e dondolo ancora, ma con pensieri più pesanti..

Trieszt irodalmi múzeuma, a LETS (Letteratura Trieste) egy egészen különleges kiállítással tiszteleg a magyar származású olasz író, rendező és kulturális hídépítő, Giorgio Pressburger előtt. A „Hála a sorsnak. Utazás Giorgio Pressburger évszázadában” (Un ringraziamento al destino. Viaggio nel secolo di Giorgio Pressburger) című tárlat a Palazzo Biserini átriumában kapott helyet, és a nagy érdeklődésre, valamint az író James Joyce iránti tiszteletére való tekintettel kivételesen a 2026-os trieszti Bloomsday ideje alatt is látogatható volt.

A kiállítás személyes tárgyakon, leveleken, kéziratokon és fényképeken keresztül enged bepillantást a 2017-ben elhunyt alkotó életébe és abba az évszázadba, amely oly mélyen meghatározta sorsát. Láthatjuk többek között írógépét, szemüvegét és első aktatáskáját is. A tárlat nem csupán egy életrajzi visszatekintés, hanem egy utazás is a közép-európai kulturális emlékezetben, amelynek Pressburger egyik legfontosabb őrzője és alakítója volt.

Budapesttől Triesztig: Két kultúra metszéspontjában

Giorgio Pressburger (eredeti nevén Pressburger György) 1937-ben született Budapesten, a nyolcadik kerületben, egy szlovákiai gyökerű zsidó családban. A holokauszt borzalmait ikertestvérével a Dohány utcai zsinagóga alagsorában bujkálva élte túl, majd az 1956-os forradalom leverése után, tizenkilenc évesen menekült el Magyarországról. Olaszországban lelt új hazára, ahol először Rómában tanult, később pedig Triesztben telepedett le. Ahogy ő maga fogalmazott, Trieszt volt számára a természetes menedék: egy város, amely bár a tenger partján fekszik, mégis Budapestet és a Duna-menti, közép-európai atmoszférát idézte fel benne.

Pressburger jelentősége a magyar és olasz irodalmi kapcsolatokban felbecsülhetetlen. Ő volt az a kulturális nagykövet, aki a legjelentősebb magyar szerzőket – köztük például Kertész Imrét és Esterházy Pétert – megismertette az olasz közönséggel. Nemcsak fordítóként, hanem a budapesti Olasz Kultúrintézet egykori igazgatójaként is sokat tett a két nemzet közötti szellemi párbeszédért. Emellett a cividalei Mittelfest alapítójaként és művészeti vezetőjeként a kelet-nyugati európai kulturális integráció egyik legfontosabb motorja volt. A LETS múzeum kiállítása is külön kitér ezekre a kapcsolatokra, bemutatva a Kertész Imréhez, Esterházy Péterhez és a trieszti Claudio Magrishoz fűződő szellemi kötelékeit.

A Bloomsday és Pressburger találkozása

Hogy a kiállítás éppen a Bloomsday alatt is nyitva tart, több szempontból is szimbolikus. Trieszt James Joyce második otthona volt, a város, ahol az Ulysses jelentős része született. Pressburger maga is nagy tisztelője volt az ír szerzőnek, és különösen izgalmas párhuzam, hogy az Ulysses főhőse, Leopold Bloom (Virág Lipót) szintén magyar-zsidó származású, akárcsak Pressburger. Mindkét alkotó – Joyce és Pressburger is – a száműzetés, a hontalanság, a nyelvek és kultúrák közötti átmenetiség tapasztalatából, egyszóval a ‘bloomságból’ merített.

A trieszti Bloomsday idén a regény Nestor című fejezetére fókuszál, amely a történelem súlyával, a memóriával és az identitással foglalkozik – csupa olyan téma, amely Giorgio Pressburger életművének (például A müncheni óra vagy a Nyolcadik kerületi történetek című köteteinek) is a legmélyebb magvát adja.

Aki tehát június derekán Triesztben jár, hogy James Joyce nyomdokaiba lépjen, annak érdemes betérnie a Piazza Hortis 4. szám alatt található LETS Múzeumba is. A Pressburger-kiállítás egy olyan ember előtt tiszteleg, aki a huszadik század legnehezebb történelmi traumáit túlélve vált az európai összetartozás fáradhatatlan hírnökévé.