Belégzés.
Emelkedik a mellkas,
Fáj,
Fáj egészen a gyomromig.
Az a ptsd-d szokott lenni,
Mondja KristĂłf
Tárgyilagos tapintattal,
A kedves.
Hátralép, és figyel.
Kilégzés.
Harmincegy éves va
Csempézett zett falak
Valami nyom, nyom,
Valami nyomta gyereklelkemet.
Gyenge, ideges jelenlét,
Anyám.
Belégzés.
Idő,
Az idő, itt az az idő.
De ma nem, én ma nem,
Hagyjatok ma a fĂĽ
Értsetek meg inkább,
Ez itt, ez nyom, inkább ezt
Új alak, és egy intés,
Most már elég.
Kilégzés.
Elegem van.
Nem, és kész.
Belégzés.
Rendben, te akartad.
Kilégzés.
BorzadĂł gyanĂş.
Ki
Ki ez
Be
Mi
Nem
Ki
Ruhák
Be
VĂz
Nem
VĂz
Nem, nem, nem
Tö röl röl rölköző
Utálla
Menjél anyádhoz
Tonnák a hátamon
Méreg a tüdőmben
Gyenge, ijedt jelenlét anyám
És nincs megértés
Se oldás, se oldozás
Közösen játsszuk el,
Hogy nem történt semmi
Bőröm tiszta
Lelkelmen ott az erőszak billoga
Belégzés
Harmincegy...
Harmincegy éves vagyok
Kilégzés
Tonnák azóta is a hátamon
Belégzés
Csempénként tudom csak szétverni
Kilégzés
A rothadó múltbéli fürdőszobát