szekeresagnes

DELE ₰ /// 2022

Interactive installation

_______________________________________________________________________

-mark sth is to be deled /to delete especially from typeset matter

_______________________________________________________________________

The blue pencil is the tool for (text-)editing. 

Its purpose is to leave a trace - that is, to record external observations - without being captured by the reproduction processes of the printing press.

DELE (₰) is a punctuation mark indicating the need for drastic intervention.

HU/DELE

(10x10x3cm)

interaktív installáció

A postairón eszköze a (szöveg)szerkesztésnek. 

Célja nyomot hagyni – ezáltal külső megfigyeléseket rögzíteni – anélkül, hogy a nyomdai sokszorosító eljárások tovább örökítenék azt.

 A DELE (₰) írásjel, mely segítségével kinyilatkoztathatjuk a – drasztikus –  beavatkozásra mutatkozó igényünket.

Cumulus 3D /// 2021

Analogue photo in steel frame

(20x30x5cm)

The technique is based on the so-called 'parallax barrier' three-dimensional display method used in autostereoscopic displays. The different viewpoints of the two eyes and the series of slits of appropriate size placed in front of the vertically cut images provide the illusion of realism and depth.

The spatial and temporal inaccuracies of two-angle photography, the flaws of the analogue technique and the stubborn preservation of image data combine to produce an imperfect three-dimensional image of a summer cumulus. On the one hand, I am concerned with the cloud as a spatial diagram of the boundary state of matter. With its peculiar properties of visualising physical characteristics, it sometimes also offers a glimpse into the future.

On the other hand, I am also interested in the cloud as an element of a dynamically changing spatial simulation of a scale that is different from the human scale but captured in a capturable way. Our two-dimensional existence (bound to the earth's surface) is underpinned by an impenetrable dense ground and overlaid by the uninhabitable, rare, visually permeable sky. In the latter, the water sometimes prevents us from seeing the infinite, but this intermediate spatial scale helps to make it more understandable.

HU / Cumulus 3D /// 2021

(20x30x5cm)

analóg fotó acél keretben

A technika az autosztereoszkóp kijelzőkön használt un. ‘parallax barrier’ háromdimenziós megjelenítési módon alapszik. A két szem eltérő nézőpontja, valamint a függőlegesen darabolt képek elé helyezett megfelelő méretű rések sorozata biztosítja a valósághű kép és a mélység illúzióját.

A két nézőpontos fényképezés térbeli és időbeli pontatlansága, az analóg technika hibái, a képadatok makacs megőrzésére való törekvés együtt adják ki egy nyári gomolyfelhő (cumulus) tökéletlen háromdimenziós — vagy akként is érzékelhető — képét.

A felhő egyrészt mint az anyag határállapotának térdiagramja foglalkoztat, mely sajátos, fizikai jellemzőket vizualizáló tulajdonságaival olykor bepillantást enged a jövőbe is. Másrészt mint egy emberi léptéktől eltérő, de befogadható méretű, dinamikusan változó térszimuláció eleme is érdekes számomra. Kétdimenziós (a földfelszínhez kötött) létünk áthatolhatatlanul sűrű föld támasztja alá, fölé pedig a lakhatatlanul ritka, de vizuálisan áteresztő égbolt borul. Utóbbi közegében a víz olykor megakadályoz minket abban, hogy megpillantsuk a végtelent, ugyanakkor ez a köztes téri lépték segít mégis felfoghatóbbá tenni azt.

False no. of Visitors /// 2021

Sitespecific multimedia installation, Studio Gallery

The installation concept concerns the term exhibition as a set of spaces (for action) and interactions created by the function. In many cases, there is a particular behaviour on the part of the creator, whose thoughts are embodied in the space, and on the role of the observer, who perceives intending to receive. In contrast to the conventional direct encounter with the thoughts of others, the communication channels are often shifted towards visual and spatial perception as opposed to verbal manifestations. In this particular discourse, the attendance of an exhibition is almost the only accurate indicator, all other elements being rather a juxtaposition of subjective experiences. However, even this objective data is distorted if we start counting with false assumptions:

Someone enters through the opening door.

The site-specific installation had three main parts. First is the door-opening sensor and counter module at the Studio Gallery’s main entrance. Second was a string structure on the basement’s huge iron door, which functioned as a big drum, and lastly, a colourful long cable triad connected the first two elements, intertwined with the spaces in-between, allowing the perception of the data in a room far from sampling.

HU / Hamis látogatószám

helyspecifikus multimédia installáció, Stúdió Galéria

Foglalkoztat a kiállítás, mint helyzet által létrehozott (cselekvési) terek és interakciók összessége. Sajátos viselkedést tapasztalhatunk az alkotó részéről, kinek gondolatai a térben testet öltenek, és a megfigyelő oldaláról, aki ugyanott a befogadás szándékával érzékel. Mások gondolataival való konvencionális direkt találkozással szemben itt gyakran a kommunikációs csatornák a vizuális- és térérzékelés felé tolódnak el a verbális megnyilatkozásokkal szemben. Ebben a sajátos diskurzusban egy kiállítás látogatottsága szinte az egyetlen objektív mutató, minden más elem szubjektumok mellérendeltségi viszonya inkább. Azonban ezen objektív adat is eltorzul, ha hamis feltételezéssel kezdünk neki a számosásnak:

A nyíló ajtón valaki belép.

‘Kockás füzet’ /// 2020

videowork 3′00

Kockás füzet is a special type of exercise book that has chequered papers and is used for math.

'Kocka' means cube, which is the cell of the only regular tiling of three-dimensional Euclidean space, and one of the five Platonic solids. Hungarian word ‘kockás füzet’ is quite a divisive etymological topic of discussion amongst citizens, some of us call it 'négyzetrácsos' which means something like square-grid pattern. The adjective chequered, aka ‘kockás’, denotes a pattern. Kilts are chequered and so are tablecloths. These etymological wars are mostly fought in primary schools, but there are many who carry the heavy burden of belonging to one or the other side throughout their whole life. Both groups believe in their truth. It doesn’t matter that all of us are isolated now, we are all part of one of these two groups or another.

At first, I was annoyed by the teacher who kept correcting our either supposed or real mistake. Later, I have become attached to mathematics. I started to solve exciting mathematical mysteries so the ‘kockás füzet’ has become my trustworthy companion. I started to correct others, I was annoying and haughty. Now I believe in the same thing I used to: the grid in a notebook is a function and not a pattern, thus it cannot be compared to a tablecloth or a shirt. In these cases, the latter category applies. However, I've also learnt that two-dimensional hypercubes are called cubes in mathematics much like we call the n-dimensional cube a cube. And one single point can be also a cube.

HU  ‘Kockás füzet’ /// 2020

videómunka 3′00

A ‘kockás füzet’ a jegyzetfüzetek speciálisan matematika órán használt verziója. Használata a huszadik század közepén vált elterjedtté Európában.‘Kocka’ egy olyan test, mely az Euklideszi teret egyedülálló módon szabályos építőelemként képes kitölteni, egy az öt Platóni test közül. A ‘kockás’ melléknév egy mintát jelöl. A skót szoknya ‘kockás’ és az abrosz is.

A Magyar nép megosztó etimológiai vitatémái közé tartozik a ‘kockás füzet’ szóösszetétel, mely egyesek szerint csakis ‘négyzetrácsos’ lehet. Ezeket a harcokat jobbára általános iskolában vívjuk, de többen egész életükön át hurcolják az egyik vagy a másik oldalhoz való tartozás terhét. Nincs egyetértés és mindkét csoport okosabbnak tartja magát a másiknál.

Kezdetben idegesített a tanár, aki folyton kijavította vélt vagy valós hibánk. Később a matematikához egyre szorosabb szálak fűztek, elkezdtem szabadidőmben érdekes matematikai rejtélyeket megoldani, a ‘kockásfüzet’ egy fontos eszközzé vált számomra, ezért én is elkezdtem javítani másokat, idegesítő voltam és fölényes.

Ma éppen azt gondolom, mint akkoriban: a négyzetrács a füzetben funkció, nem póz, avagy minta, és mint olyan nem vethető össze egy abrosszal, vagy egy inggel, ahol az utóbbi kategória érvényes. Azonban azóta megtanultam, hogy a kettő dimenziós hiperkockát kockának hívják a matematikában éppúgy, mint az n dimenziós kockát is kockának nevezzük. Mi több, akár egy pont is lehet kocka.

A szokatlan izoláció napjai, hetei, hónapjai alatt váratlan sérelmek bukkannak felszínre. Feldolgozom és bocsánatot kérek.

Vanishing Presence /// 2019

Interactive installation

In their creation, the artist duo Implausible Works seeks a solution for how the memories and the past can interact by harmonizing reality with the virtual. The growing weight and the presence of a motionless body leave a dominant memory trace, which, as time passes, starts to get worn out and becomes a connectionless memory. On the other hand, the moving body doesn’t leave those impactful traces, but its kinetic energy can manipulate the memory. As the dimensions of space, time, and material interfere, virtual reality and real presence cannot exist without the attributes of time and materiality passing by.

sponsored by  https://randomerror.studio/ https://codeandsoda.hu/

Opening performance was presented by Kinga Tóth poet, performer.

HU / Halványuló jelenlét

interaktív installáció

Az Implausible Works legújabb munkája során a virtualitás és a valóság összehangolásával keresi a választ az emlékezet és az eltelt idő kölcsönhatására. A mozdulatlan test egyre növekvő tömege, jelenléte az adott térben meghatározó emléknyomot hagy maga után, mely ezt követően az idő hatására szakadozik, majd foszlik kapcsolat nélküli emlékképekké. A mozgásban lévő test ezzel szemben nehezebben tapad meg az emlékezetben, miközben mozgási energiája képes jelentősen befolyásolni azt. Ahogyan téridő és az anyag kölcsönösen meghatározzák egymást a virtuális valóság és a valós jelenlét sem létezik az idő attribútuma nélkül.

Támogatók: https://randomerror.studio/ https://codeandsoda.hu/

A kiállítást megnyitotta Tóth Kinga költő, performer előadása.

Celestial Frequencies /// by Implausible Works /// 2018

Interactive multimedia installation 

2 x 6 x 1 m, metal, concrete, microcontroller

The planets of our solar system are positioned around the Sun in increasing orbit size. The farther away from the Sun they are, the slower circulation speed they have. The installation represents the speed of the planets in proportion to each other, constantly reminding us of their billions of years of existence.

The installation is comprised of 8 identical structures. The upper part of these structures is a mechanically moved metal profile which is tipping in a cyclical manner. The frequency of the movement is scaled to the orbital speed of the planet the given structure represents. This way the steel spheres placed on the metal profiles roll down on their own lines at different times. Upon the impact at the end of their appointed route they generate a sound, the frequency of which depends on the orbital speed of their represented planet. This effect creates an atmosphere of sound in the space.

HU / Égi Frekvenciák 

Naprendszerünk bolygói táguló gyűrűkben követik egymást, keringési sebességük annál lassabb, minél távolabb vannak a Naptól. Az installáció egymáshoz viszonyított arányukban jeleníti meg sebességüket, folyamatosan emlékeztetve létezésükre, évmilliárdokon átívelő életpályájukra. 

Starfield /// by Implausible Works /// 2018

Site-specific installation

Paper, pins

19 May, 7 PM. This privileged instant could be assigned to an exact planetary conjunction of our solar system, as every single moment in our life or in history could be too. But do we think about where we are at the moment in space, and where we are in the universe? Which direction should we turn to find the other planets that moves around our Sun? On the wall in endless printed sheets and fragments we can see the space around us at the time of the exhibition opening.

HU / Csillagtér

Ecliptic plane /// by Implausible Works /// 2018

Multimedia installation

50 x 50 x 50 cm, wood, glass, laser diode, microcontroller

All the planets of the solar system are essentially on one plane, the so-called ecliptic plane. Our world, spatial dimension, life itself is on this plane. No human being has left this slice of space yet. The laser strip continuously indicates the ecliptic plane’s current position and its relative inclination, updating it every minute.

HU / Ekliptika síkja

SAND /// by Implausible Works /// 2017

Plusminusnula Gallery, Zilina

Interactive, site-specific installation

The starting point of the exhibition SAND-Implausible Works is the relationship between man and space in the context of motion and temporality. The interactive installation, designed especially for the show of the Plusmínusnula Gallery, reinterprets the space as a machine activated by the visitors themselves. The exhibition room has meshed with a construction controlled by laser beams. The grid structure reflects the territory indicated by the laser sensors. Intersection points of the grid are linked to sand dispensing tanks. Visitors of the exhibition area cross the intersections of the laser beams, the tanks are activated, and the sand starts to flow. As viewers continue to move to another intersection, the process is repeated. At the end of the one-month exhibition, the sandpiles of different sizes will give a precise impression of the past visitors’ positions. The Implausible Works’ exhibition is a data-visualization experiment made into a site-specific installation where the medium is the substance of the universe, the stardust itself.

HU / SAND

A SAND-Implausible Works című kiállítás kiindulópontja az időbeliség és a mozgás relációján keresztül megmutatkozó viszony ember és tér között. A žilinai Plusminusnula Galériába tervezett installáció a teret mint gépezetet értelmezi újra, melyet maguk a látogatók hoznak működésbe. A termet lézeres és az általa vezérelt szerkezet rácshálója szövi át. A lézerszenzorok által kijelölt terület tükörképeként megjelenő rács metszéspontjaiban homokot adagoló tartályok függnek. A kiállítótérbe lépő látogató keresztezi a lézersugarak metszéspontjait, így a tartályok működésbe lépnek és a homokszemek vékony sugárban a földre peregnek. Ahogy a néző tovább halad és más metszéspontba ér, a folyamat megismétlődik. A kiállítás nyitvatartása alatt felhalmozódott, várhatóan különböző méretű homokbuckák a múlt látogatói pozícióinak pontos lenyomatát adják. Az Implausible Works kiállítása helyspecifikus installációba oltott adatvizualizációs kísérlet, melynek médiuma nem más, mint az univerzumot alkotó anyag, a csillagpor.

Augmented Fiction /// Implausible Works /// 2017-18

Interactive multimedia installation

wood, paper, plastic joints, AR application

With digital devices, we are increasingly able to recreate reality. Our visual experiences are defined more and more with the use of immaterial, continuously changing visual information and the code series which determine them, pushing static contents further to the margins. Free accessibility, chance, and the variables of the space-time-spectator system of coordinates contain innumerable combinational potentials in the fields of depictions of reality or film-making based on intelligent imagery. In the interactive installation Augmented Fiction, with the use of augmented reality, visitors can create an experimental film out of abstracted elements borrowed from the sci-fi genre. Visitors can roam as cinematographers among the AR markers, which they can read with aid of the Interactive Print Application. They discover the virtual holograms and the parallel world of coded contents on their phone’s screen. In the space of the installation, the narrative fragments thus unite into a subjective image-flow.

HU / Augmented Fiction

Digitális eszközeinkkel manapság mindinkább lehetőségünk nyílik a valóság újraformálására. Vizuális tapasztalásunkat egyre inkább anyagtalan, folyamatosan változó képi információk és azokat konstruáló kódsorok határozzák meg, háttérbe szorítva a statikus tartalmakat. A szabad hozzáférhetőség, az esetlegesség, a tér-idő-néző koordinátarendszerének változói számtalan kombinációs potenciált rejtenek magukban a valóságreprezentációk vagy az intelligens képalkotáson alapuló filmkészítés területén. A Kiterjesztett fikció interaktív installációban a látogatók a sci-fi műfajából átemelt, absztahált elemekből építkező kísérleti filmet alkothatnak a kiterjesztett valóság médiumát használva. Az Interactive Print applikáció segítségével beolvasható AR-markerek között operatőrként bolyonghatnak, telefonjuk képernyőjén felfedezhetik a virtuális hologramok, kódolt tartalmak párhuzamos világát. Az installáció terében így a történettöredékek szubjektív képfolyammá állnak össze.

AR Mars colonizer Workshop /// Implausible Works /// 2018

a half-day workshop

An introduction to the development of AR apps with Unity game engine.

Each participant will leave our three-hour workshop with a Mars colony in their pocket. The Pokemon GO fever that swept through the world a few years ago has introduced the world to the potential of augmented reality (AR). The technology lets you create an infinite number of unique worlds around you, all without taking a single step. Now you have the opportunity to take the first step towards bringing your own universe to life by building a colony.

No programming experience is necessary.

HU / AR Mars kolonizáló Workshop

Bevezetés a Unityvel készíthető AR appok fejlesztésébe

Három órás workshopunkról minden résztvevő egy saját Mars kolóniával a zsebében távozik. A pár éve végigsöprő Pokemon GO láz az egész világgal megismertette a kiterjesztett valóságban (AR) rejlő lehetőségeket. A technológia segítségével végtelen mennyiségű egyedi világot hozhatsz létre magad körül, mindezt úgy hogy egy lépést sem teszel. Most számodra is megnyílik a lehetőség, hogy egy kolónia felépítésével megtedd az első lépést saját Univerzumod életre hívására.

 Programozási tapasztalat nem szükséges.

ARu /// by Implausible Works /// 2017

clothing concept made for a competition

The ARu collection is searching for a valid place for AR technology in the world of fashion. During the design process, we looked for the roots of computer games, because the AR technology is as new as the PC was in the '80s. By scanning the samples as three-dimensional content, we can bring games to life from the heroic age of computers. The dress is endlessly simplified, made out of a specific material with flat, but soft surfaces.

HU/ ARu

BunkAR /// Implausible Works /// 2017

Site-specific multimedia installation

printed paper, AR application

We brought one of Budapest’s air–raid shelters to life using the medium of Augmented Reality. BunkAR is a site-specific art installation which enhances real places with virtual elements created by us. To comprehend the art installation, you need to run our application on your smart device. When you point the phone’s camera at the special markers in the space, different virtual contents appear on your displays. The markers here are pictures of code fragments and the virtual space is the sum of the basement’s actual size, sometimes with interpretative content, at other times with fictive elements. Using the available documents, we have reconstructed the 3D model of the basement which we assigned to reality in 1:1 scale. So, on the screen, upon the camera picture’s layer you can see the 3D model of the basement, thus making the walls transparent.

HU / BunkAR

A BunkAR egy helyspecifikus installáció valamint az ‘olvasásához’ szükséges program, mellyel egy pesti légoltalmi pince egyik terét keltettük életre a kiterjesztett valóság médiumàt használva. A programot okoseszközön futtatva a kameraképre, a térben elhelyezett speciális jelek segítségével, általunk létrehozott virtuális tartalmak hívhatók elő. A jelek itt programkód részleteket ábrázoló képek, a virtuális tér pedig a bunker valós méretű tereinek összessége, olykor értelmező megjelenéssel, máshol fiktív elemekkel. Gépünk mozgatásával térképezhetjük fel a minket körülvevő föld alatti térrendszer szűk és terhelt tereit.

Az elérhető dokumentumok alapján megszerkesztettük a pincerendszer 3dimenziós modelljét melyet 1:1 arányban rendeltük hozzá a valósághoz. A képernyőn így a kamerakép rétegére rákerült az épületmodell, ezáltal transzparenssé téve a falat. Áttekinthettük azt a bonyolult utat, melyen keresztül bejutottunk a terembe. Egy másik falon egy másik térrajz szintén ezen céllal alternatívát keres egy kert képében. Következő megjelenő tartalomban a bejárt útvonalat animáltuk úgy mintha gigantikus esőcseppek csapódnának a struktúra üvegesen átlátszó, színes felszínébe, folyamatos hullámokat keltve. A fikciós tartalmak közé egy filmes elemet építettünk be, épp megszülető birodalmi lépegetők gurulnak ki egymás után türkizkék áttetsző gömbökben egy rejtélyes sötét lyukból majd tűnnek el egymás után egy másikban, miközben furcsa vonyító hangot hallatnak -gyermekkorunk emlékképei lehetnének ezek. A mennyezetre pillantva a nemzetközi űrállomás keringi körbe a kódrészletet amihez hozzárendeltük, miközben a központi moduljából némi gépzaj szűrődik ki. A következő falon áttekintve pedig egy nemlétező csigalépcső vezet le egy csarnokba, melyben egy holdkompot pillanthatunk meg. Az utolsó kódrészlet a Wolfeinstein3D 1993-as videójáték ajtó nyitódás hangját játssza le, felidézve a narratíva induló terét.

The Liminal Zone-Tudatküszöb /// by Implausible Works /// Labor Galéria 2016

interactive multimedia installations

In the first exhibition of Implausible Works collective, we explored the medium of augmented reality, focusing on the interaction possibilities it offers, while also looking at and experiencing the medium itself. We created virtual artworks that could be interactive trough some elements of reality, hacking part of the medium itself. We sought a grip on the medium, a way to break out of its closed system.

We encoded the works of the exhibition in the programme we created, which we could evoke with images and objects placed in the space.  The technology we use is based on the fact that the program monitors the camera image of the running device and, as soon as it detects a preset 'marker image', it renders the assigned content. In our case, it is this relationship that our work maps and exploits.

The first element of the series is a fractal processing, in fact a cooperative game in the exhibition lobby. By scanning one representation of a mathematical figure as a marker, we obtain an enlarged image, followed by closer images of each tool, until, with the help of others, we can again see the whole; translating the property of the fractal that its geometry remains the same after any scale of enlargement, so that each part of it contains the whole.

The next three works explore the virtual spatiality of moving markers: a plane that can be 'folded' out of a cloud-cover, a boat with a luminous mast that can swim across a lake, and a cube made of tetrahedron elements. Moving on, the shadow image of a plant evokes distant seagull sounds, linking the mutability of existence with the memory of a journey, as the deterministic change of the shadow image eliminates meaningfulness for the program. Further inside, a poster shows the closed-off service spaces of the Labor Gallery as if our x-ray eyes were penetrating the thick supporting walls. In the last room, a slide projector spins one of Muybridge's motion studies. The dog is made to run by stimulating a distance-sensing sensor on the wall, and the virtual ostrich runs ahead.

The multiple approaches are brought together in an experimental worldview through the twisting of the medium itself.

HU / Tudatküszöb Koncepció

Első közös kiállításunkban a kiterjesztett valóság médiumát vizsgáltuk arra fókuszálva, hogy milyen interakciós lehetőségeket hordoz magában, ezzel együtt szemügyre vettük és megtapasztaltuk a médiumot magát is. Olyan virtuális műveket hoztunk létre melyekkel a valóság elemein keresztül léphetünk interakcióba, magát a médium egy részét meghackelve. Így kerestünk fogáspontot a médiumon, kitörési lehetőséget zárt rendszerén.

Az általunk készített programba kódoltuk a kiállítás műveit, amiket a térben elhelyezett képekkel, objektumokkal hívhatunk elő.  Az általunk használt technológia alapja, hogy a készített program figyeli a futtató eszköz kameraképét, és amint detektálja valamely előre beállított ‘markerképet’, rárendereli a hozzárendelt tartalmat. Esetünkben ezt a kapcsolatot térképezik és használják fel munkáink.

A sorozat első eleme egy fraktál feldolgozás, tulajdonképpen egy kooperációs játék a kiállítás előterérben. A matematikai alakzat egyik megjelenési formáját markerként beolvasva egy nagyított képet kapunk, melyet eszközről eszközre közelebbi képek követnek, mígnem – mások segítségével – újra az egészet pillanthatjuk meg; a fraktál azon tulajdonságát lefordítva, mely szerint geometriája tetszőleges léptékű nagyítás után is azonos marad, ezáltal minden részlete magában hordozza az egészet.

A következő három alkotás a markerek mozgatásának virtuális téralakító képességét dolgozza fel:  felhő-rejtekéből ‘kihajlítható’ repülőgép, tavon keresztülúszó, világító árbocú hajó és egy tetri szelemekből kirakható kocka képében. Tovább haladva egy növény árnyképe távoli sirály hangokat idéz, összekapcsolva a lét változó voltát egy utazás emlékképével, hiszen az árnykép determinisztikus változása megszünteti a program számára az értelmezhetőséget. Bentebb egy plakát a Labor Galéria elzárt kiszolgálótereit mutatja úgy, mintha röntgenszemeink áthatnák a vastag tartófalakat. Az utolsó teremben Muybridge egyik mozgástanulmányát diavetítő pörgeti. A kutyát a falra helyezett távolságérzékelő szenzor ingerlésével bírjuk futásra, előle pedig szalad a virtuális strucc.

A többféle megközelítés egy kísérleti világképpé áll össze a médium kiforgatásának segítségével.

 2&3D Graphics /// 2010-18 

Szabadkézi rajzban a tus éjfekete vonaltengere, míg a géppel készített grafikáimban a textúrák jelentenek számomra izgalmas kiindulási lehetőséget.     

Illustrations for Augmented Fiction Zine /// 2017 /// Unity, szabadkézi rajz, PS

Exhibition’s Covers /// 2017-18

Augmented Fiction /// PS

Labor Galéria /// Blender, PS

Kristálystruktúra vetítés /// Fénymechanikák /// Sziget Fesztivál 2012

A Colosseumban különleges installációkat készítettünk a Demo Node tagjaival.

Írásvetítőkre építettünk mini, kinetikus installációkat, melyeken átvetítve kirajzolódtak a FÉNYMECHANIKÁK különleges látványai. Az általam készített “kristály struktúra” vetítés analóg létrehozható látványait főleg Moholy és Malina inspirálta.

video az előkészületekről

Kikelet /// Budapest /// 2012

Apró, eltűnő nyomok, melyek hatással vannak mindennapjainkra.

Szintvonal projekt /// Implausible Works /// 2016

A szintvonal tengerszint feletti magasságot rögzítő adathalmaz, mely a legalapvetőbb tájékozódásra használt eszköz, a térkép egyik kulcsadata. A térkép véges számú adat megjelenítésével és azok absztrahálásával válik informatívvá. Napjainkban gyakran azonosítjuk légi és műholdfelvételekkel, melyek azonban nem dekódolhatóak, térben való eligazodáshoz kevéssé használhatóak plusz viszonyítási rendszer, vagy hozzáadott információk nélkül.

Az értelmezhetőség határait, valamint jel és jelölt kapcsolatát kutatjuk különböző tájakon. Mi az a viszonyrendszer, ami a látottakat értelmezi? Vajon egy domborzatot szemlélve mire lehet elég egy szintmagasság kijelölése? Pontosít, vagy csupán tovább absztrahálja a képet? A projekt során felvételeinket egy drónról készítettük úgy, hogy kijelöltük az adott területet legjobban leíró tengerszint feletti magassági adatot, mely megadta a képek címét.

305m

320m

Megjelenés:

https://issuu.com/elnfree/docs/balkon-2016-10

Készítés közben:

 Diploma /// Budapest, MONOLIT /// 2015-2016

Vertikális köztér, mászóterem

/// Foglalkoztatott, hogy hogyan lehet bevonni Budapest közterületeinek vérkeringésébe a tetők szintjét, az ötödik homlokzatokat. Elsősorban különleges térélménye miatt érdekes számomra a tetőviág. A szűk városi terekből való kiemelkedés a város közvetlenebb, újszerű megismerését teszi lehetővé.

A tetők hasznosítását nyomon követtem a  modern mozgalomtól egészen napjainkig. Véleményem szerint ez a téma terebélyesedő városainkban napjainkban is érdekes és szükséges kérdéseket vet föl. A sűrűn beépített városi terek fölfelé terjeszkedése egy jó lehetőség például a zöld felületek méretének növelésére, melyeknek fontos szerepe van egy élhető város mindennapjaiban.

///Budapesten eleddig a köz számára megnyitott tetőkön való tartózkodás fogyasztáshoz kötött, tervemben azonban igyekszem mindenki számára elérhetővé tenni a tetők szintjét egy vertikális, publikus közlekedő létesítésével. Ennek helyét a belsőbb városrészek sűrűbb területein kerestem és az ötödik kerületben találtam rá. Sétálóutcáinak nagy gyalogos forgalma miatt könnyebb élő térnyúlványt elképzelni, kialakítani. A belváros foghíj telkei közül a Nyáry Pál utcában található önkormányzati telket választottam, mely 1953 óta üresen áll elzárva a köz elől, használatlanul a szlömösödés veszélyével fenyeget. Sarkalatos kérdés a köz s magán érdekek ütközése egy ilyen projektnél, hiszen lakóházak közé ékelődik be egy köz-funkció. A tervezés során erre külön figyelmet fordítottam: az épület zárt formálásával, valamint a lépcső vonalvezetésének és a környező házakkal való viszonyának alakításával reagálva.

///Kerestem egy hasonlóan vertikális funkciót, melynek helye lehet a belvárosban. Ez a funkció a falmászóterem lett, így lehetőségem nyílt különleges téri helyzetek kipróbálására, terek nagyobb egységekként való kezelésére. A falmászás funkcióhoz tartoznak a befelé dőlő falak, melyek mindig hatalmas méretű holttereket rekesztenek ki a belső, temperált terekből. A tömegkoncepcióm azonban lehetővé teszi a befelé dőlő falak -kívülről hegyként értelmezve 'megmászását'- egy publikus lépcsősorral. Az így létrejövő duplázással felerősítem a mászás, mint felfelé törekvés tevékenységét. E belső és külső felfelé törő hártya közt formáltam szabadon a tömeget kísérletezéssel finomítva, majd kiválasztva a végső formát. A fokozatosan város fölé emelkedés különleges térsort eredményez, melyhez kapcsolódott tűzfalak közé szorítottan, mintegy szurdokban felkanyargó lépcső víziója. A kis mértékben áttört beton homlokzat sejteti a benti életet úgy, hogy az közben kezdeti szándékomnak megfelelően nem zavarja a lakófunkciókat. A homlokzat hátrahúzása sajátos megtorpanásra késztető közteret hagy maga előtt, kialakítása lehetővé teszi akár faltánc gyakorlását, valamint alpinista gyakorlatok levezénylését, melyek gazdagítják a funkciót, növelve az épület kihasználtságát.

Az épület fogadótere egy kávézóként működik, mely jó idő esetén teraszként használja az előteret. A ház működését tekintve kvázi zsilipelt rendszerrel választja le a sporttereket a kávézótól a bekerülő por és szennyeződések minimalizálása érdekében, az öltözőkön keresztül a bemelegítőtérbe jutva, hátsó közlekedőrendszeren keresztül jutunk el a mászótérbe. Kialakított átlátási pontokon keresztül azonban mindenki része lehet a különleges mászótérnek, sportversenyek alkalmával pedig képes nyitottabban működni.

Házam monolit vasbeton épület. Anyagválasztásomat a formálás szoborszerű tömege, valamint tűzvédelmi megfontolások indokolják, a maghőszigetelt kivitel pedig lehetővé teszi a szándékoltan homogén felületképzést.

A lépcső kezdetben a belső közlekedők ferde födémeire támaszkodik, majd könnyeden elrugaszkodik: az épülettől való különállását, speciális rátelepedő formálását pedig az acél konzolok erősítik. Perforált járófelülete az átlátásokat , valamint a fény mélyebbre hatolását teszik lehetővé.

A belső terek közül a legizgalmasabb a mászótér hatalmas barlangszerű légtömege. A fal megtervezése különösen gondos mérnöki és statikai tervezést igényel. Csúszásmentesített fém felülete 15 cm-es raszterben perforált, mely a befogások elhelyezésének és könnyed átszerelésének lehetőségét szolgálja. Egy ilyen térrel szemben elvárás a folyamatos megújulás. Hátszerkezetét acél tartókként képzelem el a vasbeton falra erősítve, mögötte szervíz-táv. A teret lift töri át, így különleges, mászható hasadékteret létrehozva maga mellet, valamint a világítás lehetőségét is felkínálva, melyet teherhordó falára szerelt feszített fóliák mögé rejtett több színhőmérsékletű fénycsövekkel képzelem el. A rendszer automatizálva igazodik a kintről bejövő fényekhez, állandó megvilágítást biztosítva. Újszerű gondolat a mászóteret falfűtéssel temperálni, így elkerülve a belógó infrapanelek balesetveszélyes beépítését, megoldása sok előnnyel jár.

///Házam egyben magában hordozza egy olyan tetővízió Budapesten való megjelenését, mely a fölfelé terjeszkedést parkosításként zöld gondolatokkal összekapcsolva éri el. Ennek egy kezdő lépcsője lehetne épületem, mely mellett a lapostetős ház lehetőséget kínál zöldtető kialakítására, mintegy mintaként szolgálva a többi beruházásnak.

Online gyűjtésem a tervezés kezdeti szakaszából: http://budapestroof.tumblr.com/

Szurdok és útvonal

A forma alakítása

Néhány részlet a tervből