mindenmegoldásnemérdekel

1. A 2020-as felhatalmazási törvény átengedése — 10/10

A Covid idején elfogadott törvény széles rendeleti kormányzási mozgásteret adott a kormánynak; több nemzetközi elemzés ezt határidő nélküli, politikai kontroll nélküli felhatalmazásként bírálta. Miért első? Mert válsághelyzetben az államfői kontrollnak különösen nagy tétje lett volna. Itt nem egy szakpolitikai vitáról, hanem a végrehajtó hatalom rendkívüli kiterjesztéséről volt szó.

2. A lex CEU aláírása — 10/10

Áder 2017-ben aláírta a CEU-t érintő törvénymódosítást, azt állítva, hogy az nem sérti az Alaptörvényt. Később az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a magyar szabályozás uniós jogba ütközött, többek között az akadémiai szabadság szempontjából is. Miért ennyire súlyos? Mert ez nemcsak egy egyetem ügye volt, hanem a tudományos autonómia és a politikai bosszúállam tesztje.

3. A negyedik Alaptörvény-módosítás aláírása — 9,5/10

A 2013-as negyedik módosítás több olyan elemet emelt alkotmányos szintre, amelyet korábban az Alkotmánybíróság kifogásolt, és hatályon kívül helyezte az Alkotmánybíróság korábbi, 1990 utáni határozataira való hivatkozás lehetőségét. Miért került a dobogóra? Mert ez a jogállami fékek átírásának egyik kulcspillanata volt, Áder pedig nem fékezett, hanem aláírt.

4. A Stop Soros és a hetedik Alaptörvény-módosítás aláírása — 9,5/10

2018-ban Áder aláírta a Stop Soros-csomagot és az Alaptörvény hetedik módosítását; utóbbi a közterületi hajléktalanság tilalmát is tartalmazta. Az Európai Unió Bírósága később megállapította, hogy a menedékkérőknek nyújtott segítség kriminalizálása sértette az uniós jogot. Miért magas pontszám? Mert egyszerre volt migrációs propaganda, civil szervezetek elleni fellépés és hajléktalanellenes alkotmányozás.

5. A külföldről támogatott civil szervezetekről szóló törvény aláírása — 9/10

Áder a civil törvénynél azt mondta, nem lát alkotmányossági vagy közjogi akadályt. Az Európai Unió Bírósága később kimondta, hogy a szabályozás nem felelt meg az uniós jognak, többek között a tőke szabad mozgása, az egyesülési szabadság és a magánszféra védelme miatt. Miért lojalitási klasszikus? Mert pontosan olyan ügy volt, ahol az államfőnek a kormányzati ellenségkép-gyártás és az alapjogi kontroll között kellett volna választania.

6. A 2021-es „gyermekvédelminek” nevezett, LMBTQ-ellenes törvény aláírása — 9/10

Áder aláírta azt a törvényt, amely a pedofília elleni szabályok közé illesztve korlátozta a kiskorúak hozzáférését LMBTQ-tartalmakhoz. A törvény később az EU egyik legsúlyosabb magyar jogállamisági ügyévé vált; az Európai Unió Bírósága 2026-ban a magyar szabályozást uniós jogi szempontból vizsgálta, a sajtóbeszámolók szerint pedig jogsértőnek minősítette. Miért súlyos? Mert az államfő itt is átengedett egy olyan politikai terméket, amely alapjogi és kisebbségvédelmi kérdésként robbant.

7. Az MTA kutatóhálózatának elvétele — 8,5/10

2019-ben Áder aláírta az MTA-törvényt, amely leválasztotta az Akadémiáról a kutatóintézeti hálózatot. Az MTA hónapokig tiltakozott, és nyílt levélben is kérték Ádert, hogy ne írja alá. Miért van a listán? Mert a tudományos autonómia egyik leglátványosabb hazai ügye volt, ahol az államfőnek lett volna tere legalább alkotmányossági kontrollt kérni.

8. A „rabszolgatörvényként” emlegetett túlóratörvény aláírása — 8/10

Áder aláírta a munka törvénykönyvének vitatott módosítását, amely 250-ről 400 órára emelte az éves túlórakeretet, és a túlórák elszámolását akár hároméves időkeretbe helyezte. A döntés komoly tüntetéseket váltott ki. Miért fájdalmas pont? Mert ez közvetlenül munkavállalói érdekeket érintett, Áder pedig a társadalmi tiltakozás ellenére is aláírta.

9. A közigazgatási bíróságokról szóló törvény aláírása — 8/10

2018 végén Áder nemcsak a túlóratörvényt, hanem a külön közigazgatási bírósági rendszer létrehozásáról szóló törvényt is aláírta. A rendszer a kormányzati döntéseket érintő ügyekben kapott volna kiemelt szerepet, miközben a kritikák szerint a miniszteri befolyás veszélyeztette volna a bírói függetlenséget. Miért szerepel itt? Mert a bírósági függetlenség a jogállam egyik magja, és ez tipikusan olyan ügy volt, ahol az államfői kontrollnak súlya lett volna.

10. A teljes „Ne írd alá, János!” korszak — 7,5/10

Avagy miert csak a budiban kapott teret a Bajszos.

Mementokent ajanlom, karakteres darab, szeretjuk, majdnem minden @startgaleriabudapest vendeg ismeri.

(pedig nagy volt a verseny a címért a kövér lalával)