hatano-shi // 2001 // Tezuka Architects fényképek: Katsuhisa Kida - Az építész házaspár, a mindig kék pólóban járó Takaharu és a piros felsőt hordó Yui Tezuka szerint a tervezésnek, különösen lakóházak esetén az emberi tevékenységekről kell szólnia: az a legfontosabb, amit a lakók szeretnének csinálni az épületben. Ezt a házat leginkább a megbízó formálta: a kétgyerekes család már a korábbi házukban is szeretett a tetőn kikapcsolódni. Ebből az egyszerű kiindulópontból született meg a tető ház, melynek enyhén lejtő teteje egy nagy terasz. Minden helyiséghez tartozik felülvilágító, amin keresztül létrán vagy lépcsőn kijuthatunk a tetőre. Ez szinte egy második lakás pazar kilátással, vannak asztalok és székek, lehet főzni vagy fel lehet hozni az ételt a konyhából, de van még zuhanyzó is. Ha az összes földszinti tolófalat eltüntetjük, csupán két szabad síkfelületet kapunk egymás fölött, lépcsővel és létrákkal összekötve. - [archdaily]

E 10. Tezuka Architects - Floating roof house - családi ház - Japán, Okayama // 2005 // Tezuka Architects fényképek: Katsuhisa Kida - Az épület a sűrű erdő és a városi lakóövezet határán áll. Alulról, a város felől nézve egyedül a tető 40 m hosszú, és mindössze 16 cm vastag csíkja látszik, azt az érzetet keltve, mintha csak a föld fölött lebegne. Az elnyújtott téglalap alakú épületet üveg és falamellás tolóajtók határolják, ezeket elhúzva a lejtős domboldal akadálytalanul halad át a belső téren. Nyitott állapotban a kétfolyósós házban a középre szerkesztett funkciókat csak egy fedett tér öleli körbe. A ház végében lévő gyerekszobák ilyenkor a környezet részévé válnak, a szülői hálónál ehhez még újabb tolóajtók eltüntetésére van szükség. - [archdaily]

E 11. Tato Architects - House in Rokko - családi ház - Japán, Kobe // 2011 // Tato Architects - Yo Shimada fényképek: Kenichi Suzuki - Az építészeknek ugyanazokat a problémákat kellett megoldaniuk, mint bárhol máshol, ha valaki a hegyre szeretne építeni. Hogyan lesz remek kilátás, úgy, hogy a ház nem válik túl naggyá vagy hivalkodóvá? Hogyan lehet korszerű házat építeni ott, ahová a munkagépeket nem lehet felvinni a meredek úton? Az acélváz a megrendelő kérése volt. A 3.5x13.5 méteres ház alapozását kézzel készítették, a tartószerkezetet 100 kg-nál könnyebb, 100x100 mm-es H szelvényekből szerelték össze, a konzolos erkélyt 4.5 mm vastag acéllemez borítja. A zárt, nyeregtetős emeletre került a hálószoba fürdővel és a tárolók. Az erkély egyben az alsó üvegdoboz árnyékolója is. A nagy belmagasságú földszinten, amit lentről nézve már kitakartnak a házak, a nappali-étkező-konyha és egy vendégvécé van, de a nagy tér akár közös zenélések vagy bicikliszerelések helyszíne is lehet. - [archdaily]

E 12. Takeshi Hosaka - RoomRoom - családi ház bővítése - Japán, Tokió, Itabashi-ku // 2010 // Takeshi Hosaka architects fényképek: Koji Fujii / Nacasa & Partners - A hallássérült szülők öt év után döntöttek úgy, hogy ideje a házbővítésnek, otthonuk szűkössé vált három generáció számára. A 72 négyzetméteres, favázas bővítmény egy önálló épület, de funkcionálisan nem teljes értékű: a földszint csak két kisebb szoba és egy vécé, az emelet egy nagyobb tér, felette tetőterasz. A homlokzatokon, a tetőn és a két szint közti födémen közel száz kicsi (20x20cm), véletlenszerűen elhelyezett nyílás található, amelyek az épület bevilágításán és szellőztetésén túl a családon belüli (jelnyelves) kommunikációt is szolgálják. A gyerekek, akik jól hallanak, sokszor kisautók ledobásával jeleznek a szüleiknek - [dezeen] [designboom]

E 13. Takeshi Hosaka - Outside In - családi ház - Japán, Yamanashi-ken, Fujiyoshida-shi // 2010-2011 // Takeshi Hosaka Architects fényképek:  Koji Fujii / Nacasa&Partners Inc. - Bár a háromgyermekes család 102 m2-es háza lakóövezetben épült, mégis közel van az erdő, a szántóföld, mindenféle madarak és állatok előfordulnak a környéken. Ebből született az ötlet, hogy “a természetet vigyük be a házba”. A négy skalpolt nyeregtető összekapcsolt terek sorozatát fedi, amelyen keresztül fokozatosan jutunk kintről be, a nyitottból a zárt térbe. A déli, az erdő felé teljes felületén megnyitható homlokzat mögött a földpadlós étkező-kert van, ahova nyitott üvegajtók mellett beeshet az eső is, mögötte a konyha-nappali, a hálószobák és a fürdők, tárolók következnek. Az étkező üvegfalán kívül a házon kevés ablak van, de a vékony plexi felülvilágítóknak köszönhetően a belső tér mindenhol egyenletesen megvilágított. Felülről az ég, alulról a föld, oldalról az erdő veszi körbe a házat, így a természet vízszintes és függőleges irányban is az épület alkotóelemévé válik. -  [dezeen] [architectural-review]

E 14. Takeshi Hosaka - Inside Out House - családi ház - Japán, Tokyo, Katsushika-ku // 2010 // Takeshi Hosaka Architects fényképek: Koji Fujii / Nacasa&Partners Inc. - A Bent is kint ház egy házaspár és két macska számára épült. A két- és négylábú igényeket egyformán figyelembe véve olyan épületet terveztek, ahol belül úgy érezhetik a lakók, mintha kint lennének. A külső, nagy nyílásokkal szabdalt burok és a belső zárt dobozok között olyan átmeneti tér jön létre, ahova beesik az eső, befúj a szél és besüt a nap. Az építész elképzelése szerint, ahogyan a macskák is mindig tudják, hogy melyik az ideális útvonal, a lakók is folyamatosan tapasztalatokat gyűjtenek majd, felfedezik és megtanulják használni az épület tereit. A belső védett terek a földszinten a hálót és a vizesblokkot, az emeleten a nappalit rejtik, utóbbit mobil üvegfalak mögött. Amikor az összes mobil falat elhúzzuk, a határok teljesen elmosódnak. Egy biztos pont van: bárhol is vagyunk, számtalan polc szolgál a tulajdonosok kacatgyűjteményének tárolására.  - [dezeen]

E 15. Suppose Design Office - House in Saijo - családi ház - Japán, Hiroshima-ken, Higashihiroshima-shi, Saijo // 2007 // Suppose Design Office fényképek: Toshiyuki Yano (Nacasa & Partners Inc.) - A háromgyerekes pár olyan házat szeretett volna, ahol a nyilvános terek mögött rejtve marad a magánszféra. Az építészek válaszul - éles határvonalak helyett - folyamatos átmenetet képzeltek el nemcsak a nappali és hálófunkciók, de a külső és belső terek között is. Első lépésként a körben üvegezett, 50 négyzetméteres földszintet süllyesztették le egy méterrel (a teherhordó talajig), és a kiásott földből dombot emeltek az épület köré. Ez egyrészt kert, másrészt a földszinti lakótérnek biztosít némi védettséget, belátni csak a bejárat felől enged. A fekete csonkagúla az egyik legősibb japán házfajta, a tateana jukyo földház tömegformálását idézi. A geometrikus test az első emeleten a szülői hálót, a gardróbot és a fürdőt rejti, a nagy belmagasságú, felülről megvilágított második emelet a gyerekszoba. A három szintet egy központi, felülvilágított lépcsőtér köti össze. Amíg kívülről az épület zárt, és csak fokozatosan jutunk túl a vizuális és fizikai határokon, addig a fürdőszoba kivételével a belső egy nagy légtér. - [archdaily]

E 16. Sou Fujimoto - Tokyo Apartment - négylakásos társasház - Japán, Tokió, Itabashi-ku, 2-14 // 2010 // Sou Fujimoto Architects fényképek: Iwan Baan, Sou Fujimoto Architects - Nehéz leírni azt a téri gazdagságot, ami Tokió zsúfolt és rendszertelen városát jellemzi. Fujimoto terve város és ház viszonyát boncolgatja, az épület ennek a gazdagságnak a formába öntése, egy miniatűr Tokió. A megrendelő saját otthonán kívül három bérlakás épült, melyek mindegyike két-három, külön emeleten található házformájú elemből áll, külső vagy belső lépcsőkkel összekötve. Felfelé menet az egész város megtapasztalható. Ahogy az építész mondja, olyan itt élni, „mintha valaki egyszerre a hegy lábánál, és a hegy tetején is lakna”. A meredek külső létrák, amelyek a legfelső szobákhoz vezetnek, tulajdonképpen Tokió szűk sikátorainak vertikális megfelelői. - [dezeen]

E 17. Sou Fujimoto - House T - családi ház - Japán, Gunma ken, Maebashi-shi // 2005 // Sou Fujimoto Architects fényképek: Sou Fujimoto Architects, Daici Ano - Fujimito fekete házát értelmezhetnénk egymásba metsződő szobák halmazaként is, de itt inkább egyetlen nagy térről van szó, amelyet a középpont felé futó pengefalak osztanak kisebb-nagyobb bugyrokra. A térrészeket elválasztó, az egyik oldalukon fehérre festett, a másikon a szerkezetet megmutató natúr fa falak időnként össze-, máskor széttartanak. A helyek nyitottságát és viszonyukat a központi térhez a falak iránya határozza meg. Amikor a falak iránya már nem elég a kellő intimitás eléréséhez, mint a hálók és a tatami szoba esetében, akkor kerülnek elő az egyedi működésű tolóajtók. A 90 négyzetméteren egy négyfős család és értékes műtárgyaik osztoznak. A házban sétálva számtalan új látvány tárul elénk, mindenfelé újabb képek vagy szobrok tűnnek fel, éppen úgy, mint a hagyományos japánkerteknél, ahol a lépőkövekből álló ösvényeken haladva kőről-kőre más nézőpontból látjuk ugyanazokat a dolgokat. - [archdaily]