#20200219

天使もえ

Morne Blanc ❎🇸🇨🏞️🌧️

Egy német ötgyerekes család jön le a hegyről.

Én: - Feljebb milyen az út?

Herr Vater: - Most, hogy esni kezdett, csúszni fog. Igyekezzen. Így nagyobb kihívás, nemde?

Igaza van. Elindulok.

Nem sokkal később elkapott a trópusi felhőszakadás a Morne Blanc előtt 80 méterrel a köderdőben. Tusolás egy tucat zuhanyrózsa alatt. Út nem volt. Navi sem. Csak gránitról gránitra mászás. Vissza az ösvényen, ami mindent sodró lateritvörös patakká változott. Vajon ki tudom szedni majd a felvételeket a sportkamerából? Szóval a legvégén feladtam és leküzdöttem magam a vízben ázó erdőn át a kiindulási pontig.

A teaültetvényhez értem. Három bőrig ázott tinilány állt a hullámbádog alatt.

... és vártuk a buszt. Kibaszott dejavu. Mondjuk Jahelle-t elemeiben se lehet összerakni belőlük. Fakók. Csehek.

Már értem a tudatállapotot, amiért Lebec főbe lőtte magát a The Pacificben. Van az eső, ahogy eddig ismertem, meg van ez a mai trip, ami után itt fekszem sajgó mindennel a 30+ fokos szobában egy szál semmiben, miután három órával odébbról a magyar kollégák skype hívása felébresztett. Állítólag hat fok van ott. Baszki, ahhoz fel kell öltözni! Mekkora szopás, hogy az úszósort nem elég. Ingvasalás. Gardrób. Alsónadrág.

Ezek nagyon távolinak tűnő kellemetlenségek.

仕事中に頭痛が迫ってくると、眉間にしわが寄り目つきが鋭くなる。この怒りや不機嫌、体調の悪さをエネルギーにできないかと歯を食いしばってみるが、滲み出る負の感情に周囲が怖がって近寄ってこなくなるのがわかって、頭を横に振った。怖がらせたら駄目だ。活力の源は人それぞれで結構だが、集団で動いているからには。救急箱に手を伸ばし、痛み止めを喉に流し入れてしばらく俯く。あと少し。まだがんばれる。