Ofc sidetumblr

Most lenne itt pár sor

Arról, hogy nem tudok dönteni

Álmomban a büfé valasztékából

De igazából csak a a tudatalattim

Birkózik azzal, hogy

Van egy crushom, egy exem és egy pasim

És a szomszédnál mindig zöldebb a fű,

És néha eljátszom

A gondolattal, hogy nem vagyok hű

De ahogy az álmomban, ébren is tudom,

Hogy az első választás

Akire azt mondom, igazán akarom

Csak kísért a múlt és egy alternatív jövő,

Amiben csak a vágyak

Dominálnak és én vagyok a mindig elmenő

Aztán persze rájövök, hogy az is csak

Én lennék

Kísértve, hogy sok mindent magamban tartsak

Így hát marad a biztos jelen, a törődés

Amibe annyit fektettem

Szerelmesen bújunk össze

Vagy

Kétségbe esetten kapaszkodunk még

Egymásba

Mire olyanra hajtogattam magam,

Amilyennek szerettél volna,

Elkezdted hiányolni a régi énem.

Mire olyanra hajtogattad magad,

Amire mindig tudtam, hogy képes lennél,

Kevés lettem neked.

Mire elértük az álmaink nagy részét,

Rájöttünk,

Mindennek megvan a helye,

Ahogy az ideje is.

Menetrend szerint írsz te is,

(Érdekel) az életemben van-e még helyed.

Nekem egy fél órát mindig megér,

Hogy halljak felőled,

Régi barátság ez, ami tőled

Lehetne néha több is

Playboy, mindig próbálkozik,

Aljasan ide-oda szúr,

(Tudva, hogy ráharapok,)

A hangja bennem visszhangzik.

Mert van köztünk egy húr,

(Egyirányú attól tartok)

Piszka, vasaddal felszítod a tüzem,

Túlórázik a józan eszem,

Ahogy a dalodat magamban dúdolom,

Az ütem csábító a tévúton.

Tangózunk hát a távolból

Bemocskolva ettől a csalástól

A lépések színtiszta vágyból

Avagy valahogy sikerül néha a józaneszem jobbik oldalára kerülni.

Az a hülye kémia még tizensokév után is be tud ütni a középsulis crushommal, elég, ha a közelemben van. Nem tudom, biztos a "szaga" vagy valami, de egyszerűen kívánom, ha a közelében vagyok. Persze ez odavissza megvan, nem egyedül vekengek.

Az működik már évek óta, hogy nem keresem, ha találkozunk vagy valami miatt mégis egymásra írunk, próbálok udvariasan társalogni, bár az is igaz, hogy néha kihozza belőlem a dögöt és akkor flörtölések és oltások keveréke megy egy kicsit.

Viszont, ami gáz és dolgozok rajta, hogy kb az utóbbi kb négy év alatt flörtölős fuckboyból nagycsaládos házas ember lett és még mindig belesodródok időről időre (félévente 1-2 alkalommal) egy kis flörtbe. Már elég hamar le tudom állítani, és közben rohadtul bánt, hogy egyáltalán részese vagyok a beszélgetés ezen részének, mert pont ez a fajta viselkedés, ami miatt nem lett belőlünk semmi és a felesége felé sem fair, de közben azok a rohadt nosztalgia pillangók felcsapnak rendesen és muszáj kicsit engedni nekik is.

Tiltani nem akarom, mert abból a baráti körből kb ő az egyetlen, aki továbbra is veszi a fáradtságot és megkérdezi, mi újság velem (természetesen van sok normális barátom is, csak egy jó korszak volt az életemben, amikor őt megismertem). Persze lehet, hogy ez is csak stratégia, hogy a vasa a tüzemben maradjon.

They’re looking at you

As you look away

But you don’t know why

Don’t know what they see

And they seem to notice

Making you shy

The spring in their step

Making the city their own

Walking right by

They get on so well

And you hate to see that

Not gonna lie

Like a drop in the sand

Like a moon that has gone astray

Shining through the day

Or like snow that falls in May

That’s what you are

The odd one out

Used to blame them for 

Being more themselves

Than you ever could

Worry about 

Things are never matter 

More than you should

Like a fly in the flame

Like the wind that has stop to blow

Want your way to go

Or like sober vertigo

That’s what you are

You are the odd one out

But at the end of the day it was all you

Thought that you were a fucking mess

But all these feelings my dear, they are not new

‘Cause everyone knows this loneliness

Like a drop in the sand

Like a moon that has gone astray

Shining through the day

Or like snow that falls in May

That’s what you are

You are the odd one out

At the end of the day it was all you

Thought that you were a fucking mess

But all these feelings my dear, they are not new

‘Cause everyone knows this loneliness

My bad habits lead to late nights endin' alone Conversations with a stranger I barely know Swearin' this will be the last, but it probably won't I got nothin' left to lose, or use, or do

Évekig szerelmes voltam

De csak pár tökéletes csókra

És egy elbénázott randira futotta

Azóta is szeretlek szívem egy részével

Ez már mindig így lesz, hisz

A be-nem-teljesült szerelem sosem vész el.

Mégis, keserédes vagyok most

Mert nyáron elvetted a gimis szerelmed

Akivel nemrég újra összehozott a sors

Persze kívántam jót és boldogat

De arra én se számítottam, hogy hamarosan

A face-eden egy kis ember “bólogat“

Legyetek hát nagyon boldogak,

De a szívem kicsit megtört ma,

Block, hogy ne lássa szenvedésem,

Hide, hogy semmit ne lássak én sem.

Del, mert nélküle én is megszűnök,

Tényleg volt ez, vagy csak magányos-agy-szülött?

Vicces, ha azt mondják,

Ne gondolj a fehér elefántra,

Az agyad legnagyobb gondját

Felülírja a tilalom tárgya.

Mért működne másképp ezalkalommal,

Folyton előjön sok, elfeledett lommal,

Az elméd nem bír a szív terheivel,

Néhány percre, napra Más országba vagy városba, Megszökhetsz előle, de Végül rád talál, mert ez végzete.

Pályaudvarokon, ismerős tájakon, Régi arcokban, vagy otthon a balkonon, Rózsaszín felhőidet igazság szérumával oszlatja, Mint mindenható, parancsot teljesítő katona

A szavak vággyá alakulnak, Az érvek a porba hullnak. Ebből tudja, eljött az ideje, Előkészíti a forrázást, a hideget.

Mérget csepegtet a lelkekbe, Túlgondolatokat a fejekbe. Megszerzi az irányítást, Bimbózó szerelmeknek jó mély sírt ás.

Mikor kész a műve, Te csak állsz ott, elhűlve, Hát mégis, félelmeim igazak, Fogd a futócipőt, gyerünk, szaladj!

Hazaérve megnyugszol, megúsztad, A kormányt időben elhúztad. Visszatértél a helyes útra, Nem csábulsz többé mellékútra.

I've been dying to tell you Anything you wanna hear 'Cause that's just who I am this week

Hétfőn lángol az érzelem,

Kedden elszáll az értelem,

Szerdán megnyílik a lélek,

Csütörtökön meginog az élet.

Pénteken eltűnik az egész,

Block, hide, delete, megette a penész.

Hova lettek az érzések?

Hova lettél te?

Szombaton, töprengek, Miért?

A tegnap sajgó lenyomata testemen

Egész éjjel ébren tart.

Forgolódás közben egy gondolat újra

És újra megkavart.

Ha most mögöttem hevernél,

Megadnám magam.

Könyörögnék, hogy az ujjad

Nedves húsomba marjon.

Harapásod nyomaival ékesre

Díszítettném nyakam.

Feloldódnék, ahogy régóta nem

Csak lebegnék a talajon.

Túl sok ez most

Egyetlen éjszakára, felelőtlen.

Mégis, fordulok

És élvezem, ahogy a takaró cirógat.

Nem hiszem, hogy

Lecserélem rád valaha, felhőtlen

Élvezetek ura

Az egy dolog, hogy összefutottunk és egyre közelebb húzódsz hozzám, pedig

Pedig viccelődve mondtam, hogy a barátnőmnek bejöttél régen, ezért nekem tabu vagy,

Vagy legalábbis sosem gondoltam úgy rád, de most a kezed a combomon egyre feljebb halad,

Haladunk az utcán egymás mellett, én pedig nem tiltakozom, izgalmas az érzés,

Érzem, lépésről lépésre, hogy pirosban, tilosban osonunk, még néhány érintés és

És végül már én is viszonzom, akarom. Most, itt, ebből jöhet, többet!

Az éjszaka betakar minket, most senkinek nem hiányzunk, néhány szempár kíséri az utunk,

Az utunk az autódhoz izgalmakkal teli, várakozástól feszes, be nem fejezett érintések után némán kiáltó

Kiáltásom hirtelen elfojtom, mikor a hátsóülésen meglátom

Meglátom életed darabkáit, a gyermeked ruháját, a feleséged vackait,

Vacak egy érzés mondhatom, ahogy a valóság rámszakad, aztán mint egy kóborló

Kóborláson járó, hűtlen, hajléktalan, önálló életet élő cica szegül mellém

Mellém bújik és jelzi, hogy ez már nekem is sok lenne, inkább lenyugszik és egyetért

Egyetértünk végre, az ágyékom és én, hogy borzalmak várnak ránk

Ránk, akik csak egy pillanatnyi szabadság után vágytak, egy lopott órára, de

Órára pontosan ekkor megszólal az ébresztő és árulásom terhe rám szakad újra

Sosem tettem semmit, mi ehhez fogható, mégis folytogató érzés elárulni, ki mellettem fekszik

Fekszem és tudom, hogy ki kell rohannom azonnal, nem láthatja a jeleket az arcomon

Arcom ég, a hűs víz enyhíti lelkem és gyomrom kavarodását, úgy bánom

Bánom, hogy ha csak álmomban is, de elárultam barátomat s barátnőmet

Nő voltam egy pillanatra nem csak valaki valakije, de ezt az árat nem éri meg