#zeneipar

A Music Hungary Szövetség 2017-ben nőtt ki a 2012 óta évente megrendezett Music Hungary Konferenciából azzal a három kiemelt céllal, hogy párbeszédeket indukálva összefogja a zeneipari szereplőket, tudás átadással és professzionális attitűddel gazdagítsa tagjait, és végül, de nem utolsó sorban szakmai érdekképviseletet biztosítson. Idén, 2022-ben a Szövetség egy másik régi tervét is megvalósítja, hogy rangos szakmai díjjal tüntethesse ki a könnyűzene kiemelkedő tehetségeit és szakembereit a zenészektől az előadókon át a háttérben dolgozókig, ezért alapít egy Music Hungary-díjat, hogy ezzel is több figyelmet irányítson a zenei szektorra, elismerésben részesítse a kiemelkedő teljesítményeket.

A díj megalapítása és az első díjátadó gála egybeesik a Konferencia jubileumával, így a Szövetség kiemelten fontosnak tartja, hogy ebben az évben indítsa el hagyományteremtő módon ezt a gálát. A díjat nyolc kategóriában fogják kiosztani, ezekről ide kattintva olvashatsz bővebben.

A tartalomfogyasztási szokásaink alakulását egyre nagyobb arányban alakítják azoknak a generációknak az igényei és elvárásai, akik már számítógépen, konzolon, és persze okostelefonon játszva nőttek fel. Az úgynevezett gamifikációs trendek egyre gyakrabban kerülnek számításba zeneterjesztés tekintetében is a meghatározó online felületek, így a TikTok vagy a YouTube kapcsán.

Megérkeztek a játékok a TikTokra

A gamifikáció szerepe és hatása nemcsak tartalom, hanem az eszközök szempontjából is iránymutató az online felületeken. A legfrissebb bizonyíték erre a zeneipari trendek terepén több tekintetben is élen járó TikTok. Itt július végén elkezdték tesztelni az alkalmazáson belüli minijátékokat, amelyek között találni puzzle játékokat és a futkározós, úgynevezett endless runneröket is: a projekt során a TikTok olyan népszerű mobilos játékokkal jegyző fejlesztőkkel dolgozott együtt, mint a Voodoo és a Nitro Games.

A tervek szerint a felhasználók a posztok leírásába beágyazható linkekkel tudják hozzákapcsolni a kívánt játékot a videóikhoz. A TikTok minden jel szerint nagyon komolyan gondja a játékok integrálását, ami nem is csoda – ez ugyanis egy újabb hatékony módszer arra, hogy még hosszabb időre megragadják a felhasználók figyelmét. A játékok integrálása ezzel nem ér itt véget, ugyanis a platform egyik szóvivője elárulta, hogy már böngészős játékok tiktokosításán is dolgoznak. A TikTokon aktív tartalomgyártóknak érdemes lesz azzal számolni, hogy a játékok nemsokára akár vezető trendekké is válhatnak az alkalmazásban. Ez nemcsak az itt megszokott tartalmak, de akár az élőzések vagy a különféle promóciók megtervezésébe is beleszólhat majd.

A játékok meghonosításával a TikTok egy már régóta megmutatkozni látszó jelenség erősödéséhez járul hozzá. A legnépszerűbb közösségi appok közül ugyanis többek között a Facebook és a Snapchat, a streamingóriások közül pedig a Netflix is próbálkozott már hasonlóval. Emellett az is kétségtelen, hogy napjainkban már nem lehet éles határvonalat húzni a különféle tartalomtípusoknak szánt felületek között: erre a YouTube mellett legjobb példa talán a Twitch sikersztorija és a zeneiparba való betörése, amiről mi is többször írtunk már a blogunkon. Miért is kell azzal foglalkoznia egy, a brandjét tudatosan építő előadónak, hogy milyen tendenciák és eszközök jelennek meg a közösségi oldalakon? Azért mert ezek a felületek napjaink elsődleges forrásaként szolgálnak az új zenék felfedezéséhez. A TikTok ilyen tekintetben az élen jár: a felhasználók döntő többsége már jó ideje ezt az appot keresi fel, ha lépést akar tartani az új megjelenésekkel.

Sikersztori geek köntösben

A gamifikációs trendek erősödése mögött áll az is, hogy a gamerkultúra az utóbbi évtizedben még inkább a szórakoztatóipar elfogadott, mi több elismert része lett: geeknek vagy éppenséggel nerdnek lenni ma már nem lúzerség, és nem is utal magányosságra, vagy épp erőszakosságra, ha valaki például lövöldözős játékokkal üti el az idejét. Ugyanígy felértékelődött az asztali szerepjátékok vagy a társasok jelentősége és népszerűsége is. A játék és a „kockaság” 2022-re a kommersz kultúrában is abszolút a virágkorát éli, gondoljunk csak a Stranger Things című sorozatra, különös tekintettel a nagy port kavart, nemrégiben véget ért hatodik évadra. A sorozat a nyolcvanas években indult geek trendeket lovagolja meg, beleértve ebbe a szintén a nyolcvanas évekre eredeztethető, ellenkultúraként működő „satanic panic” őrületet is, amely elől a minden fantasy játékok őseként emlegetett Dungeons & Dragons sem menekült meg. A Stranger Things, illetve a remekül eltalált sync deallel óriásit arató Kate Bush példája mutatja, hogy a trendek meglovagolásával egy 37 éve megjelent dal is belophatja magát a Z generáció szívébe, újra a slágerlisták élére kerülhet, és döbbenetes bevételt hozhat a szerzőjének.

A játékoskultúra 21. századi diadalmenetének persze tudományos alapja is van. A Qubit is írt arról a Scientific Reports szaklapban publikált kutatásról, amelynek eredménye bebizonyította, hogy azok a gyerekek, akik több videojátékokkal játszanak, jelentős előnnyel indulnak a társaikhoz képest. Ezek a gyerekek „gyorsabban fejlődnek a kognitív képességei, és magasabb pontszámot érnek el az IQ-teszteken”. A témában számtalan hasonló, izgalmas publikáció olvasható még, továbbá kifejezetten magyar közönséggel is folynak ezzel kapcsolatos, rendszeres kutatások. Ha érdekel a téma, böngészd át a Játékoslét Kutatóközpont weboldalát: a dr. Fromann Richárd által alapított kutatóközpont 2011 óta végez felméréseket, amelyek elsődleges célja, hogy jobban megismerjük a játék(osítás) előnyeit és gyakorlati hasznát.

Helycserés támadás

A közösségi médiával és a videómegosztókkal nem ér véget a digitális világ zeneterjesztés szempontjából is lényeges felületeinek sora. A zeneipar már jól láthatóan szemet vetett a fogékony fiatal közösségek hőn szeretett virtuális terepeire, az online játékokra. A Spotify például idén tavasszal saját szigetet indított magának a Robloxban Spotify Island néven, majd nem sokkal később K-Park néven egy k-pop tematikájú folytatással rukkolt elő ugyanitt. A Spotify büszkén hangoztatta, hogy ezzel a legelső zenestreaming-vállalat lett, amely helyet váltott magának a népszerű játékban. Hasonló gamifikált víziót képzel el a Meta jövőjeként Mark Zuckerberg is: korábban részletesen írtunk arról, hogy a Facebook-vezér voltaképpen egy nagy virtuális játszótérként képzeli el a legnagyobb közösségi oldal jövőjét. A téma kapcsán szintén eszünkbe juthatnak a számítógépes játékok fejlesztésével és kiadásával foglalkozó Epic Games legutóbbi beruházásai is. A vállalat egy váratlan húzással idén márciusban felvásárolta a független előadók és producerek körében rendkívül népszerű SoundCloudot, továbbá rátette a kezét a zenés játékok fejlesztéséről ismert Harmonixra is. Egyelőre nem tudni pontosan, hogy mi az Epic Games terve ezekkel a felvásárlásokkal.

Noha a mentális egészség megőrzésének fontosságáról egyre több szó esik, nem biztos, hogy tisztában vagyunk azzal, mennyire közeli és sürgető problémát jelent annak hiánya. Legyen szó független előadókról vagy a világ leghíresebb előadóiról, életbevágó napirenden tartani a témát. Mutatunk tíz ismert előadót, akik felvették a harcot a mentális betegségeikkel.

A brit Help Musicians jótékonysági szervezet tavalyi felméréséből kiderül, hogy tízből kilenc zenész mentális egészsége romlott érzhetően a koronavírus egyetlen éve alatt. A felmérés alanya 700 angol zenész volt, akiknek döbbenetesen nagy része, 96 százalékuk vallotta be, hogy általánosságban véve szoronganak a megélhetésük miatt. 51 százalékuk közölte, hogy éppen akkor semmiféle jövedelmük nem volt a munkájukból, illetve 24 százalékuk fontolgatta, hogy a pandémia és a Brexit miatt fel fognak hagyni a zenéléssel. Mindez akár táptalaj is lehet komoly mentális sérülések, zavarok és betegségek kialakulásához.

Nem kell azonban egy világjárvány vagy gazdasági válság ahhoz, hogy a mentális egészség zavarairól és a zeneipar kapcsolódó kérdéseiről időszerű legyen beszélni. Egy korábbi cikkükben mi is írtunk arról, hogy egy 2018-ban készített felmérés alapján a zenészeket sokkal nagyobb arányban érintik ezek a kérdések, mint összességében a felnőtt lakosságot. Ha még jobban a problémák mélyére ásunk, fel kell ismernünk, hogy már a 21. század társadalmi-technológiai viszonyai is óriási kihívás elé állítanak minket: itt írtunk részletesen a közösségi média és a mentálhigiéné ellentmondásos kapcsolatáról. A mentális problémák és a zeneipar előadókra, zeneipari szakemberekre gyakorolt folyamatos nyomása óhatatlanul kéz a kézben járnak. Most összegyűjtöttünk tíz világhírű, mentális zavarokkal küzdő előadót, akiknek a történetei jól bizonyítják, hogy kellő odafigyelés hiányában a szakma legjobbjai is komoly bajba kerülhetnek.

A zenészek, tartalomgyártók karrierje napjainkban kéz a kézben jár a folyamatos online jelenléttel és naprakészséggel. Az ezzel kapcsolatos állandó nyomás – különösen a független előadóknak – óriási terhet is jelenthet. Legutóbbi kapcsolódó cikkünkben éppen ezért arról volt szó, hogy miért olyan fontos a mentális egészség kérdésköréről való folyamatos, kendőzetlen beszéd. Most összefoglaltuk, hol tart mindez a gyakorlatban; hogyan ölt testet a jelenség az online terekben, és azt is, kihez fordulhatunk szakmai segítségért.

Ha mentálhigiéniáról van szó, a zeneipar nagy gondban van, a közösségi média pedig mintha csak tovább duzzasztaná a problémát. Nem kell azonban előadóművésznek, milliók által követett zenésznek vagy énekesnek lennünk ahhoz, hogy érezzük a közösségi média negatív hatásait: a mértéktelenül ránk zúduló online tartalmak bárki számára okozhatnak depressziót vagy szorongást.

Az okok

A közösségi média alternatív valóságainak útvesztőit talán már senkinek sem kell bemutatni. Az Instagramon, TikTokon különösen fontos, hogy tudatosan és kritikusan kövessük és fogyasszuk a tartalmakat: a hibátlan, tökéletesnek tűnő posztok mögött ugyanis épp olyan, mindennapi problémákkal küzdő emberek állnak, mint bárki más. A tisztánlátás azért is fontos, mert annak hiánya akár súlyosabb testi-lelki problémák kialakulásához is vezethet. Az amerikai National Eating Disorder Association adatai szerint például a 18-25 éves korú nők körében jelentősen megnövekedik az öntárgyiasítás és a testképzavarok kialakulásának esélye, ha rendszeresen követnek fitnesz fókuszú oldalakat. Amerikában már átlagosan napi két órán keresztül teszik ki magukat az Instagram felhasználói hasonló, a mentális egészségre potenciálisan káros tartalmak fogyasztásának.

Szintén egyre több figyelmet kapó, súlyos jelenség a cyberbullying is, amelynek magától értetődő módon a közösségi médiában rendszeresen, mélyebben jelen lévő személyek, így tehát az előadók, zenészek fokozottan ki vannak téve. A virtuális terekben történő zaklatás mindenkit érinthet, aki aktív az interneten, de a legnagyobb veszélyt azokra a fiatalokra jelentheti, akiknek az online világ már kezdettől fogva az életük része. A problémával rendszeresen foglalkozó UNICEF online kutatása szerint a válaszadó gyerekek 60 százalékát már csúfolták, bántották valamilyen formában a neten. Eszerint a lányokat jobban érinti a jelenség: 55 százalékuk már tapasztalt ilyen zaklatást, míg ez az adat a fiúknál csak 27 százalék. Ami a zeneipart illeti, a zaklatás jelensége összességében véve a 2020-as évekre is megmaradt az egyik legégetőbb problémának – és általánosságban véve továbbra is a nőket érinti.

Akad olyan, médiafogyasztáshoz köthető jelenség is, amelyet korántsem tudatosítottunk eléggé. Ilyen a FOMO és annak következményeinek problémája. A szó az angol nyelvű „fear of missing out” kifejezés rövidítése, ami leegyszerűsítve a lemaradástól/valamiből kimaradástól való félelmet jelenti. Ehhez kapcsolódik az internet, a közösségi média, a tartalom- vagy akár a hírfogyasztás függőséggé válása, amelyek többek között alvászavarokhoz, vagy akár a személyes kapcsolataink minőségének általános romlásához is vezethetnek. Azok számára, akik kifejezetten online tartalomgyártással foglalkoznak, és alapvetőnek számít sikereik eléréséhez az online naprakészség, sokszor elmosódhat a határ a közösségi média személyes aspektusai és a munka között.

Mit tesznek mindez ellen a kedvenc közösségi oldalaink?

Noha a mentálhigiénénk megóvásának fontosságát már az olyan nagyvállalatok is próbálják hangsúlyozni, mint a Meta vagy a TikTok, a gyakorlatban ebből keveset látnak a felhasználók. Az Meta ilyen indíttatásból döntött úgy a közelmúltban, hogy elkezdi a like-ok számának elrejtését az Instagramon, de a TikTok legújabb dislike-funkciója is ezt az ügyet szolgálja, hiszen a célja a nemkívánatos, gyűlölködő hozzászólások visszaszorítása a felületen. Ezek a kis lépésekben bevezetett, apró változtatások egyelőre láthatóan nem orvosolják igazán a közösségi média legsúlyosabb problémáit. A MarketCast friss felmérésében megkérdezett alkotók 35 százaléka vallotta be, hogy már fontolgatta, hogy felhagy a tartalomgyártással. A megkérdezettek 40 százaléka azt sem tudja elképzelni, hogy 10 éven belül ne hagyjon fel ezzel a tevékenységgel. Ennek oka, hogy – extra bevételszerzési lehetőségek, új funkciók és eszközök ide vagy oda, –  sok tartalomgyártó úgy érzi, a közösségi oldalak nem tudják biztosítani a munkájukhoz szükséges környezetet és támogatást. Kattints ide, és olvasd el a kutatás összefoglalóját.

Szakmai segítségnyújtás

Gál Andrea mentálhigiénés szakember az Első Pesti Egyetemi Rádió podcastjában kifejtette, mit jelent a mentálhigiénia, illetve mit és hogyan tud hozzátenni egy ezzel foglalkozó szakember a megfelelő mentális egészség fenntartásához: „A mentálhigiéné a lelki egészséget jelenti, a személyes jólétünket, a kiegyensúlyozottságunkat. Egy mentálhigiénés szakember abban tud segíteni, hogy visszabillentse az esetlegesen kibillent lelki egyensúlyunkat”. Hozzátette, hogy mindez a kliensek saját eszközei segítségével történik, aki egy megfelelő út megtalálását, a kiegyensúlyozott élethez való visszatalálást tűzi ki célul a beszélgetések során. Mindez alapjaiban véve eltérő például egy pszichológus módszereitől és szerepétől, akit Gál Andrea már a jelentősebb, súlyosabb mentális „kibillenések” esetére ajánl. A WMMD által most májusban, a mentális egészség hónapján útjára indított Music Mentál kezdeményezés a szakemberhez hasonló, tapasztalt segítők bevonásával működik. A segítő szakemberekről a Music Mentál hivatalos oldalán tájékozódhatsz. Ha részletesebben olvasnál a mentálhigiéné fogalmáról, kattints ide Dr. Jáki Zsuzsannának, a Semmelweis Egyetem adjunktusának összefoglalójáért.

Érdekel a téma? Volna néhány kérdésed? Ne maradj le május 31-ei online eseményünkről, melyen meghallgathatod a kezdeményezésben részt vevő segítő szakembereket, és felteheted témával kapcsolatos a kérdéseidet is. Az eseményt a Facebookon is megtalálod.

Komoly a baj? Van megoldás!

A Spotify friss jelentése szerint a streamingóriás 2021-ben összesen 7 milliárd dollárt fizetett a lejátszásokért az előadóknak. A Loud & Clear címmel megjelent részletes beszámolóból az is kiderül, hogyan viszonyul most platform a zeneiparhoz a korábbi évekhez képest. Nézzük a részleteket és a legaktuálisabb híreket a Spotifyról!

Sokatmondó statisztikák

A közelmúltban számtalan támadás érte a Spotifyt a bevételek kiegyensúlyozatlanságára és a transzparencia hiányára panaszkodó előadóktól. A platform erre is reagálva publikálta a Loud & Clear nevű oldalt, amely részletesen megmutatja a 2021-es év számadatait: amint az várható volt, a Spotify főként az egy év során lezajlott pozitív változásokra helyezte a hangsúlyt – például arra, hogy a kifizetések teljes összege egy év alatt 5 milliárd dollárról 7 milliárdra nőtt. A jelentésben a részadatokat tekintve is izgalmas változásokról olvashatunk, illetve az előadók és a zenehallgatók egyaránt megnézhetik, hogyan fest a havi lejátszásaik száma a Spotify egészéhez képest.

Az oldal ide kattintva érhető el.

Amiről a Spotify továbbra sem beszél szívesen, a kiegyenlítetlenség, illetve a kisebb előadók érvényesülésének nehézségei és a hátrányos helyzetük a nagyobb előadókhoz képest. A platformon több mint 8 millió előadó dalai szerepelnek, közülük 2,6 milliónak legalább tíz dala elérhető itt. Beszédes adat, hogy a 2021-es adatok alapján a 2,6 millió előadó közül mindössze 155 ezer érte el a tízezer streames határt havonta – ráadásul közülük csak 52,600 előadó jutott el a tízezer dolláros bevételig. A probléma enyhítésén, illetve az előadók, zeneszerzők elfogadhatóbb kifizetésén, azaz streamek átgondoltabb monetizálásán a szakértők szerint mindenképpen tovább kell dolgoznia a vállalatnak.

Néhány érdekesség a 2021-es adatokból

450 előadó érte el a kétmillió dolláros bevételt. Ez 2017-hez képest 110 százalékos emelkedés, hiszen akkor ez mindössze 210 előadónak sikerült.

130 előadó az ötmilliós határt is elérte. Öt évvel ezelőtt 50 előadó tudhatta maga mögött ezt az elképesztő mérföldkövet.

Az 52,600 előadóból, akik elérték a tízezer dolláros bevételt, 34 százalékuk nem az IFPI (vagyis a nemzetközi hanglemezipari szövetség) 10 legnépszerűbb régiójában (tehát nem Ausztráliában, Kanadában, Kínában, Olaszországban, Franciaországban, Németországban, Japánban, Észak Koreában, az Egyesült Királyságban vagy az Egyesült Államokban) él.

718,000 dal érte el az egymilliós streamelést, ezek közül 328,000 dalnak ez egyetlen év alatt sikerült. 2021-re 230 dal az egymilliárdos hallgatottságot is elérte.

Az előadók 10 százaléka érte el úgy a tízezer dolláros bevételt, hogy az elmúlt két év során jelent meg az első daluk. 350 előadónak ugyanilyen keretek között a százezer dolláros bevétel is összejött.

A Music Business Worldwide további fontos részletet is kiemelt az elemzésből, ezt az összegzést ide kattintva olvashatod el.

Rövid hírek a Spotifyról

A vállalat új nevet adott a Clubhouse mintájára létrejött Greenroom alkalmazásnak: mostantól Spotify Live-ként találod meg. Erről az alkalmazásról, amely a tavaly berobbant „live audio room” trendhullámot lovagolta meg, itt írtunk részletesebben.

A vállalat gördülékenyebbé szeretné tenni a fizetési módokat az Androidot használók számára: a tervek szerint a Spotify a Google Playen keresztül is lehetővé teszi majd a Spotify előfizetések rendezését.

Tudtad, hogy egy 2019-es felmérés szerint a zeneiparban dolgozók mindössze 21,7 százalékát teszik ki nők? És azt, hogy hetven közismert zenei vállalat elnökének vagy ügyvezetőjének csak 13,9 százaléka nő? A női esélyegyenlőségért dolgozó szervezetek munkája napjainkban is egyértelműen hiánypótló. 

A USC Annenberg Inclusion Initiative 2019-ben megjelent tanulmánya megdöbbentő adatokat közölt a nők helyzetéről a zeneiparban. Eszerint abban az évben a legnépszerűbb producerek közül mindössze 2,6 százalék, ugyanekkor, a 2767 dalszerzőből pedig csak 12,5 százalék volt nő. 2019-ben ráadásul a legjobb művekért elismerést kapott, nem klasszikus zenei kategóriában alkotó producerek kizárólag férfiak voltak. A tanulmány kimutatta, hogy ebben az évben egy hétéves negatív rekordot döntöttek meg a női alkotók adatai: kattints ide a teljes dokumentumért! A tendencia ugyanakkor nem visszafordíthatatlan. Érdemes például a 2019-es Joker filmzenéjét jegyző Hildur Gudnadóttirra gondolni, aki a legelső Oscar-, Golden Globe- és BAFTA-díjat is elnyerő női szerzőként írta be magát tavaly a zenetörténelembe – és remélhetőleg számtalan női producernek, zeneszerzőnek mutatta meg, hogy van remény a változásra. Bemutatunk néhány inspiráló szervezetet, amelyek azért dolgoznak, hogy a nemek aránya kiegyensúlyozottabb legyen a zeneiparban.

She Is The Music

A SITM egy nonprofit szervezet, amely azért dolgozik, hogy a növekedjen a nők száma a zeneiparban, legyen szó dalszerzőkről, hangmérnökökről, producerekről, előadókról, vagy a szakma szakértőiről. A szervezet nemcsak összeköti és összetartóbb csoporttá szervezi az érintetteket, hanem programokkal, forrásokkal is segíti azokat a kezdeményezéseket, ahol a cél a valódi változás elérése, és a nemek arányának javítása. A She Is The Musicot többek között tartalomgyártók, lemezkiadók, ügynökségek, médiavállalatok, streaming szolgáltatók is segítik, így olyan programokat szervezhetnek, mint például kifejezetten nőknek szóló  dalszövegírói workshopokat vagy tematikus mentorprogramokat.

Itt kövesd őket: weboldal, Instagram, YouTube

She Shreds Media

Az elsősorban női előadókat bemutató, 2020-ban sajnálatos módon megszűnt, nyomtatásban is megjelenő és kifejezetten hiánypótló She Shreds Magazine utódja. Az oldal munkája a női gitárosok, basszusgitárosok támogatása és a gitáros kultúra terjesztése, népszerűsítése körül forog. A céljuk, hogy folyamatosan újradefiniálják, hogyan köt össze bennünket a zene, mindezt egy inkluzív, mindenki számára elérhető zenei közösség fenntartásával. Megéri őket követni a TikTokon, ahol az Artist Feature videókban rendszeresen mutatnak be új, tehetséges zenészeket.

Itt kövesd őket: weboldal, Instagram, TikTok

Shesaid.so

Egy újabb inspiráló szervezet, mely a nők és a társadalmi nemi kisebbségek érdekvédelmét, a sztereotípiák lebontását tűzte ki céljául a zeneiparban. A csapatukat kiadók és booking ügynökségek szakemberei, előadók, zeneszerzők és kreatívok is erősítik. A központjuk Londonban és Los Angelesben található, de van már kirendeltségük Franciaországban, Mumbaiban és Olaszországban is. A férfiakat abszolút a szövetségeseiknek tekintik a küldetésükben, a négy legfontosabb szempontnak az együttműködést, a sokszínűséget, az inkluzivitás és a közösséget tekintik. Érdemes átböngészni a hivatalos oldalukat, és megéri követni őket Instán is, ahol rendszeresen osztanak meg tippeket naprakész módon, közérthető és megragadó formában.

Itt kövesd őket: weboldal, Instagram, Twitter

Hasonlóan közérdekű, izgalmas Instagram-oldalak a témában, amelyeket érdemes követni, nem csak nőknek!

Women in music

Women's Audio Mission

Women Who Rock

Amplify Her Voice

We Are Moving The Needle

SoundGirls

Miért érdemes hasonló közösségek, szervezetek digitális felületeit követni?

Mert olyan külföldi indie zenészeket is megismerhetsz, akik más platformon kevésbé, vagy nem kapnak hangot.

Mert izgalmas és érdekes tényeket tudhatsz meg a zeneipar és a nők közös történelmének, jelenlegi társadalmi, gazdasági helyzetének metszéspontjairól.

Mert rendszeresen inspiráló, lelkesítő tartalmakat láthatsz és hallhatsz, akár hozzád is hasonló előadóktól is.

Mert megismerheted azokat a nagy múltú, úttörő munkásságú és szemléletű női zenészeket, akiknek már jelen kellene lenniük a köztudatban.

Mert ötleteket gyűjthetsz a saját zenédhez, a branded építéséhez, a közösségi média trendek követéséhez és így tovább.

Mert képben maradhatsz a zeneipar elsősorban, de nem csak a nőket érintő kérdéseit, problémáit illetően.

2020. decemberében megjelent a ProArt Zeneipari Jelentése, amelynek a zenehallgatási szokásokról és a digitális zeneterjesztésről szóló fejezeteit vettük górcső alá az alábbi posztunkban. 

Hogyan hallgatunk zenét? 

A zenehallgatás elsődleges forrása továbbra is a rádió, ezt követi szorosan a YouTube  és az élő zenei rendezvények. Jó hír, hogy a rádió elsősorban az idősebb korosztály körében népszerű, 30 év alatt egyértelműen a digitális zenehallgatást preferálják a fogyasztók.

Továbbra is rádión keresztül hallgat a magyarok túlnyomó többsége zenét, a lakosság közel 68%-a naponta legalább egyszer bekapcsolja a rádióját.

A YouTube szorosan a rádió nyomában van, de a felmérés alapján valamivel kevesebben és ritkábban használják az emberek.

A 18-59 közötti lakosság 82%-a 2019-ben részt vett valamilyen élőzenés eseményen. Kimondottan könnyűzenei fókuszú koncerten vagy fesztiválon a lakosság 66,2%-a vett részt.

Élőzenére a lakosság körülbelül 60%-a költött 2019-ben. Belépőjegyekért átlagosan 32180 forintot fizettek a válaszadók, a koncertekhez kapcsolódóan pedig átlagosan 26180 forintot.

Az idősebb korcsoportok között kifejezetten népszerű a rádió: 40-49 év között 71%, 50-59 év között 73% legalább naponta egyszer rádión hallgat zenét. A YouTube a 30 év alattiaknál teljesít a legjobban a napi használatban: a 20-29 évesek 55%-a naponta többször vagy legalább naponta egyszer használja. A 30-39 év közöttiek 34%-a is legalább heti rendszerességgel használja a videómegosztó platformot zenehallgatásra.

A hangfelvételek terjesztése

A fizikai eladások volumene a 2018-ashoz képest valamelyest növekedett, elsősorban a hanglemez (vinyl) értékesítés fellendülésének köszönhetően.

A digitális szegmens 36%-al növekedett 2019-ben. A dinamikus növekedés jórészt az előfizetéses streaming szolgáltatásoknak köszönhető, amelyek már a teljes digitális piac kétharmadát lefedik.

Streaming szolgáltatást a lakosság 25%-a használ valamilyen rendszereséggel. Közel felük valamilyen előfizetéssel használja ezeket a szolgáltatásokat.

A 15 évesnél idősebb lakosság közel háromnegyede naponta, több mint 90 százalékuk legalább hetente hallgatott rádiót a 2019-es évben.

Míg 2017-ben közel 1,5 milliárd forintot tettek ki a digitális értékesítések Magyarországon a kiadói bevételeken belül, 2019-re ez az érték majdnem megduplázódott. A teljes digitális piac kétharmadát az előfizetéses zenei streaming szolgáltatások adják a Mahasz adatai alapján. Az előfizetés streaming mellett párhuzamosan nő a reklámmal támogatott zenei streaming bevétel is, hiszen a két évvel korábbi adatokhoz képest közel négyszeresésre nőtt az értékesítése 2019-ben. A videóval támogatott zenei streamingszolgáltatásokból származó bevétel kisebb mértékben, 25%-al nőtt a hazai piacon az elmúlt évben.

Annak ellenére, hogy a digitális értékesítés közel kétharmadát az előfizetéses streaming szolgáltatások adják, az olyan reklám alapú tartalommegosztó platformok, mint a YouTube nagy népszerűségnek örvendenek Magyarországon.