#cefd

CENTRAL EUROPEAN FASHION DAYS /2014 interview/

DoP: Csepeli Eszter/

Hogyan ismerkedtetek meg, hogyan kerültetek kapcsolatba a divattal? Milyen út vezetett a Rusalkáig?

Kati: Kiskorom óta szeretek rajzolni, és hamar megfogalmazódott bennem, hogy művészeti pályára szeretnék menni. A gimnáziumi évek alatt több helyre jártam a képességeimet fejleszteni, például a Budai Rajziskolába is. A családomban többen is végeztek az Iparművészeti Egyetemen, köztük a nővérem, így már egészen korán hallottam arról, hogy milyen szakokra lehet jelentkezni. A divat mindig is érdekelt és persze, mint minden kislány, én is divattervező akartam lenni hatévesen. Habár útközben több minden is megfogott (egy ideig például az építészet), mégis valahogy evidens volt, hogy textiltervező szakra jelentkezzek.

Eszti: Mindig is vonzódtam a művészetek iránt, és korán eldöntöttem, hogy ilyesmivel szeretnék foglalkozni. Már a gimnázium alatt ebbe az irányba indultam el, majd pedig egyértelművé vált, hogy textiltervezést szeretnék tanulni. Ezen kívül a nagymamám varrónő volt, mindig figyelte a divatot, így gyerekkoromban ez nagy hatással volt rám. Katival a 91. stúdió felvételi előkészítőjén találkoztunk, majd együtt is kezdtük el a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet, ahol mindketten bőr szakra kerültünk. A közös munkát már régebb óta terveztük, végül tavaly télen egy berlini bárban üldögélve döntöttük el, hogy együtt indulunk a Gombold újra! pályázatán.

Hogyan zajlott számotokra a Gombold újra! pályázat? Milyen munkamegosztásban dolgoztatok, milyen fázisokon át jutottatok el a végkifejletig?

Rusalka: Nagyon élveztük a közös munkát, mert alapvetően hasonlóak voltak az elképzeléseink, ezért gördülékenyen haladtunk. Miután rátaláltunk az inspirációra, külön kezdtünk el tervezni, majd leültünk és összefésültük a kettőnk elképzeléseit. Egymás terveire mindig friss szemmel tudtunk nézni, s úgy reagálni, hogy továbblendítsük a tervezési folyamatot. Úgy érezzük, minden egyes darab a „közös gyerekünk”, minden döntést közösen hoztunk meg.

A kivitelezésre az egész nyár a rendelkezésünkre állt, ezért nyugodtan, mindent átgondolva tudtuk véghezvinni. Elsőként a köteleket szereztük be. Itt arra kellett figyelnünk, hogy 1oo% pamut alapanyagú, kívül-belül nyers színű kötelet találjunk, hogy a kibontás után a rojtok is világos színűek maradjanak, illetve a kézi festésnél egyenletes árnyalatot érhessünk el. A hajlított fa elemek készíttetése nehezebb feladat volt, hiszen ez számunkra eddig ismeretlen területnek számított. Sok utánajárásba került, hogy a megfelelő technológiát, illetve ehhez értő asztalos mestert megtaláljuk.

Milyen visszajelzéseket kaptatok az első bemutatótokról? Milyen érzés volt bemutatni a CEFD kifutóján?

Rusalka: Óriási élmény volt a CEFD kifutóján látni a kollekciónkat, és tervezőként lenni a backstage-ben. Már önmagában az is pozitív visszajelzés, hogy ott lehettünk, de máshonnan is kaptunk biztatást.

Mit gondoltok az idei mezőnyről? Ki(k)nek a munkája tetszett nektek leginkább?

Rusalka: Sokszínű és erős volt a mezőny, több pályamű is elnyerte a tetszésünket. A fiú kollekciók idén különösen hatásosak voltak. A lengyelek, köztük Domi Grzybek munkájára már a bemutató előtt felfigyeltünk, mert nagyon látványosak, stílusukban teljesen eltérőek voltak az itthon megszokottól. Emellett Györök Bori világító ruhái voltak a nagy kedvenceink.

Nagyon izgalmas az inspirációtok, amelynek központjában Rusalka, a szláv mitológia vízi nimfája áll. Nyilvánvalóan tudatos a közép-európai kultúrkörre adott (divat)reflexió, a meseszerű formákat, naturalisztikus anyagokat, színeket látva pedig egyértelműen vizualizálódik is ez az ihletforrás. Hogyan „találtatok rá” Rusalkára?

Rusalka: Már a tervezés elején határozott elképzeléseink voltak a kiegészítőink stílusáról: archaikus, mitikus hangulatot szerettünk volna létrehozni, így láttunk hozzá az inspirációnk kereséséhez. A mitikus jelleg miatt pár mondának is utánanéztünk, így találtunk rá Ruszalka történetére. Több szláv nép mondavilágában is megtalálható ez a lény, de mi a történet lengyel változatát használtuk kiindulási pontként. E szerint a tavak és erdők mélyén élő ruszalkák egykor fiatal lányként tragikus halált haltak. Éjjelenként énekükkel, táncukkal csábítják el férfiáldozataikat, így állva bosszút szomorú sorsukért.

Az anyagok kontrasztja (kemény fa-lágy bőr, kötél), a fa hajlításával létrehozott lágy formák Ruszalka sebezhető, mégis erős jellemére utalnak; ez a dualitás adja kollekciónk lelkét. Úgy éreztük, a mítosz ősi, vad jellegét leginkább szokatlan kiegészítőkben tudjuk visszaadni. A tárgyak rendhagyó elhelyezése a testen, a természetes anyagok használata, valamint Ruszalka attribútumait (hosszú haj, erdő, meztelenség) idéző darabok erre a hangulatra reflektálnak.

Igen, kiegészítőitek igen merészek, érdekesek, formabontók. Nem volt bennetek aggodalom annak kapcsán, hogy a közönség, a zsűri nem tud majd mit kezdeni e szokatlan darabokkal?

Rusalka: Kíváncsiak voltunk, hogyan reagál majd a zsűri, hiszen eleinte sok értetlenkedéssel találtuk szemben magunkat. Mégis úgy gondoltuk, mindenképpen előny, ha kollekciónk szokatlan és figyelemfelkeltő. Ez bebizonyosodott a prezentációnk alkalmával, ugyanis kifejezetten pozitív visszajelzéseket kaptunk. A mi célunk az volt, hogy végigvigyük az elképzelésünket és mindent kihozzunk ebből a projektből.  Mivel ez sikerült, teljesen elégedettek vagyunk a munkánkkal. Számítottunk arra, hogy lesznek, akik számára nem igazán befogadható, de nem is akartunk mindenkinek megfelelni, hiszen ez lehetetlen.

Mivel, hogyan töltődtök fel? Milyen zenét hallgattok, milyen könyveket olvastok szívesen, melyik a kedvenc filmetek, mit csináltok szabadidőtökben?

Kati: Amikor tehetjük, a barátainkkal vagyunk, ez tölt fel minket energiával. Emellett én nagyon szeretek filmeket nézni, moziba járni. Az olyan filmeket szeretem a legjobban, amelyekből az erős hangulatuk, a színviláguk, és a zenéjük marad meg bennem. Ilyen például Wes Andersontól a Holdfény királyság, és Jim Jarmusch-tól a Halhatatlan szeretők.

Eszti: Most éppen Murakami Haruki 1Q84-ét olvasom. Szeretem az utópisztikus történeteket, művészek életrajzi regényeit. Szeretek mindent ami furcsa, groteszk, naturalista stílusú. A zene feltölt, inspirál, sok mindent szeretek, a lényeg hogy legyen igényes és őszinte. Éjjel könnyebben dolgozok, ilyenkor szinte meditatív elektronikus zenét teszek be, hogy elmélyüljek a munkában.

Hogyan látjátok a „fiatal” divat lehetőségeit? Mennyire nehéz ma egy induló branddel működni Magyarországon?

Rusalka: Most alapítottuk meg közös márkánkat Rusalka néven. Úgy gondoljuk, nem lesz könnyű ismertté válni és vásárlóközönséghez jutni, habár a Gombold Újra! döntőjébe való bejutásnak köszönhetően kaptunk egy kezdő lendületet. Ez a pályázat nagyon jó lehetőség arra, hogy pályakezdő tervezők bemutatkozhassanak a közönségnek, ehhez hasonló lehetőségből pedig egyre több adódik Magyarországon. Azt vesszük észre, az emberek egyre inkább érdeklődnek az igényes, időtálló design iránt. Úgy látjuk, érdemes fiatal tervezőként másokkal, akár eltérő művészeti ágakban tevékenykedő alkotókkal együttműködni. Mi pozitívan állunk a jövőhöz, szerencsére körül vagyunk véve olyan emberekkel, akiknek támogatásával könnyebben vesszük a márkánk indításával járó akadályokat.

Milyen terveitek vannak a jövőre nézve, mi a következő lépés?

Rusalka: Első lépésként a márkánkat szeretnénk népszerűsíteni. A közeljövőben kampányfotózást és fashion videót fogunk készíteni. A későbbiekben a mostani kollekció szellemiségét és hangulatát megtartva készítenénk kiegészítőket (ékszereket, táskákat) már nagyobb hangsúlyt fektetve a funkcionalitásra és a  hordhatóságra.

Facebook.com/Rusalka

Lookbook fotók:

Photographer: Eszter Galambos Make-up: Emese Torma Styling: Krisztina Ivanyiv Model: Estelle, Avantage Models

Szöveg: Ivett

A Central European Fashion Days – nevéhez híven – elhozta a kifutóra a legjobb cseh, lengyel és szlovák tervezők tavaszi-nyári kollekcióit is. A három fashion showcase egy-egy közös bemutató keretén belül mutatta be a három szomszéd nemzet friss kreációt.

A cseh dizájnereket Jakub Polanka és Pavel Berkyképviselte Budapesten. Polanka szokásához híven ismét egy erős és kidolgozott kollekciót…

Décollage #3 – Magyar tervezők SS15

Mint tudjátok, mindig is törekedtünk a művészet és a divat összekapcsolására, egymásra gyakorolt hatásainak feltérképezésére. Új rovatunkban, a Décollage-ban e viszony értelmezését tovább mélyítjük, úgy, hogy vizuális analógiákat próbálunk keresni a két terület között. Célunk azonban nem az, hogy a tervezők inspirációforrásait próbáljuk rekonstruálni (bár ebben a részben erre is lesz példa),…

E kollekcióban is privilegizált helyzetben vannak a Nubu alaptónusai, a fekete, a fehér, a bézs, a púder, de kapunk egy kis pasztellt (halványmentát) is a tervezőnőktől. Izgalmas a tarka, ecsetvonásszerűen egymásba forduló árnyalatok játéka az ikat hatású színes szöveteken, de nagyon tetszett a diófalapocskák ruhákra, táskákra illesztése is. Hihetetlenül egyszerű, természetes, mégis hatásos pluszt adott ez a kollekciónak, amelyben így a fizikailag látványosabban jelen lévő, megmunkálásával együtt is érzékelhetőbb, kevélyebb naturális anyag párbeszédbe elegyedett a ruhákba „oltott” természetes matériákkal, vagyis a lennel, a selyemmel, a rafiával, a bőrrel, valamint a Nubu által kedvelt vízlepergető anyagokkal, s azok textúrájával.

Emellett szintén nagyon kedveltem a napszemüvegeket, amelyek által még inkább Kelet-Jütland mesébe illően szép, szélfútta homokos tengerpartján érezhettük magunkat. Igen, egyszer a misztikusan lebilincselő skandináv tájakon jártunk az egyszerű, természetes, mégis minden ízében izgalmas darabokkal, máskor a felkelő nap országában találtuk magunkat a kimonószerű ruhák és a japán teáscsészék színhangulatát megidéző koncept révén. Utazásaink közben megjártunk egy-két fesztivált is, amelyeken végre nem az Air Max-forró nadrág-top kombó vitte a prímet.

A klasszikus szabásvonalú daraboknak az érdekes ujjmegoldások adtak extraordináris színezetet, a Nubu által megszokott letisztult, mégis sokrétű formahasználatot pedig a népies beütésű rojt-díszítések lazítják.

Egy szó, mint száz, a Nubu tavaszi-nyári kollekciójába ismét beleszerettem. Kevés volt az a húsz perc, amit láttam a show-ból, úgy visszamennék. Nubu, utazzunk még!

Nézd meg a show-ról készült többi képet itt!

Szöveg: Ivett

Runway képek: Holecz Endre, backstage fotó: Gáspár Milán

Csodaidő, délibáb – The FOUR SS15

Szimuláció, illúzió és hamis valóság. Valamit építeni gyakorlatilag a semmiből, a semmire. Dubai Emírség, mesterséges szigetek a tengerben, Las Vegas kaszinóparadicsoma a sivatag kellős közepén. És persze Disneyland, egy fényűző játékország… Egy tünedező, kétségkívül múlékony, szintetikus eufória, amolyan „you only live once”. Elutazol, kiszakadsz a kis világodból és mohón habzsolod ennek az új…

Harmonizáló ellentétek – Je Suis Belle SS15

A Je Suis Belle tavaszi-nyári szezonra szánt darabjaitól tökéletesen azt kaptuk, amihez a terveződuó már kényelmesen hozzászoktatott minket: művészi koncepciót, egy gondosan, jól felépített struktúrát és persze izgalmasan harmonizáló ellentéteket. 

Leendő művészettörténészként mindig örülök, ha egy márka a művészet világából választ inspirációt az adott kollekciójához. Különösen izgalmas…