Exorcise the demons'

a szarek* ember. 

Ugyanis a hátam mögött ki lettem utálva egy olyan társaságból, aminek régen én is tagja voltam, csak hát idő közben sulit váltottam aztán meg jött a fősuli is. Aztán azért olykor, olykor sikerült összefutni meg egy kicsit csacsogni, de én is éreztem, hogy már annyira nem vagyok oda illő személy, viszont arra nem gondoltam, hogy ők csak jó pofiznak velem. Én nem ártottam senkinek és semminek, én nem gonoszkodtam soha a hátuk mögött. Szóval történt az ősszel egy olyan dolog, hogy meginvitáltak magukhoz és én tökre jól éreztem magam velük és úgy döntöttem, hogy ha nem is egész éjjel, de egy darabig iszogatok velük, majd elhúzok. Látszólag örültek. LÁTSZÓLAG! Alig várták, hogy eltakarodjak. Nagyon kínosan érezték magukat, hogy ott vagyok velük, mert én már nem tartozom közéjük és még is mit képzelek magamról, hogy egy asztalhoz mertem velük ülni. AZTAMINDENIT. Ha nem akarjátok, hogy Veletek egy légtérben tartózkodjam, akkor kérjetek meg, hogy húzzak el! Nem vagyunk már kölykök, hogy így keljen viselkedni. Vagy még is? Én ezt nem értem. De tutira igazatok van lányok. :) 

Tegnap végre sikerült berúgnom egy barátnőmmel. Egészen klassz kis este kerekedett ki a délutáni kávézásból. És még be is pasiztam. Na jó, nem egészen. Összehaverkodtam egy kiskutyával, aki belenyalt a számba majd a fülembe és megdugta a kabátom aztán a könyököm, majd a lábam is. Tökre romantikus. Imádom a kutyákat. Kiskutya kurva vagyok. 

Engem aztán NEM HOZ LÁZBA! 

mikor az ember azt tervezgeti, hogy feladja pályakezdőségét és visszaül az iskolapadba. Újra összeszámolni a pontokat és esélyeket latolgatni tuti dolog. Fene gondolta volna, hogy ez ennyire fel tud dobni!