Gojruht Károly is

Mindenki ismeri az Óz, a nagy varázsló meséjét Dorothyvel és többi szereplővel. Viszont nagyon kevesen tudják, hogy miről is szól tulajdonképpen. Ugyanis ez egy választási röpirat volt eredetileg és nem egy gyerekmese. Az 1890-es években a dollár értéke az aranyhoz volt kötve. Az arany árának emelkedése miatt a dollár folyamatosan felértékelődött, ami remek üzlet volt a hitelt nyújtó bankároknak, hiszen a kihelyezett hitelek után nemcsak kamatot kaptak, hanem még a pénz is többet ért, amikor visszakapták.  Ugyanezen oknál fogva azonban komoly gondot okozott a hitel felvevőinek, a távoli vidékek földműveseinek és a munkásembereknek a dollár folyamatos felértékelődése, hiszen ezzel párhuzamosan egyre kevesebb pénzt kaptak a terményeikért, közben pedig kamatostul kellett törleszteni a hiteleket. Az 1896-os választások egyik fő kérdése ennek a problémának a megoldása volt. A republikánus McKinley az aranystandard fenntartását preferálta, ellenfele, a demokrata W.J. Bryan a bimetál rendszer, azaz a tiszta aranystandard fenntartása helyett a két fémen, az aranyon és ezüstön alapuló rendszer mellett érvelt. Ennek bevezetése csökkentette volna a dollár értékét, így megoldotta volna a problémát. (1862 előtt még így működött a dollár, ezt akarták visszahozni a csak aranyfedezet helyett.) A választásokat McKinley nyerte, a következő választások előtt, 1900-ban írta meg Baum az Óz, a nagy varázslót. A főszereplő a nevét is az arany mérésére használatos uncia angol rövidítéséből kapta (Oz). A távoli vidékről, Kansasból indult a főhős a messzi fővárosba, Washingtonba, a sehová nem vezető, össze-vissza kanyargó sárga úton (ez az aranystandard). Csatlakozott hozzá a földműveseket szimbolizáló Madárijesztő és a munkás Bádogember. A gyáva oroszlán pedig nem más, mint Bryan, a demokrata politikus, aki csak bőgni tud, de nem tesz semmit. Washingtonban mindenki mindent a pénz, a zöldhasú dolláron keresztül lát, ez a mesében említett zöld szemüveg. A varázslót mindenki másnak látja, mint minden profi politikust. Végül is lebukik és kiderül, hogy csak egy közönséges csaló, akinek semmire nincs valódi megoldása. A megoldást végül Dorothy ezüstcipője hozza, ez repíti őket haza, ez oldja meg az összes problémát. Ez a bimetál rendszerre való utalás.

Meg amikor a kiszamolon olvastam utana neztem, mert nyilvan gyanus. Wikipedia alapjan ezt csak egy cikk allitotta: "In a 1964 American Quarterly article titled "The Wizard of Oz: Parable on Populism",[46] educator Henry Littlefield posited that the book served an allegory for the late 19th-century bimetallism debate regarding monetary policy.[47][48]"