#postquem

Terminus ante quem – Terminus post quem

A régészetben sokszor előfordul, hogy nem lehet pontosan, számszerűen keltezni egy adott jelenséget, viszont az előkerülési környezet lehetővé teszi, hogy nagyvonalakban egymáshoz viszonyítva úgymond belőjük valaminek a korát. Ezt nevezzük relatív keltezésnek, mivel pontos dátumot, évszámot nem tudunk hozzárendelni.

Az ilyen viszonyításokhoz két latin kifejezést használ a régészet: terminus ante quem (TAQ) és terminus post quem (TPQ). Mindkét kifejezés az adott időre utal (terminus=idő), valamint arra, hogy adott dolog előtte (ante), vagy utána (post) történt.

Példának okáért adott egy középkori fal, amelyet ráépítettek egy járószintre (lásd az ábrán: fal-4, járószint-6). A fal építését be tudjuk időben határolni, de a járószint keletkezési ideje kérdéses, azt tudjuk, hogy a járószint a fal előtt létesült: ez a terminus ante quem, vagyis az árok keltezése legfeljebb a fal építése előtti időszakra tehető.

Másik példában adott egy sír, amelyben pénzek vannak, amiknek ismerjük a verési idejét. A sír keletkezése mindenképpen a pénzek kibocsátása után történhetett meg, így azok terminus post quem keltezik.

A relatív kronológia láthatjuk csak egymás előttiséget vagy egymás utániságot tud magyarázni, közelebbi értékekhez mintavételek és természettudományos kormeghatározási módok szükségesek, mint például a radiokarbon vagy a termoluminesszenciás kormeghatározás.

Ábra: Szemléltető rétegtani viszonyokról, ahol egy épület fala (4) vágja a korábbi rétegeket (6, 7). Forrás: Harris, Edward: A régészeti rétegtan alapelvei. Budapest, 2010.

Kapcsolódó szócikk: Stratigráfia (szerk. alatt)