Rezignált Epifánia

Meg bassza meg a világ is de nem jó egyedül

Itt a bolond a király ne mondd hogy jól jár aki tűr

Begyűrűzött ez a túlélő csótány attitűd

A katona védi a hazát – éli az igazát,

Az ellenséggel harcol de az mégis ki a rák

Mikor mindent elveszít a család

Míg a nagy kéz más faszával veri a csalánt

Ez a kórság: az Éhség meg a Vágy

Egy farkas aki tűr - és egy másik aki bánt

Ezek egymással táncolnak míg világ a világ

Vakon követik a vakot és kinézik aki lát

—

Gyerekkorod óta az égett beléd

Hogy az élet célja a faszméregetés

Így lettél vesztes, így lett minden kevés

Rád jön a reszketés mint a hideglelés

Ne a tünetet kezeld – csak dühösebb leszel

Ha mást ítélsz el attól különb nem leszel

A gyűlölet vezet de a félelem hajtja

Mikor jössz rá végre ez egy végtelen hajsza

Olyan ez mint amikor lefekszel az exszel

Ugyanazok a hibák míg belebetegszel

Folyton hibát keresel, csak az a baj hogy másban