#molari

A Monitoring és Lakossági Riasztó Rendszer, röviden MoLaRi (vagy MOLARI) egy polgári védelmi, ezen belül alapvetően vegyvédelmi megfigyelő- (idegen szóval monitoring), riasztó- és tájékoztató-rendszer, amely a Magyarország területén található, az Európai Uniós 96/82/EK („Seveso II”) vegyipar-biztonsági irányelv hatálya alá tartozó, veszélyesnek minősített vegyi üzemek, illetve telephelyek környezetében lett kialakítva 2006 és 2014 között. A rendszert az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) telepítette és üzemelteti.

A MoLaRi 9 megyében (Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Veszprém, Zala), valamint Budapest 8 kerületében (IV., IX., X., XIII., XIV., XV., XVI., XIX.) összesen 20 vegyipari jellegű létesítmény környezetét felügyeli, és országosan körülbelül 500 ezer embert tud közvetlenül riasztani és tájékoztatni egy súlyos vegyipari baleset esetén. Teljes egészében 2014 szeptemberére készült el, csak ekkor épült ki ugyanis a budapesti hálózat, amelyet szeptember 1-én, délelőtt 11 órakor nyilvánosan tesztelt a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság (FKI). Teljes kivitelezési költsége 10 milliárd forint volt, ennek egy része európai uniós támogatásból származott.

A Paksi Atomerőmű 30 km-es körzetében épült ki a MoLaRi-tól függetlenül üzembe helyezhető LTRR - Lakossági Tájékoztató és Riasztó Rendszer. Ez veszély esetén 227 darab szirénán keresztül továbbított riasztó jelzésekkel értesíti, valamint élőbeszéd formájában tájékoztatja a környékbeli települések lakosságát.

Itt érdekességként jegyezném meg, hogy a Csernobili tilalmi zóna is pontosan 30km átmérőjű. A marginális különbség az, hogy Csernobilban RBMK reaktorok működtek, a paksi atomerőmű viszont VVER 440/V 213 típusú reaktorblokkból áll, tehát minden tekintetben sokkal másabb mint egy RBMK. Ebből kifolyólag nem lehet közvetlen párhuzamot vonni a kettő között úgy, hogyha egy ‘Csernobil méretű katasztrófa’ történne Pakson, az is egy 30km-es zónát eredményezne. Egy atomerőmű katasztrófa sok féle lehet abban a tekintetben, hogy mennyi sugárzó anyag és milyen körzetben hullik ki. Nem akarok eltérni a témától, mert már így is megszaladt a mondandó erről, de egy fiktív atomerőmű baleset a paksi erőműben egészen a 0 métertől akár 50km-ig is terjedhet, a sugárzó anyagok kihullásának vonatkozásában, de ez rengeteg tényezőtől függ.

A MoLaRi országos hálózata különféle érzékelőkből, vegyi és meteorológiai szenzorokból („monitoring végpontok”), valamint lakosságtájékoztató berendezésekből („riasztó végpontok”) áll. Ezek a veszélyesnek számító vegyi üzemek, telephelyek környezetében helyezkednek el, és egyrészt érzékelik, elemzik egy esetleges baleset (vagy szabotázs, terrorakció stb.) következtében a levegőbe kerülő veszélyes anyagokat, követik ezek terjedési útvonalát, továbbá jelentenek a megyei és országos MoLaRi központok felé, másrészt riasztják és élőszóban utasítják a lakosság azon részét, amelyet a veszélyes anyagok fenyegethetnek.

A rendszer mérőállomásai képesek mérni a levegőbe került veszélyes vegyi anyagok koncentrációját, illetve a szélirányt, a szélsebességet, és a hőmérsékletet, amelyek lehetővé teszik gázfelhők terjedésének előrejelzését. A riasztás hangja maga nagyon hasonló a hidegháború idején használt légoltalmi („légvédelmi”) szirénák jellegzetes hangjához.

A MoLaRi kifogástalan működőképességét rendszeres tesztek hivatottak ellenőrizni, ezért 2014. szeptember 1-jétől kezdve Budapesten is minden hónap első hétfőjén próbariasztások zajlanak, kivéve, ha az adott napon nemzeti vagy egyházi ünnep van, ilyenkor a próba a következő hétfőre tolódik. Azonban csak az első budapesti próbariasztás volt teljes intenzitású, minden további próba csökkentett intenzitással zajlik. A tesztriasztások a többször elhangzó „Figyelem, ez próba!” mondattal kezdődnek, illetve a többször elhangzó „A próbának vége!” mondattal fejeződnek be, ha ez nem történik meg, akkor a riasztás valós, és a rendszer élőszóban ad utasításokat a lakosságnak. 

Tehát még egyszer, amennyiben nem halljuk a “Figyelem, ez próba!” kezdetet, vagy a “A próbának vége!” felkiáltást, úgy valós riasztással van dolgunk. Érdekességként megjegyzem, hogy az ember alkalom adtán a szirénaszó közepén találja magát és halvány fogalma sincs róla, hogy volt e “Figyelem, ez próba!” jelzés. Ilyenkor érdemes gyorsan a telefonra pillantani, mert mint ahogy az előbb is mondtam, ha a hónap első hétfője van, ráadásul 11 óra +/- pár perc, akkor jó eséllyel csak próba. Egyébként a a Katasztrófavédelem minden évben előre kiírja a MOLARI próba dátumait, amit itt lehet megtalálni, de most itt van a 2021-es beosztás. 

Továbbá megtalálható ugyanott a MOLARI összes jelzésének pontos leírása, hangképpel, szöveggel együtt. 

De mégis mi a teendő, ha élesben beindul a sziréna?

Kevés eséllyel, de próbáljunk meg higgadtak maradni, kapcsoljuk a TV-t az M1-es adóra és/vagy a rádiót az MR1 Kossuth Rádióra. Mindeközben megpróbálhatjuk felismerni a szirénából leadott jelzést. Ha például tudjuk, hogy egy katasztrófariadó jelzést hallunk, úgy a Katasztrófavédelem által előírt protokoll követését azonnal meg tudjuk kezdeni. Ezen a linken megtalálható, hogy melyik helyzetben mit kell tenni. Minden helyzethez részletes leírás és bőséges kiegészítő információk találhatóak (pl. a földrengéssel kapcsolatban a Richter skáláról való leírás), ezt egyébként személyesen (vagyis online) szeretném megköszönni a Katasztrófavédelemnek. 

A legrosszabb forgatókönyv: Vegyi katasztrófa a gyógyszergyárban

Alapvetően a MOLARI kiépítését a három gyógyszergyár indokolta: 

Egis gyógyszergyár (X. kerület, Keresztúri út 30-38.)

Richter Gedeon gyógyszergyár (X. kerület, Gyömrői út 19-21.)

Sanofi (egykori Chinoin) gyógyszergyár (IV. kerület, Tó utca 1-5.)

Az előírást követően a MOLARI 15km-es sugarú körben kell azonos hangerőn tájékoztassa a lakosságot, ezért a fővárosban a három helyszín környezetében került telepítésre összesen 52 db monitoring végpont és 317 db riasztási végpont. (Csak Budapesten)

Természetesen számos más létesítmény is van, amely katasztrófát okozhat, mint a Paksi atomerőmű, amelynek külön, saját lakossági riasztórendszere van, de hogy ne menjünk ennyire messzire, pár példa:

Nitrogénművek Zrt. , Veszprém megye

MOL Petrolkémia Zrt. (volt TVK), B.A.Z. megye

Prímagáz Zrt. , Tolna , Csongrád-Csanád és Veszprém megye

... és még sokan mások. Ezek lehetnek üzemek, gyárak, vagy tárolók is.

Tehát ha végigvesszük a lehetőségeket, akkor az egyik gyógyszergyárban történő katasztrófa, mondjuk egy robbanás, amely nagy mennyiségű mérgező anyagot juttatna a levegőbe - sokkal nagyobb horderejű lehet mint a Prímagáz egy tárolójának felrobbanása. Pörgessük le ezt a fiktív forgatókönyvet, amely reméljük soha nem következik be.

A Richter gyárban végzetes hiba történik, egy robbanás következtében több a gyógyszergyártáshoz szükséges anyag tárolója megsérül vagy megsemmisül, nagy mennyiségű mérgező anyag jut a levegőbe.

A Katasztrófavédelem MOLARI rendszerének valamelyik érzékelő végpontja (amelyeknek helyét nem tették hivatalossá) vélhetően a gyárban,vagy a gyár közvetlen közelében van, így a MOLARI Központ nagyjából 10 - 30 másodpercen belül értesülne arról, hogy milyen anyag és milyen koncentrációban található a levegőben, valamint a folyamatos széljárás követésnek köszönhetően azonnali képet kapna arról is, hogy mennyi idő alatt meddig fog terjedni a veszélyes anyag. A nagy piros gombot megnyomják, és a MOLARI szirénák országszerte katasztrófariadó jelzést adnak le. A protokoll alapján a lakosság bezárkózik és légmentesen zárja a lakást, TV-t és rádiót kapcsol, majd vár a további utasításokra. Ha a veszélyhelyzet maradandóan fennáll, megkezdődik a kitelepítés. 

Most, hogy ennyit beszéltünk róla, nézzük meg működés közben.

FIGYELEM, A VIDEÓK HANGOSAN ÉS A NYUGALOM MEGZAVARÁSÁRA ALKALMAS HANGOKAT TARTALMAZNAK, MEGTEKINTÉSÜKET ALACSONY (5-10%) HANGERŐN, FÜLHALLGATÓN JAVASLOM, VALAMINT GYERMEKEK SZÁMÁRA SZIGORÚAN SZÜLŐI FELÜGYELETTEL ÉS KELLŐ TÁJÉKOZTATÁSSAL! 

Az ATV Magyarország felvétele és rövid riportja a MOLARI élesítésénél, remek hangminőség, sajnálatos módon rövid a videó, a teljes próba nem hallható.

Akibald videója, a hangminőség sajnos nem túl jó, ellenben a csökkentett üzemű próba egészében hallható. Köszönjük.

Adani12345 videója, ahol a teljes körű próbát hallhatjuk Zuglóban, köszönjük.

Végül Novák Imre videója, amit sokáig kerestem, és el is mondom miért. Ez a videó Kőbányán készült, ahol majdnem 5 évet laktam, nem messze a Richter gyógyszergyártól, a régi sörgyár mellett. Ami érdekesség, de máshol nem fedeztem még fel, hogy a kőbányai végpontokból jövő hangjelzés többszörös is visszhangzik az éterben, és rendkívül horrorisztikus árnyalatot ad neki, szerencsére ez a videón is nagyon jól hallható, köszönjük Imre! 

Az első találkozásom a MOLARI-val egy az Imre videójához hasonló borús hétfői nap volt, amikor a kelleténél tovább aludtam (11:00), majd a MOLARI próbára keltem fel. Természetesen akkor még fogalmam sem volt róla, hogy mi ez, és mivel a “Figyelem, ez próba!” jelzésnél még aludtam, ezért a próbának sem voltam tudatában. Szerintem annyira még életemben egyszer sem ijedtem meg mint akkor, és egy kicsit sem nyugtatott meg a végén (azóta kvázi mumussá vált) “ A próbának vége, a próbának vége” jelzés. Ez az egy mondat még hosszú napokig folyamatosan visszhangzott a fejemben valamiféle túlvilági félelemmel megtöltve, és ez azóta is minden próba végénél villámcsapás szerűen belémnyilal, ezért nagyon remélem, hogy van köztetek olyan akit fel tudok erre készíteni előre, és nem fogja egy ilyen trauma érni ha egyszer meghallja a MOLARI-t. 

Első körben ennyit a MOLARI-ról, a második rész hamarosan érkezik, ahol részletekbe menően foglalkozunk a témával, és persze a jól megszokott módon konkrét számadatokkal.