#halok meg

múlt hét végén kezdtem megborulni. aztán vasárnap este elmentünk barátnőmmel találkozni, amiből az lett, hogy egy kocsmába estünk be egy bőrönddel és két táskával. nyilván le lett szólítva a pultos fiú (nyilván nem általam), és amíg elmentem egy pillanatra az asztaltól, ezzel várt vissza barátnőm: "amúgy nős". meg sem rebbent a szemem.

hétfőn lett volna egy kellemes, chilles napom. mivel szuper hűvös volt, egy tesómtól kapott kivágottabb, csinos hosszúujjú felsőben mentem el a 8 perc sétára lévő automatához a csomagomért. ezalatt a nyolc perc alatt három idegösszeroppanást hordtam ki lábon. egyszer már megjegyezte tesóm hogy mindig megnéznek az utcán, de én arra asszociáltam hogy azert mert olyan csúnya vagyok lol. na de hogy mi történt aznap délelőtt arra nincsenek szavaim. férfiak. letesztelve az elméletem: még mindig nem bírom elviselni a szexuális attrakciót irányomba.

ezután elmentem a gyógyszertárba a kínai bácsihoz, vettem fel kp-t másnapra és barangoltam kicsit a világban.

késő délután nővéremmel találkoztam, aki egy elszólásom után egyszerűen elvitt az ikeába. három hete tervezem hogy megyek majd valamikor, mert ez nem ilyen egyszerű nálam hogy fogom magam és elmegyek. hát aznap ilyen volt, egy kukával és asztali rendszerező dobozokkal tértem haza. nem ez volt a terv, vagyis a kuka az tervben volt, majd valamikor kb egy hónap múlva.

kedden délután mentem volna a körmöshöz, aki az ikea trip végén írt hogy elnézte, tudnék-e menni reggel. mentem, bár kommunikációra nem igen voltam képes fizikailag, mivel hajnal egykor feküdtem le és hatkor éktelen ordítás és fenyegetőzés ébresztett a szomszéd felől.

aztán jött egy email, hogy a múlt szombatra beígért cuccaim végre megjöttek az egyik világ végi mömaxba. hát el még el is mentem oda, de hazafelé taxit hívtam mert olyan jól működött a budapesti tömegközlekedés, hogy az autóval 13 perces út amúgy 42 lett volna. a taxis csávó pedig ne is beszéljünk róla hogy mennyire nyíltan szimpatizált velem. lehet hogy megint elromlott a bat signal-om, hogy ennyire szimpi vagyok a hímeknek, majd felpofozom magam ha lesz egy kis időm.

délután lakásrendezésben voltam, majd az új gőzölős felmosómmal kitakarítottam mindent is.

aztán véletlenül elaludtam, amiből édesanyám hívása ébresztett, akinek tisztán emlékszem hogy azt hazudtam hogy nem is alszok. de ahogy lehettünk a telefont még egy órára visszaszenderültem. semmi másról nem tudok nyilatkozni, hogy mit hadováltam össze neki.

aztán rádöbbentem hogy sajnos átaludtam a lejövőt, ahova mennem kellett volna. sad story. ezek után úgy döntöttem, nem vagyok hajlandó kimozdulni, és az agymenőkkel töltöttem a kora este további részét.

holnap munkaügyben kell megjelennem délután fél 1-re, ami lehet kicsit el fog húzódni, csütörtökön megyek nőgyógyászhoz, amin feszülnék ha lenne energiám rá.. de amúgy annyi orvos nézegetett már annyi oldalról életemben hogy asszem ezt a félelmet elengedtem jó ideje.

pénteken estére beleegyeztem egy féktelen parkozásba, napközben még nincs tervem de úgyis jön valami isteni csoda, mostanában nagyon pörög velem a világ.

most hogy ezt mind ledaráltam, megkérdezném hogy szerintetek simán őrült vagyok vagy az eddig szedett antidepresszánsomra rá lehet enni valamit amitől ezentúl speed-ként definiálja önmagát?

pár napja aggódom már magamért, de erre sincs annyi időm mint kellene. ahogy arra sincs, hogy betegyek egy a héten elhangzott "kurvák vére folyjon patakokban" számlálót, what a shame.