14+1 OK, AMIÉRT BEIRATNÁD A GYEREKED EGY FINN ISKOLÁBA:

Tanulmányok szerint a finn kisiskolások a világ legjobban teljesítő tanulói, annak ellenére, hogy kevesebb időt töltenek iskolában, mint más országok tanulói, és maximum 30 percnyi házifeladatot kaphatnak egy nap.

Mit csinálnak másképp?

1. Minden ingyenes.

A finn oktatás ingyenes. És ebbe beletartoznak az étkezések, a kirándulások, táskák és írószerek. Ha a tanuló lakhelye és az iskola között több, mint 2km van, akkor iskolabusz viszi őket iskolába. Minden költséget az állam fizet. A központi költségvetés 12,2%-át fordítják az oktatásra.

2. Egyénként kezelik a diákokat.

Minden tanulónak a képességei szerint kell teljesítenie a feladatokat. Együtt tanulnak az egészséges és a különböző fizikai vagy értelmi fogyatékkal élő gyerekek. Ha egy diák nem tud elvégezni egy feladatot, a tanár különórát ad neki, amit az iskola szintúgy megfizet. És külön figyelmet fordítanak az idegennyelv tanulására is.

Az az elvük, hogy a diákok mindig tudnak választani maguknak hasznos elfoglaltságot. Ezért, ha egy tanóra éppen nem érdekli, akkor olvashat vagy varrhat helyette.

3. Motiváló osztályzás

A finnek 1-től 10-ig osztályoznak. Az első két évben nem kapnak jegyeket, csak szóbeli megjegyzést, ami a ’lehetne jobb’-tól a ’tökéletes’-ig terjed. Harmadik osztálytól kezdve is csak a saját jegyedet tudod, az osztályzatok nem publikusak a többiek előtt. Ugyanakkor a jegyek nem arra szolgálnak, hogy a diákot ’minősítsék’, hanem hogy motiválják a teljesítményét és tökéletesítsék a tudását az egyéni tantervéhez képest.

4. Mászkálhatsz zokniban

A finn iskolákban nincs egyenruha. Úgy öltözködsz, ahogy jól esik. Nincs elvárás ezzel kapcsolatban. Sőt, gyakori látvány, hogy zokniban mászkálnak a gyerekek az iskolában.

5. Nem muszáj a padban ülni. Kültéri órák.

Feküdhetsz a szőnyegre, vagy a tantermekben lévő kanapéra is. Ha az idő engedi, a tanárok az iskolák mellett speciálisan kialakított amfiteátrum formájú füves részen is tarthatják az órát.

6. Kevés a házi.

A finn oktatáspolitika szerint a diákoknak legalább annyi időt kell tölteni pihenéssel, és a családjukkal, mint a tanulással. Ezért egy diák egy napra maximum 30 percnyi házifeladatot kap, ügyelve arra, hogy lehetőleg az is olyan anyag legyen, ami felkelti az érdeklődését. Például a történelem oktatás bevett módszere, hogy a diákok interjúkat készítenek nagyszüleikkel a 40-es 50-es évekről, majd megvitatják velük a régiidők és a modern világ különbségeit.

7. Nincsenek dolgozatok.

Van náluk egy közmondás: „Vagy az életre készülsz fel, vagy a dolgozatodra.” Erre az egyszerű gondolatra hivatkozva, megszüntették a dolgozatírást. A tanár véletlenszerű tesztet irathat, amire nem ad osztályzatot, hanem ellenőrizni tudja, hogy melyik diák hol tart az anyagban. Az első téttel bíró dolgozatot 16 évesen írják, a gimnáziumhoz szükséges szintfelmérőt.

8. Nincsenek tantárgyak!

A legtöbb finn iskolában már megszűntek a tantárgyak, helyette összefüggések szerint oktatnak (Phenomenon Based Learning). Tanórák helyett 6 hetes szekciók vannak, mialatt a diákok egy témát vizsgálnak különböző szempontokból. Például a migráció témakörét vizsgálják földrajzi szempontból (honnan jönnek), történelmi szempontból (mik az előzményei, történelmi hasonlatosságai), kulturális szempontból (milyen tradícióik vannak). Az órák végén a diákoknak kérdéseket kell feltenni, amire meg kell próbálniuk saját maguknak válaszolni. A tanárok ösztönzik a diákokat az órákon belüli kommunikációra, ezért a tanórák inkább hasonlítanak egy egymást véleményét meghallgató beszélgetéshez, mint egy klasszikus tanórához.

9. Hosszú szünetek.

Nem számít, hogy milyen érdekes egy óra, a szünet úgyis érdekesebb lesz. A finn iskolákban minden órában 15 perc szünetet tartanak.

10. Tanárnak lenni menő. + Segédtanár.

A Helsinki-i Pedagógiai Egyetemen húszszoros a túljelentkezés. Felmérések szerint tízszer többen szeretnének tanárok lenni, mint ahány pozíció van. Egy átlagos tanári fizetés 3500 euró. (Ez az ottani átlagkereset másfélszerese, tehát arányaiban véve kb. olyan, mintha nálunk 300.000 forint lenne.) Finnországban tanárnak lenni egy nagyon tekintélyes dolog, hisz ők képzik a jövőt. Nem kell szigorú szabályok szerint oktatniuk. Minden tanár maga választhatja meg, hogy melyik könyvből tanít, milyen programot használ. Minden tanár mellett van egy segédtanár is az órákon, aki segít segíteni a diákoknak a feladatok megértésében.

11. A diákok olyan dolgokat tanulnak, amire szükségük lehet az életben.

Az úszásoktatás azzal kezdődik, hogy mi a teendő, ha valaki fuldoklik. Háztartás-órán főzni, kötni és varrni tanulnak. Külön hangsúlyt kap az oktatásban a természetvédelem. Az informatikaórán honlap és portfolió készítés a tananyag. Az alapgondolat az, hogy képessé tegyék a diákokat arra, hogy megértsék a körülöttök folyton változó világot, és élni tudjanak benne. Semmi fölösleges adat, évszám stb.-t nem kell megtanulni, mert arra úgyis ott van az internet.

12. Nincs minőségi különbség az iskolák között.

Finnországban nincs szükség iskolaválasztásra. Mindenki a legközelebbi iskolába jár, nincsenek ’elit’ intézmények. Nem számít hol él a gyerek, mindig lesz lehetősége jó tanároktól, jó tárgyi feltételek mellett tanulni és a legjobb minőségű menzán fogyasztani.

13. A gyerekek választhatnak, hogy mit szeretnének enni.

A menza ingyenes és változatos. A menü egy hónappal korábban fent van az iskola honlapján. Egészséges étrendre ösztönzik a gyerekeket, állandó vegetáriánus opcióval.

14. Éjszaka a suliban.

Évente néhány alkalommal hálózsákkal mennek a gyerekek iskolába és bent aludhatnak az osztályban tanári felügyelet mellett. Filmeket néznek, játszanak, ilyenkor szokás az is, hogy másnap fagyit kapnak reggelire.

+1 Kutya a könyvtárban

 az, hogy szerintem az emberek le se szarják, hogy

fennmarad-e ez a bolygó, vagy sem. Nekem úgy tűnik, mintha mindenki úgy élne, mint a Névtelen Alkoholisták: egyik napról a másikra. És mintha mindenkinek elég lenne még néhány nap. Nagyon kevés olyan embert ismerek, aki az unokái világáról álmodozik.

(Kurt Vonnegut)