#kiskapu

Nem szeretem magam olyan helyzetekbe kényszeríteni, amiket nem tudok utólag megváltoztatni

Ezért nem írok most, hogy nem megyünk-e el holnap sétálni

Hátha holnap már nem tartanám jó ötletnek

Hagyok lehetőséget magamnak, hogy meggondoljam

A jövőben akár bűncselekmény is lehet, és sokkal súlyosabb szankciók járhatnak azért, ha valaki közterületen rakja le a hulladékát– értesült a Népszava. Ma tettenérés nélkül szinte lehetetlen bebizonyítani, kié az elhagyott hulladék. A kormány már megkezdte a szakmai egyeztetést a civil szervezetekkel arról a javaslatról, amelynek következtében a jelenleg szabálysértésnek számító illegális hulladékkihelyezés idővel akár bűncselekménynek is minősülhetne. – Eddig a pozitív ösztönzést alkalmaztunk a szemetelőkkel szemben, ám ez nem jött be – fogalmazott egyik forrásunk.

Az illegális hulladék ellen küzdő civilek, illetve az önkormányzati cégvezetők véleménye szerint azért lenne indokolt a szigorítás, mert az utóbbi időben a korábbiakhoz képest is nagyobb problémát okoz a szemetelés. A lerakatok zömét jellemzően a vállalkozók által „elhagyott” építési bontott anyag, illetve lom teszi ki, ám egyre gyakrabban fordul elő, hogy lakossági hulladék kerül a közterületekre. Az is egyértelmű, hogy az esetleges büntetések nem érték el hatásukat.

A hulladékgazdálkodás kormányzati központosítása – a koordináló szervezetek megszűnése és a helyi hulladékgondozó cégek tevékenységének ellehetetlenülése – miatt még rosszabb helyzet állhat elő. Ezt jelzi az is, hogy az utóbbi időben alig akad olyan városszéli, bekötőút, ahol ne éktelenkedne egy szemétkupac. Mindez azon túl, hogy ronda látvány, gyakran veszélyes is, ráadásul egyre komolyabb költségeket ró az adófizetőkre.

– Az elmúlt években hatszáz esetben sikerült kinyomozni, hogy ki volt a szemetelő – mondta Tápai Mónika a Százhalombatta környékén 2008 óta működő Hulladékkommandó vezetője. A szemetelők ugyanis legtöbbször elővigyázatlanok, így gyakori, hogy a hulladékban személyes leveleket, számlákat hagynak, de előfordult már olyan eset is, hogy valaki a kórházi zárójelentését vagy egy diákigazolványt felejtett a szemétben. Ezekben az esetekben azonban nem lehet bizonyítani, hogy ténylegesen az iratok tulajdonosa dobta ki a szemetet. – Tengernyi kiskapu létezik – mondja Tápai Mónika, aki szerint így például hiába fotózzák le a hulladékot eldobót, az utána hivatkozhat arra, hogy éppen csak összeszedte a szemetet, vagy csak sétált egyet vele. Így a rendőrség bizonyítottság hiányában nem tud mit kezdeni az ilyen ügyekkel. A teljes cikk itt olvasható.

Nemrég fogadták el New York államban azt a botrányos abortuszt liberalizáló törvényt, amelynek értelmében a kilencedik hónapban is el lehet végezni a magzatelhajtást. Az ECHO TV Háttérkép című műsorában Boros Imre közgazdász felháborodást fejezte ki ezzel kapcsolatban, hozzátette: abban lehet reménykedni, hogy ez a törvény eljut a Legfelsőbb Bíróságig és ott leszavazzák.

Bogár László közgazdász kiemelte: egy szellemi lejtőn van a nyugatosított világ, azonban mindenkinek erkölcsi kötelessége ezt lassítani.

Donald Trumpnak már a 2016-os választási kampány alatt volt egy olyan bejegyzése, hogy szerinte ez egy eszement, felháborító dolog és attól fél, ezt előbb utóbb keresztül fogják vinni – így írt a kilencedik hónapban elvégezhető abortuszról.

Boros Imre ezzel kapcsolatban elmondta: amúgy sem vagyunk abortuszhívők, de ez a döntés minden képzeletet felülmúl. Abban lehet reménykedni, hogy ez a törvény eljut a Legfelsőbb Bíróságig és ott leszavazzák.

Bogár László hozzátette: II. János Pál pápa mondta erről, hogy ez a halál kultúrája. Az élet egyik a végén az abortusz másikon az eutanázia. Ez ugyanannak a folyamatnak a része, amiről már nyolc éve beszélünk, hogy egy szellemi lejtőn van a nyugatosított világ. Azonban mindenkinek erkölcsi kötelessége lassítani a folyamatot – tette hozzá.

Szintén Donald Trump Twitter bejegyzéseiből tudjuk, hogy számos demokrata törvényhozó már üdvözölte is ezt a döntést, szerintük ennek már itt volt az ideje – jegyezte meg Bogár László.

Az abortuszpárti érvelés eddig úgy szólt: a magzat még nem ember. Ez volt a morális kiskapu amin keresztül el lehetett menekülni a felelősség alól. A kilencedik hónapban lévő magzat az egy tökéletesen kész ember. Most pedig a kilencedik hónapban, sőt, amikor megindul a szülés, még akkor is dönthet az abortusz mellett az anya.

A vendégek egyetértettek abban, hogy a folyamatot fékezni kell, ami pedig Magyarországot illeti, el kell indulni az ellenkező irányba.

A kitoloncolás lenne a megoldás az migrációs válságra, de nagyon nehezen működik, mert mihelyt nagyobb számú migránst küldenek vissza, a liberális erők azonnal támadni kezdik a folyamat elindítóit – véli a biztonságpolitikai szakértő.

Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő szerint ma Európában – láthatóan – csak visszalépések vannak, eredmények helyett. Horst Seehofer „mesterterve” – amely a menedékkérők elbírálására Európán kívüli „hotspotok” létesítését javasolta – merev elutasításra talált.

Különösen, amikor a kontinensen belüli országokban kerestek helyet a befogadó táboroknak. Szóba került Albánia, Macedónia amelyek – kis lélekszámú országokként – eleve elzárkóztak attól, hogy milliós nagyságrendben fogadjanak be illegális bevándorlókat. Hasonlóképpen Líbia és Tunézia sem lelkesedett az ötletért, noha náluk, a németek által finanszírozottan működnek ideiglenes menekülttáborok.

Az európai határvédelemben sincsenek gyors, markáns változások – jelentette ki a szakértő. A német határon a rendészek most már igazoltathatnak „gyanús egyéneket”, akiket, amennyiben nem felelnek meg a hatályos jogszabályoknak, 48 óra után visszatoloncolhatnak az első regisztrációjuk helyére, de 2015 óta érdemben nem történt semmi. Olaszországban bekövetkezett ugyan egy fordulat, de Salvinit épp pénteken „hátba támadta” az olasz kormányfő: beengedte azokat a migránsokat, akik megfenyegették egy teherhajó legénységét. Káosz uralkodik – húzta alá Spöttle.

Az embercsempészek logisztikailag képzettek

A kitoloncolás lenne a megoldás, de nagyon nehezen működik, mert mihelyt nagyobb számú migránst küldenek vissza, a liberális erők azonnal támadni kezdik a folyamat elindítóit. Horst Seehofer maga is megtapasztalhatta, mekkora össztűz zúdult rá, amikor a minap Németország 69 afgán menedékkérőt kiutasított. Olaszország szigorúbb politikája miatt Marokkóból Spanyolországba tevődött át az illegális bevándorlás tengeri útvonala. Mindemellett a Balkánon 120 ezer ember vándorol nyugat felé – fejtette ki a szakértő.

A gumicsónakokat ismét felváltották a fából és fémből készült kisebb hajók, bárkák, amelyek révén célirányosan küldhetők Európába a tömegek. Ezeken kisebb föltűnéssel és biztonságosabban szállíthatók az Afrikából elindulók – szögezte le Spöttle.

Az európai törvények kiskapuit használják ki

Németországban „híresen rosszul működik” az arra nem jogosult menedékkérők kiutasítása. Ennek oka, hogy számtalan törvényi kiskapu van. A kitoloncolás folyamatát megakaszthatja már egy életkorra, nemzeti hovatartozásra vonatkozó új információ, vagy egy betegség szimulálása – így gyakorlatilag a legátlátszóbb hazugság után is újra szokták indítani az eljárást.

Csak a szerencsének köszönhető, ha a hatóságok találnak néha egy-egy korábban már kiutasított migránst. A zömük felszívódik az adott országban. A német szervek tehetetlenségét bizonyítja, hogy például Oszama Bin Laden testőrének kitoloncolásakor sem a német polgárok biztonsága volt a fő szempont, hanem a bizonyítottan terrorista hátterű menedékkérő emberi jogai. Nonszensz, ami Európában folyik – szögezte le Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő.

forrás: M1 / hirado.hu

The post Spöttle szerint nonszensz, ami Európában folyik appeared first on PolgárPortál.

Nem támogatja a Jobbik az Alaptörvény módosítását, amennyiben a letelepedési kötvényekkel kapcsolatos kormányzati álláspont nem változik – jelentette be Vona Gábor. A Jobbik elnöke ezt megelőzően mintegy fél órán át egyeztetett a miniszterelnökkel.

Vona úgy fogalmazott: Sem gazdag, sem szegény migránst, sem gazdag, sem szegény terroristát nem akarnak látni az országban.

Leszögezte, nem fogják támogatni a november 8-i zárószavazáson a miniszterelnök módosító javaslatát, mert szerinte ha nem állítják le a letelepedésikötvény-üzletet, akkor az alaptörvény módosítása csak trükközés, szemfényvesztés, kiskapu a terrorizmusnak.