#belko

Bélapátfalva -> Cserepes-kői-barlang -> Bánkút: 26,4 km

Jaj, hol is kezdjem? Mint azt említettem, egy nyaralást húztunk fel a Bélapátfalva-Zádorfalva, ca. 70 km-es táv köré. Tudjátok, van az a mondás, hogy az idő megszépíti a dolgokat. Na, az erre a szakaszra, közel egy hét távlatából, sem igaz.

Ha lehet ezt mondani, ezt a túranapot vártuk leginkább. Lelki szemeim előtt láttam, hogy mennyire nagyon király lesz, ahogy végighaladunk szépen az un. Kövek vonulatán: Bél-kő -> Őr-kő -> Pes-kő -> Vörös-kő -> Tar-kő -> Három-kő. Csodaszép útvonal, még a távolabbi Körös-barlang is belefér simán, hiszen Bánkút körül tartunk majd egy extra túranapot, hogy minél több mindent láthassunk.

Reggel Egerből jöttünk Bélapátfalvára (azelőtt még Debrecent és Létavértest is megjártuk egy esküvőért), és nekiindultunk. Természetesen azonnal elszaródott az idő, éppen csak kiértünk a Bél-kő tövében fekvő horgásztóhoz, és elkezdett szakadni az eső. Na, remek, idén ezen már nem lepődünk meg, ez egy ilyen év. Majd eláll.

Így meneteltünk fel a Bükk-fennsíkra, először a Katonasírokig, majd még feljebb, kisebb kitérővel egészen a Bél-kő kilátópontig. Az előbbi két vagy három (már nem is emlékszem) ismeretlen, II. világháborúban elhunyt német katona sírját takarja, az utóbbi pedig nagyon szép rálátást ad a hajdani mészkőbányára. A tájékoztatón elolvastuk, hogy 7 millió m3 hiányzik a hegyből... Mennyire durva már? Azóta is ezen sokkolok. A mészkő innen a bélapátfalvi cementgyárba került feldolgozásra. A kétezres évek elején zárták be végül a bányát, mert veszélyessé vált.

Itt talán már nem esett, viszont masszív felhőréteg mögé bújt a nap, így olyan szürke, semmitmondó idő lett. És ilyen is maradt kb. délután 4-ig, jól el is vette a kedvünket.

Az Őr-kőre még felmentünk, és azt hittem a Pes-kőre, is, de csak a Pes-kő kapunál jártunk, de mivel egyiknél se láttunk szinte semmit a kilátásból a pára miatt, megállapodtunk, hogy nem térünk ki sehova már, visszajövünk ősszel, amikor szép idő lesz, és újra lejárjuk ezt a részt. Megbeszéltük ugyan, de azért elég csalódottak voltunk, és innen kb. a Három-kőig nagyrészt kutyagolásba csapott át az egész.

Még azért az utolsó kő előtt útba ejtettük a híres Cserepes-kői-barlangot, ami közismert bivak hely, hazánkban ez volt az első, azt hiszem. Hát, kétlem, hogy valaha itt megszállunk, bár soha ne mondd, hogy soha, de elég kevés esélyt látok rá.

Szóval a Három-kőnél úgy döntöttünk, hogy ezt mégis megnézzük. Mintha egy picit tisztult volna az idő. Ilyen volt a kilátás:

Ezután jött a nap fénypontja, a Zsidó-rét. Nem tudom, miért ez a neve, de nagyon király volt. Itt néha a nap is kisütött, de hát bekaphatta akkor már.

Itt van a Mohos-töbör, ami a rét legnagyobb töbre. Ezek ilyen tányérszerű mélyedések, volt több is, képtelen voltam megállapítani, melyik lehet a legnagyobb. Úgy képzeltem, hogy az alja ilyen cuppogó lápos, és elnyelne, ha lemennénk. Irtózom a lápoktól, mocsaraktól, szóval meg sem fordult a fejemben, hogy közelebbről is szemügyre kéne venni.

A rövid napsütés után ismét egy kis zápor következett, ami elől egy szendvics erejéig egy fedett pihenőben bújtunk meg, aztán meg sem várva a végét, tovább is indultunk.

Lassan felbukkant a Petőfi-kilátó, ami már jelezte, hogy mindjárt Bánkútra érünk. Ezt megnézni már nem lett volna kedvünk, de szerencsére amúgy is az extra napba terveztük.

Bánkút egy síparadicsom itthon. Fontos információ, hogy ide nem lehet tömegközlekedéssel eljutni, csak autóval, egy igen szar úton. Vagy gyalog. Ha nem akarsz megszállni a burzsoá Fehér Sasban, vagy a tömegszállón, akkor bajban vagy. Mint mi. Ezért anno úgy kerestem a környéken szállást, hogy a tulaj vállaljon fuvart is. Így megnyert Bélapátfalva 2 napra is minket. 

Negatívum, hogy hétfőnként nincs nyitva a Szomjas Csuka, csak a Bélkő Étterem, ahol 3/4 7-ig adnak vacsorát, utána még fél óráig csak pizzát. Aztán semmit. Amúgy 8-ig vannak nyitva. Borzasztó hozzáállás ismét csak, legalább nyáron változtatnának, mi is éppen hogy pizzához jutottunk, és utánunk még jöttek volna páran enni.

Ankara Büyükşehir Belediye Başkanı Mansur Yavaş’ın BELKO’ya yaptığı atamanın tescilinin yapılmaması üzerine bu işlem mahkeme tarafından kanuna aykırı olduğu belirlendi. Bu karardan sonra Halk Ekmek’in de dava açması bekleniyor. Ankara 10. Asliye Ticaret Mahkemesi, Ankara Büyükşehir Belediye Başkanı Mansur Yavaş’ın BELKO’ya atamasını ilgilendiren kritik karar verildi. Ayrıca bu karar tüm belediye başkanlarını yakından ilgilendiriyor. Mansur Yavaş seçilmesinin ardından belediyenin yüzde 99.67 oranında hissedarı olduğu BELKO adlı şirkete Kerim Yılmaz ‘ı atadı. Ankara Ticaret Sicil Müdürlüğü, Çevre ve Şehircilik Bakanlığı’nın genelgesini gerekçe göstererek Kerim Yılmaz'ın ticaret sicilinde tescil ve ilanı işleminin yapmayarak Yavaş’a engel olunmaya çalışıldı. TİCARET MAHKEMESİNE KRİTİK DAVA! Bunun üzerine Ankara 10. Asliye Ticaret Mahkemesi'ne dava açıldı. Mahkeme, 31 Mart yerel seçimlerinden sonra Çevre ve Şehircilik Bakanlığı'nın tüm Ticaret Sicil Genel Müdürlüklerine gönderdiği, "Belediye veya bağlı kuruluşların sahip veya ortağı oldukları belediye şirketlerinin genel kurulunda belediye veya bağlı kuruluşu temsil edecek kişilerin belediye meclisi kararıyla belirlenmesi gerektiği” yönündeki genelgeye istinaden Ticaret Sicil Müdürlüğü'nün belediye iştiraklerinin yeni yönetimini tescil etmemesine ilişkin yapılan itirazı kabul etti. EMSAL OLARAK GERÇEKLEŞECEK! “Yasal bir düzenleme genelge ile ortadan kaldırılamaz. Ticaret Sicil Müdürlüğü, bakanlık genelgesinden önce kanun hükümleri ile bağlıdır" diyen mahkeme, Ticaret Sicil Müdürlüğü'nün tescil işlemini yapmamasını yasaya aykırı buldu. Bu kararın ardından Kerim Yılmaz BELKO Genel Müdürü olarak atandı. Karara itiraz edildi. İstinaf Mahkemesi’nin vereceği karar, Türkiye genelindeki tüm belediye başkanlarına da emsal olacak.” YETKİ BAŞKANDA! Mahkeme kararıyla BELKO Yönetim Kurulu koltuğuna oturan Kerim Yılmaz, Habertürk’e konuştu. Belediye şirketlerinin, özel hukuk hükümlerine göre faaliyet gösterdiğini hatırlatan Yılmaz, şunları söyledi: “Türk Ticaret Kanunu'na tabidir. Kanun'da şirket genel kurullarının nasıl yapılacağı açıktır. Mansur Yavaş yönetimi, tamamen yasaya uygun bir şekilde genel kurulları yapmıştır. Ancak, 25 yıldır yapılan Büyükşehir Belediye Başkanına ait olan atama yetkisini Çevre ve Şehircilik Bakanlığı’nın 15 Mayıs 2019'da bir genelgeyle engellenmiştir. BELKO Şirketi olarak açtığımız dava lehimize sonuçlanmıştır. Mahkeme, yasal yetkinin Büyükşehir Belediye Başkanı'na ait olduğuna karar verdi. Yasa dışı engellemeler, Ankara halkının aleyhine sonuçlar doğurur. Karara itiraz edildiği için dosya şu an İstinaf Mahkemelerinde. Kararın icrası için kesinleşmesi de zorunlu değildir. AYNI ATAMA HALK EKMEK’TE DE YAŞANDI! Geçtiğimiz günlerde, Ankara Büyükşehir Belediye Başkanı Mansur Yavaş'ın bir belediye işletmesi olan Halk Ekmek’e atadığı yönetim kurulu, Ticaret Sicil Müdürlüğü tarafından onaylanmadı. Buna gerekçe olarak da yine Çevre ve Şehircilik Bakanlığı'nın 15 Mayıs 2019 tarihinde yayınladığı genelge gösterildi. BELKO hakkında verilen karar sonrası, Halk Ekmek de dava açmaya hazırlanıyor. İstinaf Mahkemesi’nden BELKO hakkında verilecek karar merakla bekleniyor. İstinaf Mahkemesi, yerel mahkeme kararını onarsa belediye başkanlarının kullandığı yetki Belediye Meclisi’ne devredilemeyecek.