CsĂłkold meg. Lassan, csak nyugodtan, mintha nem lenne mĂĄs hely, ahol szĂvesebben lennĂ©l. CsĂłkold, de ne Ășgy, mintha bĂĄrmi mĂĄsra vĂĄgynĂĄl, mintha a kezeid a blĂșza, vagy a szoknyĂĄja alatt lennĂ©nek, vagy Ă©pp a melltartĂłja pĂĄntjaiba gabalyodva. Semmi hasonlĂł. CsĂłkold, mintha elfelejtettĂ©l volna minden mĂĄs ajkat, melyet valaha a tiĂ©d Ă©rintett. CsĂłkold, kĂvĂĄncsi, gyermeteg örömmel. Nevess a szĂĄjĂĄba, lĂ©legezd be sĂłhajĂĄt. CsĂłkold, amĂg nyögni nem kezd. CsĂłkold, arcĂĄt fogva. Vagy a hajĂĄba tĂșrva. Vagy hĂșzd magadhoz, mintha meg akarnĂĄd tĂĄncoltatni. Mintha egy fedetlen helyre pörgetnĂ©d, Ă©s nĂ©zd Ćt, amint Ășgy nĂ©z rĂĄd, mintha te lennĂ©l a legragyogĂłbb dolog, amit valaha lĂĄtott. CsĂłkold, mintha Ć lenne a legragyogĂłbb dolog, amit valaha lĂĄttĂĄl. Csak nyugodtan. CsĂłkold, mintha az elsĆ Ă©s egyetlen szelet csokolĂĄdĂ© lenne, melyet valaha kĂłstolni fogsz. CsĂłkold addig, amĂg elfelejt szĂĄmolni. CsĂłkold szĂłtlanul. VĂ©gĂŒl kĂ©rdezd meg tĆle mennyi 2+2, Ă©s hallgasd, ahogy a nevedet mondja vĂĄlaszul.