Az van, hogy van egy kedvenc magazinom, a @mult-kor, de sajnos csak negyedĂ©vente jelenik meg, Ă©n meg pĂĄr nap alatt kiolvasom. EzĂ©rt gondoltam, teszek egy prĂłbĂĄt a Rubiconnal, hogy legyen mit olvasgatnom a vonaton, vĂ©gĂŒlis az is törtĂ©nelmi kiadvĂĄny. Az ehavi Rubicon cĂmlapjĂĄn a következĆ fĆcĂm szerepel: KĂ©nyszerkollektivizĂĄlĂĄs MagyarorszĂĄgon. Meg is vettem izibeâ, majd kiderĂŒlt, hogy nem csak a vezĂ©rcikk szĂłl a kĂ©nyszerkollektivizĂĄlĂĄsrĂłl, hanem az egĂ©sz lapszĂĄm, Ășgy ahogy van. Ăgyhogy pĂĄr nap alatt alaposan kimƱveltem magam a tĂ©mĂĄban. Mellesleg nem sokat tudtam a kĂ©nyszerkollektivizĂĄlĂĄsrĂłl korĂĄbban, mert ugyebĂĄr ezt nem tanĂtottĂĄk töri ĂłrĂĄn az Ă©n idĆmben, a csalĂĄdomban Ă©s ismeretsĂ©gi körömben meg nem voltak zsĂros parasztok (a.k.a. nagyobb földbirtokkal rendelkezĆ gazdĂĄk), akiktĆl lett volna mit elvenni. Mondjuk a TSZ Ă©letrĆl, a padlĂĄssöprĂ©srĆl meg a feketevĂĄgĂĄsrĂłl mĂĄr mesĂ©ltek a nagyszĂŒleim. VilĂĄgraszĂłlĂł nagy disznĂłsĂĄg volt, totĂĄl le vagyok döbbenve. Most meg akarom kaparintani a Rubicon összes korĂĄbbi szĂĄmĂĄt, mert tök izgi tĂ©mĂĄkrĂłl szĂłlnak.
