#emnt

We were so close.

They played well.

But Spain played better.

Kudos Spain and the Spanish, you deserved that. Good game.

Next time lads, next time. Our boys will win something in my lifetime. We're so talented, we just need to deliver.

Tizenharmadik alkalommal szervezték meg a magyarországi hajdútelepülések elöljárói a hét végén a Bocskai-zarándoklatot, amely a hajdú múlt ápolása és őrzése mellett a határok fölötti magyar nemzeti egységet is hivatott szolgálni. A Hajdúnánás– Hajdúböszörmény–Debrecen–Derecske–Kolozsvár–Gyulafehérvár–Nagyenyed–Nagyvárad–Debrecen–Hajdúnánás útvonalat követő delegáció a Bocskai István (1557–1606) életéhez és uralkodásához kapcsolódó egyes helyszíneket, emlékhelyeket kereste fel a hét végén. Várad volt kapitánya, Bihar vármegye főispánja, a székelyek kiváltságainak helyreállítója 1605. február 21-én lett Erdély fejedelme a nyárádszeredai országgyűlés döntése alapján.

Kolozsváron a fejedelem szülőházánál, Gyulafehérváron a székesegyházban lévő sírnál, Nagyenyeden az 1849-es magyarellenes pogrom emlékhelyénél hajtottak fejet és emlékeztek a hajdúk mai utódai, szombat délben érkezve Nagyváradra.

A Partiumi Keresztény Egyetemen, a volt református egyházkerületi székházban Tőkés László európai parlamenti képviselő és id. Pintér István, a Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke és ügyvezetője köszöntötték a zarándokokat. Tőkés László méltatta a hagyományossá vált Bocskai-zarándoklatot, ismertetve azokat az emlékezetpolitikai rendezvényeket, amelyek a közelmúltban Nagyváradon is lezajlottak a jelesebb magyar történelmi évfordulók kapcsán. „A három részre szakadt magyarhonban két malom közt őrlődő fejedelem mintegy „második Mózesként” vált Erdély és a nemzet megmentőjévé, aki egyszersmind a hit védelmezőjeként (fidei defensor) hagyott kitörölhetetlen nyomot történelmünkben” – jelentette ki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke.

Beszédében Tőkés László az időszerűség jegyében emelte ki, hogy Bocskai politikai örökségét folytatva, végrendelkezését szem előtt tartva az lenne szükséges és hasznos Erdély számára, hogy mivel a „korona ott fenn, nálunknál erősebb nemzetségnél”, Bukarestben van, legalább önrendelkezési jogához ragaszkodjon. „Másodsorban egy olyan történelmi szerepcserére van szükség, melynek megfelelően Erdélynek a királyi Magyarországhoz fűződő egykori viszonyában az előbbi szerepét az utóbbi vegye át” – vélekedett az EP-képviselő, hálát adva az anyaországnak, hogy a határok fölötti nemzetegyesítés politikája értelmében alkotmányos felelősséget vállalt az erdélyi és partiumi magyarokért, az idegenbe szakadt nemzetrészekért, síkra száll szabadságukért és boldogulásukért.

A zarándokok és a helybéliek – köztük az EMNT, a PKE és az Erdélyi Magyar Néppárt tisztségviselői – elhelyezték a tisztelet koszorúit Bocskai István éppen egy évtizede álló nagyváradi emléktáblájánál.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságán panaszolták be a román államot az 1990 márciusában történt marosvásárhelyi véres román-magyar összecsapás áldozatainak a családtagjai amiatt, hogy a katonai ügyészség nem vizsgálta ki a fekete március eseményeit.

Erről Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Kincses Előd ügyvéd, a marosvásárhelyi események koronatanúja és Menyhárt Gabriella ügyvéd beszélt hétfői nagyváradi sajtótájékoztatón.

Tőkés László elmondta: a posztkommunista Romániában mind az 1989-es forradalom, mind a bukaresti bányászjárások, mind pedig a fekete március felelőseinek a kiderítését és felelősségre vonását elszabotálták. Az első kettő dossziéit strasbourgi ítéletek következtében a román igazságszolgáltatás újranyitotta, és most elérkezett az idő a fekete március felelőseinek a megkeresésére is. (mti)

Meglátogatta a csíkszeredai börtönben a terrorizmus vádjával elítélt Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt Tőkés László és Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke és ügyvezető elnöke szerdán. A nemzeti tanács vezetői a családtagok látogatási idejének terhére találkozhattak a júliusban bebörtönzött két kézdivásárhelyi férfival, akit augusztus 13-án szállítottak a csíkszeredai börtönbe.  A látogatás után a börtön bejáratánál tartott sajtótájékoztatóján Tőkés László elmondta: úgy érezte, hogy szabad emberek ültek egymással szemben a látogatószobában, ahol azonban csak telefonon hallhatták egymást.

Az európai parlamenti képviselő fontosnak nevezte, hogy az egész erdélyi magyar közösség megfélemlítési kísérlete után a bebörtönzöttek azt üzenték: nincs helye a meghunyászkodásnak, egyenes gerincre és hitre van szükség.

Tőkés László azt a meggyőződését hangoztatta, hogy Beke István és Szőcs Zoltán nem fogja leülni a kirótt ötéves büntetést. Csak azt tartotta kérdésesnek, hogy „meddig kénytelenek még ártatlanul börtönben sínylődni”. Elismerte ugyan, hogy kiszabadításuk „jogi útja meglehetősen beszűkült”, de úgy vélte: „politikai úton szabad a pálya”. Tőkés a „politikai elítéltek ügyét” olyan ügynek nevezte, amelyben a pártok, politikai szervezetek, egyházak összefogására van szükség, és nincsen helye semmiféle külön utas politikának. „Az Európai Parlament emberi jogi bizottságának tagjaként is mondom, hogy ártatlan embereket nem szabad elítélni. Itt nincs bűntett, itt nincsenek bizonyítékok. Itt egy kirakatperrel van dolgunk” – fogalmazott a volt református püspök.

Tőkés formailag is képtelenségnek nevezte a két kézdivásárhelyi férfi jogerős elítélését azok után, hogy első fokon a bíróság gyakorlatilag megsemmisítette a vádiratot. „A fellebbezés nyomán nem szabad súlyosabb ítéletet kiróni, mint az első fokú volt, ha csak nincs valami új körülmény, új bizonyíték a bűntényre nézve. Ilyen új bizonyíték egyáltalán nem létezik” – idézte az MTI az EMNT elnökét, aki a román egyházakat és a román politikusokat is arra kért, hogy védjék meg az ártatlanokat, a meghurcoltakat, a kisebbségeket, azokat, akiknek nem áll módjukban megvédeni önmagukat. Tőkés László és Beke Csilla, Beke István felesége is arról számolt be, hogy a két elítélt a körülményekhez képest jól van, egy cellában vannak, és a korábbinál emberségesebb körülmények között tartják őket fogva.

A Magyar Turán Közhasznú Alapítvány által életre hívott Magyar Turán Szövetség augusztus 10. és 12. között rendezi meg a Kurultaj Magyar Törzsi Gyűlés ünnepét Bugacon

A Magyar Turán Közhasznú Alapítvány által életre hívott Magyar Turán Szövetség augusztus 10. és 12. között rendezi meg a Kurultaj Magyar Törzsi Gyűlés ünnepét Bugacon, amely a Kárpát-medence legnagyobb hagyományőrző ünnepe és egyben a hun és türk tudatú népek legnagyobb találkozója.

A Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szatmárnémeti szervezetének székhelyén is jelentkezhetnek azok, akik részt szeretnének venni a találkozón. Csókási-Budaházi Attila, az EMNT Szatmár megyei elnöke érdeklődésünkre elmondta, hogy Szatmárnémetiben, a Vasile Lucaciu (Árpád) utca 18. szám alatti székházban várják az érdeklődőket. A jelentkezők számának függvényében mikrobusszal vagy személygépkocsival történik majd az utazás.

Az út pontos részleteiről személyesen vagy telefonon is lehet egyeztetni a szatmári szervezőkkel: személyesen hétfőtől csütörtökig 9 és 17 óra között, pénteken 9 és 15 óra között, vagy a 0261–768110-es és a 0746–205418-as telefonszámon. Idén 10 éve, hogy 2008-ban megrendezésre került az első Kurultaj Magyarországon, és mára Európa legnagyobb lovas hagyományőrző rendezvényévé, a hun és türk tudatú népek legnagyobb találkozójává és egyben a Kárpát-medencei magyar hagyományőrzők legnagyobb seregszemléjévé vált.

Több mint száz Kárpát-medencei magyar hagyományőrző és civil szervezet részvételével valósul meg. Több száz lovas és több ezer gyalogos hagyományőrző (főleg ősi hun, avar és magyar viseletben, páncélzatban) vesz részt rajta aktívan. A hagyományőrző sportok és viadalok kiemelt szerepet kapnak a találkozón. Ennek megfelelően a nagy közönségsikerű lovasverseny mellett lovasíjászverseny is színesíti az amúgy gazdag programot. – írja a frissujsag.ro

A gazdasági problémák megoldására a migráció nem válasz, az EU-nak pedig vissza kell nyernie szuverenitását a Soros-birodalommal szemben – jelentette ki Orbán Viktor szombaton tartott tusványosi előadásában. A miniszterelnök leszögezte: az elmúlt év legjelentősebb eseménye a V4-ek megerősödése.

A gazdasági problémák megoldására a migráció nem válasz – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő Tusnádfürdőn, a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) szombaton tartott előadásában. A miniszterelnök úgy vélte: a munkaerőhiány migránsokkal való pótolása olyan, mint amikor a hajótörött tengervizet iszik. “Az is víz, de tovább növeli a bajt” – jelentette ki.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a migránsok kultúrája élesen szemben áll az európai kultúrával. Példaként hozta fel, hogy míg az európai kultúra kívánatosnak tartja, hogy a férfiak és a nők egyenrangúak legyenek, az iszlám kultúrában a nő alárendelt a férfinak. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a muszlim közösségek a saját kultúrájukat erősebbnek tekintik, mint a keresztény kultúrát. Az erősebb ezért soha nem fogja a gyengébbet magáévá tenni. Az átnevelés ezért nem lehet sikeres – vélekedett Orbán Viktor.

„Az EU-nak vissza kell nyernie szuverenitását a Soros-birodalommal szemben”

Orbán szerint az Európai Uniónak vissza kell nyernie szuverenitását a Soros-birodalommal szemben. A kormányfő rámutatott: az emberek véleményével szemben Brüsszelben kialakult egy szövetség, amelyben a brüsszeli bürokrácia elitje és a Soros-birodalom vesz részt. Hozzátette: létezik egy Soros-terv, ami négy pontból áll, eszerint évente be kell hozni egymillió migránst az unióba, mindenkinek kell adni 4,5 millió forint értékű eurót, a bevándorlókat szét kell osztani az unió országai között és fel kell állítani egy európai bevándorolási ügynökséget.

A miniszterelnök úgy fogalmazott: ahhoz, hogy Európa élni tudjon, és az európaiké maradjon, vissza kell nyernie szuverenitását a Soros-birodalommal szemben és ezután meg kell reformálni az uniót. Kiállt amellett, hogy Szerbiát minél előbb fel kell venni az unió államai közé. Hangsúlyozta: történelmi szerződésre van szükség Törökországgal és Oroszországgal.

Orbán: Az elmúlt év legjelentősebb eseménye a V4-ek megerősödése

A miniszterelnök leszögezte: az elmúlt egy év legjelentősebb eseménye a Visegrádi négyek (V4) megerősödése. Orbán Viktor úgy fogalmazott: Varsó, Prága, Pozsony és Budapest egy hangon beszél, ami nagyon nagy dolog.

A kormányfő több mint 10 pontban fogalmazta meg egy erős állam ismérveit, ezek között említette, hogy legyen gazdasági növekedés, és a stratégiai ágazatok nemzeti tulajdonban legyenek. Kifejtette, hogy egy erős ország esetében nem lehet beszélni demográfiai hanyatlásról, és a feltételek között említette a közbiztonságot, amely magába foglalja a határvédelmet és a terrorkísérletek elhárítását. Fontosnak nevezte, a kulturális identitás megtartását, a jövő magyarságának egy közösségbe való szervezését.

A miniszterelnök hangsúlyozta: a modern állam feltétele az is, hogy képes legyen vendégül látni a világ nagy rendezvényeit, Budapest épp most bizonyítja be magának és a világnak, hogy nincs olyan rendezvény a foci vb-n kívül, amit ne tudna vendégül látni.

Orbán Viktor előadása kezdetén széles mosollyal, felállva mutatta a közönségnek a román első osztályú labdarúgó-bajnokságba feljutott sepsiszentgyörgyi Sepsi OSK labdarúgócsapat mezét:

Tusnádfürdõ, 2017. július 22. Orbán Viktor miniszterelnök (k) a román elsõ osztályú labdarúgó-bajnokságba feljutott sepsiszentgyörgyi Sepsi OSK labdarúgócsapat mezét mutatja elõadása elõtt a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) az erdélyi Tusnádfürdõn 2017. július 22-én. Mellette Tõkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselõje (b) és Németh Zsolt, az Országgyûlés külügyi bizottságának elnöke (j). MTI Fotó: Veres Nándor

(MTI / hirado.hu)

The post Orbán Viktor: A gazdasági problémák megoldására a migráció nem válasz appeared first on PolgárPortál.

Szimbolikus látogatással jelezte Kövér László házelnök a Fidesz európai parlamenti frakcióját erősítő Tőkés Lászlónak, hogy nem ért egyet azzal a hadjárattal, amelyet a volt református püspök indított a királyhágómelléki egyházkerület jelenlegi vezetője ellen.

Nem lett volna különösebb hír­értéke annak a nagyvára­di vizitnek, amelyet az Ország­gyű­lés elnöke a Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnökségénél tett, ha nem ismerjük az előzményeket. Tőkés László ugyanis a Securitatéval, a román kommunista titkosszolgálattal való együttműködéssel vádolta meg utódját, Csűry Istvánt. Utóbbi az egyetlen jelölt az egyház­kerület október 21-i tisztújító közgyűlésén, így újraválasztásához a püspöki tisztségre nem fér kétség. Hogy a Tőkés László által megfogalmazott vádak ellenére a magyar kormány támogatását is élvezi, azt nemcsak Kövér László csütörtöki nagyváradi látogatása jelzi, hanem Soltész Miklósnak, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárának idén júliusi, az egyházkerületnél tett látogatása és Csűry támogatásának hangsúlyozása is. Demonstratív jelentősége van annak is, hogy a házelnököt elkísérte Nagyváradra Szász Jenő, a budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, akinek régóta kifejezetten ellenséges a viszonya Tőkés Lászlóval. A Szász Jenővel szoros baráti viszonyt ápoló Kövér Lászlónak ugyancsak voltak már korábban éles vitái a volt püspökkel. Úgy tudjuk, sértegetésbe torkolló veszekedés is lezajlott a két politikus között.

 A régi szép időkben: Tőkés és Kövér még 2002-ben Fotó: Soós Lajos / MTI  

A Fidesz európai parlamenti képviselője, aki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke egyben, nemrég brosúrát jelentetett meg azokból a jelentésekből, amelyeket – állítása szerint – Csűry István, az egyházkerület újabb mandátumra pályázó püspöke adott egykor a kommunista politikai rendőrségnek. A kiadvány tartalmazza azt a 2009-es püspökválasztás előtt adott nyilatkozatot is, mely szerint nem volt a román titkosszolgálat munkatársa, s amennyiben bármikor kiderülne, hogy nyilatkozata valótlan, „azonnal és készséggel lemond” a jelöltségről vagy az elnyert tisztségről.

Bár a volt püspök még idén nyáron is a magyar miniszterelnök oldalán ült a hagyományos tusnádfürdői szabadegyetemen, viszonya a fideszes vezetéssel már rég megromlott. Egy 2015. májusi könyvbemutatón az EMNT elnöke azt mondta, „már én magam sem értem Orbán Viktor miniszterelnök nemzetpolitikáját”. A kritika elsősorban a Fidesz-kormány és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) partnerivé vált viszonyára vonatkozott. Korábban többnyire konfliktusos volt a Fidesz–RMDSZ-viszony. Hogy ez mára mennyire nincs így, jól jelzi, hogy a kvótareferendum kapcsán az RMDSZ állást foglalt a nemmel szavazás mellett. De ezt mutatja a Tőkés László-féle Erdélyi Magyar Néppárt térvesztése is. Az erdélyi magyarok körében minimális népszerűségnek örvendő formáció a fideszes körök támogatásának elvesztése után az utóbbi időben a Jobbik felé tapogatózik.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 10. 15.

Székelyföld peremtelepülésein több száz helyszínen gyújtottak őrtüzet szombat este a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tiltakozó akciója keretében a régió önkormányzási jogát követelve.

A tömegrendezvény Székelyföld 68 peremtelepülésén kezdődött egy időben ökumenikus istentisztelettel, amelynek végén felolvasták a demonstráció kiáltványát, és a résztvevők kivonultak a környező magaslatokra őrtüzeket gyújtani, illetve a gépkocsik fénycsóváját tükrökkel az ég felé irányítani.

A dokumentumban kinyilvánították, hogy a határok kivilágításával kívánják a román kormány és a világ tudomására hozni, hogy Székelyföld létezik, és élni akar az önrendelkezés jogával. "E jog alapján követeljük Székelyföld államon belüli önkormányzását! Ragaszkodunk a nyolc székely széket és 153 önkormányzatot magába foglaló Székelyföld határaihoz, amelyet a helyi közösségek népszavazása tesz majd véglegessé" – áll a kiáltványban, melyet a Maros megyei Lukafalván (Gheorghe Doja) Izsák Balázs SZNT-elnök olvasott fel.

A dokumentum emlékeztet arra, hogy Románia kormánya nem mondott le a szándékáról, hogy Székelyföldet egy román többségű óriásrégióba olvassza be, valamint arra, hogy a több ízben kinyilvánított autonómiaigényről párbeszéd sem kezdődhetett, mert az erre irányuló székelyföldi kezdeményezések rendre válasz nélkül maradtak.

"Van egy nép a Kárpátok kanyarulatában, amely szabadon és békében akar élni, szabadon akarja használni anyanyelvét, és maga akar dönteni a saját sorsáról szülőföldjén" – idézte a székelyföldi önkormányzatok autonómiapárti határozatait a kiáltvány.

"Követeljük, hogy az Európában gyakorolt normák érvényesüljenek és a Székely Nép – Európa autonóm közösségeihez hasonlóan – megélhesse önrendelkezését Székelyföld autonómiája révén. Azt az Európai Unióban elfogadott elvet kell irányadónak tekinteni, amelynek megfelelően, a régiókat nem kijelölni, hanem elismerni kell" – fogalmazott a kiáltvány.

A dokumentum ismételten kinyilvánította: Székelyföld autonómiája a teljes és tényleges jogegyenlőség intézményi garanciáját biztosítja a régió minden lakója számára nemzeti, etnikai, nyelvi hovatartozásától függetlenül. Azt is leszögezi, hogy Székelyföldnek önálló fejlesztési régiót is kell alkotnia.

A kiáltvány párbeszédre szólította fel Románia kormányát, Magyarország kormányát pedig arra kérte, hogy szerezzen érvényt a két ország közötti alapszerződés 15/9. cikkelyének. Ebben a felek azt vállalták, hogy tartózkodnak az olyan intézkedésektől, amelyek a régiók etnikai arányait megváltoztatva arra irányulnak, hogy korlátozzák a kisebbségek szabadságjogait.

A lukafalvi demonstráción Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke közvetítette a partiumi magyarok szolidaritásvállalását. Tőkés László szerint "olyan időket élünk, amikor meg kell gyújtani a lármafákat". Reményik Sándor költőt idézve mondta: "egy lángot adok, ápold, add tovább".

A lukafalvi templommal szemközti területen meggyújtott őrtüzet több száz fős tömeg állta körül. Sokan székely és magyar zászlót lengettek, a székely és a magyar himnusz eléneklése után népdalok éneklésébe kezdtek.

(MTI; képek: MTI, Székelyhon)