#sznt

Az 1918. esztendő a világháború végét jelentette, de a háború tovább folyt „békés” eszközökkel, ami azután a következő még borzalmasabb világégés előzménye lett. Azonban ezt száz évvel ezelőtt kevesen látták.

A szlovák politikai elit passzívan figyelte a fejleményeket, a katonák zöme a fronton volt, vagy hadifogságban, sokan a temetőkben. Ferdinand Ďurčanský, szlovák politikus, majd az első Szlovák Köztársaság külügyminisztere, így látta a helyzetet: „1918 tavaszáig Szlovákiában [!] nem került sor semmilyen megnyilvánulásra, amelyből a legdúsabb fantáziával arra lehetne következtetni, hogy a szlovákok egyetértenének beillesztésükkel a Cseh-Szlovák Államba.” Az emigrációban működő Masaryk és Beneš a Cseh Tartományok Nemzeti Tanácsát (Národní rada Českých zemí – Conseil national des pays Tchèques) hozták létre, nem csehszlovákot, ahogy később Masaryk hazudta és ma már széltében-hosszában olvasható.

A szlovák történetírás szereti a szlovákság közös akarataként felmutatni a Turócszentmártoni Nyilatkozatot, de elfogadásának körülményeiről ritkán esik szó. Ez nem meglepő, mert az események menete ma már pontosan nem következő nyomon. 1918. május 1-jén Vavro Šrobár orvos, Liptószentmmiklóson tüntetést szervezett, melyen háromezren vettek részt.

Az ott elfogadott nyilatkozat békét követelt és nemzeti önrendelkezést, titkos választójogot és szólás-, valamint sajtószabadságot. A szervező csehszlovakista beállítottságának volt köszönhető az a szófordulat, hogy a szlovákokról, mint a „csehszlovák törzs magyarországi ágáról” tett említést. De elszakadási szándékról még nem esett szó.

Május 24-én felújította tevékenységét a Szlovák Nemzeti Párt (SZNP), melynek elnöke Matúš Dula volt. Augusztus végén a Národné noviny követelte a Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT) létrehozását. Dula szeptember 23-án körlevelet küldött szét, melyben javasolta az SZNT megalakítását, mint pártja „végleges szervét”. A későbbiek folyamán sem tisztázták, hogy pártszervről, vagy pártokon felül álló testületről van-e szó.

A Národné noviny október 24-én tette közzé a párt „választmányi gyűlésének” programját, melyet a kormány engedélyezett. A 4. pont szerint, „az ideiglenes SZNT állandósítását és kiegészítését” kell megtárgyalni. Ez meglehetősen pontatlan fogalmazás volt, mivel ez a szervet csak október 30-án hozták létre. Tehát, amikor Ferdiš Juriga parlamenti képviselő a többi honatya felháborodása közepette bejelentette, hogy a béketárgyalásokon a szlovákok nevében csupán az SZNT-nek lesz joga beszélni, egy még nem létező testületet emlegetett.

Mégsem mondta ki a szlovákok kiválását, hanem föderalizmusról beszélt. Érdekes, hogy beszédében – többek között – önrendelkezést követelt a magyarországi zsidók számára is. Az ország különböző részéből érkező emberek egyrészt a párt elnökének személyes meghívására, másrészt a sajtóból értesültek az SZNP választmányi üléséről. Sokan kíváncsiságból keltek útra, hogy tájékozódjanak a kaotikusan zajló események közepette a helyzetről. Hozzávetőlegesen háromszázan érkeztek Turócszentmártonba a megadott időpontban.

Az SZNP konzervatív vezetésének az volt a felfogása, hogy a szlovák nemzetnek nem kell különösebb erőfeszítést kifejtenie. Elég „okosan” viselkedni és a felajánlott szabadságot elfogadni. Sőt arra számítottak, hogy népszavazás fog dönteni a területek sorsáról. A meghirdetett tanácskozás előestéjén előzetes, bizalmas eszmecserére került sor. Jegyzőkönyv nem készült. Így csak a későbbi, egymásnak is ellentmondó visszaemlékezésekből lehet következtetni annak lefolyására.

Másnap, október 30-án tartották meg a párt vezetőségének bizalmas tanácskozását. Erről már készült jegyzőkönyv, de aláírásával senki sem hitelesítette. Ebből kiderült, hogy a párt nem számolt semmilyen nyilatkozat kiadásával. Így Samuel Zoch modori evangélikus lelkész terjesztette be saját fogalmazványát, melyet apróbb módosítások után elfogadtak. Aznap délután két órakor, ilyen előzmények után, kezdődött meg a pártgyűlés. Erről két feljegyzés készült. Az egyik ceruzával, a másik szép, kalligrafikus írással. Mindkettő anonim.

A hiteles jegyzőkönyv hiánya – vagy nem készült, vagy elveszett! – sok vita tárgya lett a későbbiekben, mert a résztvevők abban sem voltak biztosak, hogy kik és hányan tagjai a Szlovák Nemzeti Tanácsnak, illetve annak végrehajtó bizottságának.

A tárgyalás résztvevőinek fogalma sem volt róla, hogy Prágában két nappal korábban kikiáltották a Csehszlovák Köztársaságot. Samuel Zoch felolvasta a Szlovák Nemzet Nyilatkozatát, melyet Turócszentmártoni Nyilatkozatnak is mondanak.

A megjelentek figyelmesen meghallgatták a felolvasott szöveget, többen felszólalásukban támogatták. Az elnök nem szavaztatta meg annak elfogadását, hanem a vita lezárásával kijelentette, a gyűlés magáévá tette azt, mire taps tört ki. Ez így szerepel az egyik feljegyzésben.

A képhez hozzátartozik, hogy a pártgyűlés a tanácskozás folyamán önmagát átminősítette Szlovák Nemzeti Tanáccsá. De úgy látszik, nem mindenki értett egyet az önjelölt SZNT határozatával. A nyilatkozatot ugyanis csupán százhatan hagyták jóvá, akik közül harmincegyen helybéli lakosok voltak.

Harminc az észak-keleti vármegyék területén feküdt (Árva, Liptó, Trencsén, Turóc, Pozsony). A később Szlovákiának ítélt terület többi megyéjéből egy-egy település volt „képviselve”. Nógrádból, Hontból, Zemplénből és Ungból senki sem volt jelen. Szlovákiának az 1920-as népszámláláskor 3542 települése volt. Ez azt jelenti, hogy a települések 1,1%-ából érkezett senki által sem választott képviselő!

A tanácskozás befejezése után a legtöbben még aznap este hazautaztak.

A késő esti órákban a tanácskozás befejeződése után érkezett meg Budapestről Milan Hodža a legfrissebb hírekkel. A politikus hivatkozva a közben bekövetkezett változásokra, több helyütt változtatást eszközölt a „jóváhagyott” Nyilatkozatban. Pontosan nem lehet tudni, hogy milyen mérvű beavatkozásra került sor, mert az eredeti dokumentum elkallódott. Annyi bizonyos, Hodža kihúzta azt a részt, mely arról rendelkezett, hogy a szlovákoknak a békekonferencián önállóan kell képviseltetniük magukat.

A sajtóban közzétett Nyilatkozat már magán viselte Hodža „javításait”. Egyes vélemények szerint, az eredeti szöveg egyharmadát hagyta el.

Október 31-én egy újabb tárgyalásra került sor, melyet Marián Hronský történész „az SZNT-ék legkevésbé megvilágítható tárgyalásai egyikének” nevezett. Erről is csak feljegyzés készült, melyet aláírás nem hitelesített. Ezen a vitán a megválasztott testület tagjai közül csak néhányan vettek részt.

A meghamisított nyilatkozatot, melyet egy véletlenszerűen összesereglett, önmagán kívül senkit sem képviselő személy tapsolt meg, juttatták el Prágába a Csehszlovák Nemzeti Tanácsnak. Ezt a kétes értékű okmányt használta föl a párizsi cseh küldöttség a szlovákok valódi akaratának prezentálására a békekonferencián. Természetesen, ott senkit sem érdekeltek a részletek és azt fenntartás nélkül fogadták el.

Egyrészt azt, hogy a szlovák nemzetet, mely nyelvileg, kulturálisan és történelmileg (?) része az egységes cseh-szlovák nemzetnek, egyedül az SZNT jogosult képviselni. Másrészt azt, hogy, a „cseh-szlovák nemzet” számára a teljes függetlenség alapján, korlátlan önrendelkezési jogot kell biztosítani. Egy szó sem volt benne a csatlakozási szándékról vagy Csehszlovákiáról, még ha ezt bele lehetett magyarázni, ha már cseh-szlovák nemzetről esett benne szó!

Érdekes, hogy 1919 októberében a Szlovák Néppárt elnöksége emlékiratot juttatott el a párizsi békekonferenciához, melynek címe A békéért Közép-Európában. Ebben leszögezték, hogy a szlovákok nem csehek, sem csehszlovákok, mert a cseh-szlovák nemzet „etnográfiai monstrum” lenne. Felpanaszolják, hogy a magyar hegemóniát a cseh váltotta föl.

Epilógusként hadd említsük meg, hogy az egykori Tuka Béla egyetemi tanár, akiből Vojtech Tuka lett, a Slovák c. lap 1928-as újévi számában cikket közölt Vacuum iuris címmel. Ebben azt állította, hogy a Turócszentmártoni nyilatkozatnak volt egy titkos záradéka, mely szerint, ha 1928. október 31-ig nem kerül sor Szlovákia államjogi státuszának rendezésére, autonómiájának megadására, akkor jogi vákuum alakul ki. Szlovákiában érvénytelenné válik a csehszlovák alkotmány, a törvények és a hivatalok jogköre megszűnik. A cikk óriási vihart kavart. Annak ellenére, hogy az 1918. október 31-i tanácskozás részleteit homály fedi, szó esett arról, hogy tíz év után Szlovákia legális képviselői új megegyezést köthetnének a csehek, morvák és sziléziaiak képviselőivel az államjogi viszonyról.

Ebből per lett. Tuka nem maradt egyedül véleményével, többen állították, hogy volt titkos záradék, ám a fentebb vázolt körülmények miatt, ezt bizonyítani lehetetlen volt. A résztvevők sem emlékeztek már pontosan a történtekre, egymásnak is ellentmondtak. Tukát ezért a cikkéért – mondhatnánk kirakatperben – 15 évre ítélték. Ám később kegyelmet kapott.

Hát ezért van munkaszüneti nap ma Szlovákiában!

– nyilatkozta Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke.

A Székely Autonómia Napjához már az első évben több civil szervezet és politikai párt csatlakozott. Az érdekvédelmi szervezetek képviselői szerint kiemelten fontos lépést jelentenek az önrendelkezés elfogadtatása felé az ezt népszerűsítő rendezvénysorozatok.

2013-ban ugyancsak október végén szervezte meg az SZNT a Székelyek Nagy Menetelését, akkor százezresre becsülték a résztvevők számát a szervezők. A Székely Nemzeti Tanács szerint tudatosítani kell a fiatal nemzedékben, hogy a székely önrendelkezés ügye magyar nemzeti ügy.

– mondta Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke.

November 18-án Sepsiszentgyörgyön szervez újabb autonómiapárti megmozdulást az SZNT, akkor centenáriumi nagygyűlésre várják a székelyföldi magyarságot – hangzott el az M1-en.

Hirado.hu

Nyitókép: MTI/Veres Nándor

Az erdélyi magyarok minden évben október utolsó vasárnapján őrtüzeket gyújtanak a székelyföldi településeken, hogy ezzel is kifejezzék: közösen küzdenek Székelyföld önállóságáért. A közmédia vasárnap kiemelten foglalkozik a Székely Autonómia Napjával – közölte az M1 Híradója.

A Székely Nemzeti Tanács 2015-ben hirdette meg először, hogy gyúljanak őrtüzek Székelyföldön, így is jelezve az igényt, hogy az itt élő magyarok nem mondanak le az önrendelkezésről. A következő évben ismét megszervezték az akciót, akkor határozták el, hogy a Székely Autonómia Napjává nyilvánítják október utolsó vasárnapját.

A szervezők szándéka az, hogy az idén százéves ígéretet is számon kérik a román politikumon, ugyanis az 1918-as gyulafehérvári határozat megfogalmazói széles körű önrendelkezést ígértek a kisebbségi sorsba kerülő nemzeti közösségeknek.

– nyilatkozta Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke.

A Székely Autonómia Napjához már az első évben több civil szervezet és politikai párt csatlakozott. Az érdekvédelmi szervezetek képviselői szerint kiemelten fontos lépést jelentenek az önrendelkezés elfogadtatása felé az ezt népszerűsítő rendezvénysorozatok.

2013-ban ugyancsak október végén szervezte meg az SZNT a Székelyek Nagy Menetelését, akkor százezresre becsülték a résztvevők számát a szervezők. A Székely Nemzeti Tanács szerint tudatosítani kell a fiatal nemzedékben, hogy a székely önrendelkezés ügye magyar nemzeti ügy.

– mondta Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke.

Megerősítették az igényt az erdélyi magyarság kulturális- és a székelység területi autonómiája iránt

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) együttes ülésen erősítette meg szombaton a marosvásárhelyi vártemplomban az erdélyi magyarság kulturális autonómia és a székelység területi autonómia iránti igényét. Az együttes ülésen a két nemzeti tanács száz évvel ezelőtti megalakulásáról is megemlékeztek.

A gyűlésen felszólaló Tőkés László EMNT-elnök kijelentette: a centenárium évében is nyomatékosítani kell, hogy Trianonra az autonómia a legjobb válasz. Az európai parlamenti képviselő az Erdély és Románia egyesülését egyoldalúan kimondó gyulafehérvári nyilatkozatot idézve kérte: biztosítsanak Erdélyben teljes szabadságot az összes együtt lakó nép számára.

Az SZNT elnöke szerint a belső önrendelkezésre törekvő székelység egy ötéves európai küzdelemnek érhet a végére a nemzeti régiókra vonatkozó európai polgári kezdeményezés brüsszeli bejegyzéséért folytatott perben. Hozzátette: az SZNT készen áll arra, hogy – kedvező ítélet esetén – élére álljon az egymillió európai aláírás összegyűjtésének. Izsák Balázs kijelentette: az SZNT kész megmozgatni Székelyföldért Európát. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott felszólalásában ismét Magyarország támogatásáról biztosította az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket. Úgy vélte: azok a jogi megoldások, amelyek Európában máshol természetesek, megilletik az erdélyi, székelyföldi magyarokat is.

Az együttes ülés határozatot fogadott el a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvénytervezet és a személyi elvű autonómiáról szóló törvénytervezet újbóli parlamenti beterjesztéséről. Határozatban kérték az elítélt és politikai fogolynak tekintett Beke István és Szőcs Zoltán szabadon bocsátását. Egy másik határozatban a történelmi régiók gazdasági önrendelkezésére tettek javaslatot a román törvényhozásnak.

(hirado.hu/MTI/Felvidék.ma)

A Moldovai Köztársasággal történő egyesülésről fogadott el szimbolikus nyilatkozatot a Beszterce-Naszód megyei Párva község önkormányzata – közölte kedden az Agerpres hírügynökség.

A románok lakta Párva község önkormányzata által hétfőn elfogadott nyilatkozatnak a polgármester, alpolgármester, a községi jegyző és valamennyi önkormányzati képviselő által aláírt, román nemzeti szalaggal szegélyezett változatáról a polgármester közölt fényképet közösségi oldalán. Ebben azzal a kéréssel fordulnak Románia elnökéhez, parlamentje két házának az elnökeihez és a kormányhoz, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt „az ország újraegyesítéséért a 2018-as centenáriumi évben”.  

„A román nép nem ünnepelhet az egyesülés centenáriumán egyes olyan román területek nélkül, amelyek részei voltak az 1918-as gyulafehérvári egyesülés ünnepének. A román nép igazi ünnepére csak az 1918-asnak megfelelő körülmények között kerülhet sor” – áll a nyilatkozatban. A dokumentum arra is kitér, hogy az erdélyi Párva község csatlakozik azokhoz a moldovai településekhez, amelyek hasonló határozatokat fogadtak el a Romániával való egyesülésről.

Az elmúlt négy évben a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) felhívására 63 székely önkormányzat fogadott el olyan határozatot, amelyben kinyilvánították, hogy egyetlen, de különálló közigazgatási egységbe akarnak tartozni, mely a Székelyföld nevet viseli, amely számára törvény szavatolja az autonómiát, és amelynek területén az állam nyelve mellett hivatalos nyelv a magyar is. E határozatok mindegyikét megtámadták a székelyföldi megyék prefektusai, és érvénytelenítették a bíróságok arra hivatkozva, hogy az önkormányzatok túllépték a hatáskörüket a határozat elfogadásakor.

Székelyföld területi autonómiájáért szervez felvonulást és tüntetést ma Marosvásárhelyen a Székely Nemzeti Tanács (SZNT). A tömegrendezvényre székelyföldiek tízezreit várják.

A székely szabadság napjának nevezett rendezvény megemlékezéssel kezdődik helyi idő szerint 16 órakor (közép-európai 15 óra) a marosvásárhelyi székely vértanúk emlékművénél. Az obeliszk az 1852-ben felgöngyölített Habsburg-ellenes székely szervezkedés vezetőinek, az 1854. március 10-én kivégzett Török Jánosnak, Gálfi Mihálynak és Horváth Károlynak állít emléket.

A helyszínen az erdélyi magyar pártok és politikai szervezetek elnökei (a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökét leszámítva), valamint a baszk és a katalán nép és az Európai Szabad Szövetség (EFA) képviselői mondanak beszédet. A résztvevők ezt követően mintegy két kilométert vonulnak Marosvásárhely főteréig, ahol átadják a demonstráció petícióját a kormányt képviselő prefektusnak.