ElĆre is szorrika, de ez egy hosszabb poszt lesz mivel szemĂ©lyes Ă©lmĂ©nyem Ă©s Ă©rintettsĂ©gem kapcsolĂłdik a bĂ©lyeg tartalmĂĄhoz. Lesznek a vĂ©gĂ©n kĂ©pek is!
SzĂłval ez egy 1995-ös svĂ©d bĂ©lyeg, mely egy kĂ©ttagĂș sorozat tagja ami Tycho BrahĂ©nek ĂĄllĂt emlĂ©ket. Ki is volt Ć? Egy dĂĄn csillagĂĄsz, korĂĄnak egyik legjelentĆsebbje EurĂłpĂĄban. Hogyhogy mĂ©gis egy svĂ©d bĂ©lyegsorozat ĂĄllĂt emlĂ©ket neki? Minden kiderĂŒl majd! ElĆbb azonban nĂ©zzĂŒk kicsit magĂĄt a bĂ©lyeget. A nĂ©gyzet alakĂș bĂ©lyeg a svĂ©d bĂ©lyegekre jellemzĆen, nem minden oldalĂĄn perforĂĄlt, csak a kĂ©t szĂ©lĂ©n. A bĂ©lyeg a Brahe ĂĄltal Ă©pĂtett hĂres hat mĂ©ter ĂĄtmĂ©rĆjĂș kvadrĂĄns egyikĂ©t ĂĄbrĂĄzolja, melyekrĆl kĂ©sĆbb mĂ©g lesz szĂł. Van ĂĄm egy pĂĄrja is, ami zöld, öt koronĂĄs, Ă©s egĂ©sz Urani(en)borg sematikus rajzĂĄt ĂĄbrĂĄzolja, nyugi arrĂłl is lesz szĂł, de most mĂ©g 'szeretnĂ©k misztikus maradni.'
MindkĂ©t bĂ©lyegbĆl 5,5-5,5 milliĂł kĂ©szĂŒlt, de az enyĂ©m, a 6 koronĂĄs kicsit Ă©rtĂ©kesebb, 2-300 forintĂ©rt mennek, a postatisztĂĄk 500-600Ă©rt inkĂĄbb. Zöld tĂĄrsa mĂĄr 100 forinttĂłl beszerezhetĆ.
No nĂ©zzĂŒk akkor az öreg TychĂłt! Ahogy az elejĂ©n Ărtam DĂĄniĂĄban szĂŒletett, 1546-ban, egy nemesi csalĂĄdba, Ăgy hĂĄt lĂ©nyegĂ©ben mindig megtehette amit csak akart, jĂłmĂłdĂșsĂĄguk vĂ©gett. ElĆször jogĂĄsznak Ăratkozott be a koppenhĂĄgai egyetemre (14 Ă©vesen!), de egy rĂ©szleges napfogyatkozĂĄs hamar a csillagĂĄszat felĂ© fordĂtotta. MĂĄsfĂ©l Ă©vig ezt tanulja, majd LipcsĂ©be tĂĄvozik ahol a jogot folytatja, de közben minden pĂ©nzĂ©t Ă©s idejĂ©t csillagĂĄszati eszközökre Ă©s ĂrĂĄsokra költi, Ă©s Ă©jszaka gondosan megfigyel.
Eleinte horoszkĂłpokban utazik, megjĂłsolja I.SzulejmĂĄn halĂĄlĂĄt, a problĂ©ma, hogy ekkor a szultĂĄn mĂĄr hetek Ăłta halott, amit egyĂ©bkĂ©nt Tycho nem tudott. Ennek ellenĂ©re egyik kedves unokatestvĂ©re nem rest rommĂĄ oltani, Ă©s nyilvĂĄnosan gĂșnyolni ezĂ©rt minden adandĂł alkalommal, melyet Tycho nem tƱr sokĂĄ, Ă©s rokonĂĄt pĂĄrbajra hĂvja, olyan igazira! Parsberg (a kuzin), az összecsapĂĄs sorĂĄn, jelentĆs darabot vĂĄg le hĆsĂŒnk orrĂĄbĂłl. A szĂ©gyen palĂĄstolĂĄsĂĄra, hĂĄtralevĆ Ă©letĂ©ben mƱorrot visel, melyet ezĂŒst, arany Ă©s rĂ©z kĂŒlönleges ötvözetĂ©bĆl alkotnak meg, Ă©s teljesen Ă©lethƱ hatĂĄst kelt.
NĂ©met egyetemeken tanulja ki teljesen a csillagĂĄszatot vĂ©gĂŒl, Ă©s Augsburgban is ĂĄllĂtja fel elsĆ ĂłriĂĄsi hatmĂ©teres mƱszerĂ©t (HIHI), egy kvadrĂĄnst. 1570-ben aztĂĄn visszatĂ©r DĂĄniĂĄba Ă©desapja betegsĂ©ge miatt, az Ă©v vĂ©gĂ©n pedig a helsinborgi vĂĄrbĂłl kezdi meg Ă©szlelĂ©seit (ez ma mĂĄr SvĂ©dorszĂĄg, nem keverendĆ az Ăresund szemközti oldalĂĄn fekvĆ HelsingĂžrrel, melynek vĂĄrĂĄban a Hamlet jĂĄtszĂłdik). 1572-ben innen figyel meg egy fellĂĄngolĂł szupernovĂĄt, melyrĆl publikĂĄciĂłt Ăr, ez teszi hĂressĂ© Ă©s ismerttĂ©. Innen komolyan beindul a karrier, II. Frigyes dĂĄn kirĂĄly meghĂvja a KoppenhĂĄgai Egyetemre, mitöbb 1575-ben nekiajĂĄndĂ©kozza a DĂĄnia Ă©s SvĂ©dorszĂĄg közt az Ăresundon fekvĆ Hven (1658 Ăłta svĂ©d terĂŒlet, Ven nĂ©ven) szigetĂ©t. Itt Ă©pĂti fel a kor legmodernebb csillagvizsgĂĄlĂłit, Uraniborgot Ă©s Stjerneborgot. A tĂĄvcsövek elĆtti csillagĂĄszat legpontosabb mĂ©rĂ©sei innen szĂĄrmaznak, többek közt a bĂ©lyegen lĂĄthatĂł ĂłriĂĄsi kvadrĂĄnsokkal. Minden mĂ©rĆeszközbĆl nĂ©gyet tartottak, Ă©s minden mĂ©rĂ©st pĂĄrhuzamosan nĂ©gy csillagĂĄsz vĂ©gzett (a nĂ©gy Ă©gtĂĄjrĂłl), Ăgy a mĂ©rĂ©si hibĂĄkat a korĂĄbbiak töredĂ©keire sikerĂŒlt csökkenteni. Csak nĂ©hĂĄny kisebb-nagyobb felfedezĂ©se: mĂĄsodperc pontossĂĄggal kiszĂĄmĂtotta a csillagĂĄszati Ă©v hosszĂĄt, felfedezta a Hold pĂĄlyĂĄjĂĄnak egyenetlensĂ©geit, bebizonyĂtotta hogy az ĂŒstökösök nem lĂ©gköri jelensĂ©gek.
VilĂĄgkĂ©pe ĂĄtmeneti volt, ugyan elfogadta hogy a bolygĂłk a Nap körĂŒl keringenek, a Földet azonban nem tekintette bolygĂłnak, hanem az univerzum stabil közĂ©ppontjĂĄnak, mivel nem tudta mĂĄskĂ©pp magyarĂĄzni, hogy miĂ©rt esik minden tĂĄrgy a Föld közĂ©ppontja felĂ©. 1588-ban nagy tĂĄmogatĂłja, Frigyes kirĂĄly halĂĄlra issza magĂĄt egy több napos buliban (tĂ©nyleg!), utĂłdja IV. KeresztĂ©ly, fokozatosan csökkentette költsĂ©gvetĂ©si tĂĄmogatĂĄsĂĄt. 1597-re anyagilag teljesen ellehetetlenĂŒl Ćmaga Ă©s a sziget is, ezĂ©rt elfogadja II.Rudolf nĂ©met-rĂłmai csĂĄszĂĄr meghĂvĂĄsĂĄt, aki engedĂ©lyezte neki, hogy egy PrĂĄgĂĄtĂłl Ă©szakkeletre fekvĆ kastĂ©lyban csillagvizsgĂĄlĂłt rendezzen be. Az ĂĄtalakĂtĂĄs Ă©s az eszközök odaszĂĄllĂtĂĄsa DĂĄniĂĄbĂłl azonban több Ă©vig hĂșzĂłdik, szĂłval nagy felfedezĂ©sek itt mĂĄr nem szĂŒletnek, viszont itt fogadja asszisztensĂ©nek magĂĄt Johannes Keplert, egyƱttmƱködĂ©sĂŒk azonban nem zökkenĆmentes, Ă©s nem is tĂșl hosszĂș mivel Tycho meghal 1601-ben. Egy ilyen ember persze meghalni sem tud csak Ășgy simĂĄn: oktĂłber 13-ĂĄn megbetegedett, Ă©s tĂz napig haldoklott Ă©s fĂ©lrebeszĂ©lt, zavarodott ĂĄllapotban volt. 24-Ă©n azonban hirtelen kitisztult az elmĂ©je, Ă©s minden kutatĂĄsĂĄt, Ă©s adatĂĄt Keplerre ruhĂĄzza, illetve megbĂzza futĂł munkĂĄi befejezĂ©sĂ©vel. Ăgy tehĂĄt utolsĂł napjĂĄn megannyi nĂ©zeteltĂ©rĂ©sĂŒk ellenĂ©re Tycho elismerte, hogy az ĂĄltala ismert legjobb matematikus maga Kepler volt, aki hagyatĂ©ka alapjĂĄn alkotta meg a bolygĂłmozgĂĄs hĂĄrom törvĂ©nyĂ©t Ă©s lett vilĂĄghĂrƱ csillagĂĄsz. Ăs hĂĄt azt a bajuszt tessĂ©k nĂ©zni:
Ăs akkor most jön a kis personal addition: Ă©n jĂĄrtam Ven szigetĂ©n, Ă©letem egyik legszebb helye volt ahol megfordultam. Ahogy fentebb Ărtam jĂł pĂĄr 100 Ă©ve mĂĄr svĂ©d terĂŒlet, az Ăresund közepĂ©n, 4,5 kilomĂ©terre a svĂ©d, 8-ra a dĂĄn partoktĂłl. KözigazgatĂĄsilag Landskrona vĂĄrosĂĄhoz tartozik, innen megy a komp is, kb. szƱk fĂ©lĂłra alatt teszi meg a 7 kilomĂ©tert. A Brahe sztori utĂĄn jĂł 60 Ă©vvel az elsĆ Ă©szaki hĂĄborĂș vĂ©gĂ©n, a roskildei bĂ©ke juttatta SvĂ©dorszĂĄgnak a földdarabot. 1716-ban a nagy Ă©szaki hĂĄborĂș rĂ©szekĂ©nt, a szigetet orosz csapatok szĂĄlltĂĄk meg, akik leromboltĂĄk Brahe csillagvizsgĂĄlĂłjĂĄnak maradvĂĄnyait :(
A szigeten, mikor Ă©n jĂĄrtam ott 2021-ben 356-an laktak, akik nĂ©gy telepĂŒlĂ©s közt, Ă©s nĂ©hĂĄny kisebb farmjellegƱ hĂĄzcsoport között oszlanak meg. A legnagyobb falu Tuna, a sziget közepĂ©n, itt Ă©l az emberek kĂ©tharmada, ezenkĂvĂŒl a sziget eltĂ©rĆ odalain a partokon talĂĄlhatĂł BĂ€ckvicken, ahol a kompĂĄllomĂĄs, Ăgy a szĂĄrazfölddel valĂł kapcsolat talĂĄlhatĂł, Norreborg, Ă©s Kyrkbacken. A szigeten jĂĄr egy cuki zöld busz mint tömegközlekedĂ©s körben a telepĂŒlĂ©sek közt a fĆbb utakon, a lakosoknak autĂłik is van egy pĂĄr, de nem minden Ășt jĂĄrhatĂł kocsival. A kompkikötĆvel szembeni domb tetejĂ©n van egy GIGANTIKUS bringakölcsönzĆ a lĂĄtogatĂłknak, vannak tandemek, bringĂĄval a legjobb bejĂĄrni a szigetet, vagy ha van egy egĂ©sz nap, akĂĄr gyalog is lehet. GyönyörƱ a termĂ©szet, van egy 13. szĂĄzadi templom ahol szoktak eskĂŒvĆzni, Ă©s a tengerre nĂ©z, illetve persze van egy Tycho Brahe mĂșzeum is. A kĂ©t komp mely összeköti a szigetet a parttal az Uranienborg Ă©s Stjerneborg nevet viseli, de feljebb a Helsingborgot Ă©s HelsingĂžrt összekötĆ kicsit nagyobb kompok egyikĂ©t is magĂĄrĂłl Tycho BrahĂ©rĆl neveztĂ©k el. Last fun fact, a sziget szakĂłca alakĂș:
Ăs akkor nĂ©hĂĄny sajĂĄt kĂ©p meg videĂł:
Az egy nyĂșl bizony.


















