#04.04.

Haldoklom. De ugyan, kit érdekel, hogy én hogy vagyok? Ki a faszom foglalkozik azzal, amikor szarul vagyok? Ki a faszomat érdekli az, hogy nekem öngyilkos gondolataim vannak? Senkit.

sajnálom, hogy nem voltam elég jó nektek. de tudjátok, hogy mit sajnálok a legjobban? azt, hogy amikor megpróbáltam megölni magamat, megmentették az életemet. őszintén sajnálom, hogy nem sikerült megdöglenem. remélem, hogy így jobb nektek. remélem, hogy könnyebb nélkülem. köszönöm, hogy elbasztátok az életemet, hogy nyomorékká/beteggé tettetek. remélem, egy nap majd megszólal a lelkiismeretetek.

gyűlöllek, érted? gyűlölöm, hogy ezt tetted velem. gyűlölöm, hogy nem tudom megölni magam. azt érdemelnéd, hogy végig kelljen nézned, ahogyan megdöglök. gyűlölöm, hogy ennyire kötődök hozzád. gyűlölöm, hogy ennyire fontos vagy nekem. gyűlölöm, hogy idáig kergettél :") egyszerűen gyűlöllek :")

Úgy kezelnek engem, mint egy 12 évest. Nos, tisztázzuk akkor. Nem, nem vagyok 12 éves, 3 hónap, és 18 éves leszek. AZAZ FELNŐTT. Mi a picsáért kell nekem pénteken 7-re "haza" érnem? Komolyan mondom, nem értem meg. Nem, nem, nem, és nem. Valaki magyarázza el nekem, mert a csöppnyi kis agyam nem tudja felfogni a miértjét. Közel 18 évesen péntek este 7-re "haza" érni.. 12 évesnek érzem magam, haljak meg. A másik, a telefon. Mi a picsáért kell este fél 8-kor elvenni tőlem? Hogy nehogy lefoglaljam magam? Hogy nehogy segítséget tudjak kérni az egyetlen barátomtól? (nem a telefon) Hogy nehogy tudjak posztolni? Mire jó ez, Istenem..? Mire? Kinek jó ez, és mire? Nem fogom fel.