Családom legfelkapottabb története egy orrtörés
DĂ©dnagyapám, Wrbata Ferenc 1910-ben alapĂtĂł tagja volt a DVTK-nak. 1924-ben, a Szombathely ellen pedig hibát vĂ©lt felfedezni a bĂrĂł, VĂ©rtes Imre munkájában. EzĂ©rt aztán benyomott neki egy olyan diĂłsgyĹ‘rit.
1924. JĂşlius 8., Nemzeti Sport:
“VidĂ©ken nem kiabálnak a bĂrĂłnak, hogy fĂşj, vagy szemĂĽveget neki (...) legfeljebb egy kicsit tĂşlzásba viszik az Ĺ‘szintesĂ©get, a la Wrbata”
1924. JĂşlius 8., Pesti NaplĂł:
“A temperamentumos futballistát ezen bravúr után olimpiai boxmérkőzésekre jelölik”
1924. Július 31., 8 Órai Újság:
“A bizottság a szabályok rideg betűi szerint ĂtĂ©lt.”
1924. OktĂłber 5., Nemzeti Sport:
“SátoraljaĂşjhely budapesti bĂrĂłt kĂ©rt.”
DĂ©dnagyapám: “Ilyen bĂrĂł ilyen bĂráskodásaibĂłl jutnak a játĂ©kosok oda, ahova Ă©n jutottam.”
1924. OktĂłber 5., SporthĂrlap:
Az előbb örökre eltiltás, majd felmentés után...
“A tanács utasĂtja VĂ©rtes Imre játĂ©kbĂrĂłt, hogy (...) fellebbezze meg!”
Diósgyőr, 1932. (Fortepan)














