hú de fura nyár volt ez. nem volt szar, még erről a retek tumbliról is megfeledkeztem. meg tök büszke is vagyok magamra, hogy elértem egy célomat, plusz hogy ilyen gyorsan kihevertem életem legszarabb döntését, meg se mentem benne, nem sajnáltam, hogy vége, és még csak szánalom szexekbe se menekültem, de május végén volt egy pillanatom, napsütésben sétálgatva a keleti felé, mikor még azt hittem, ez lesz az az igazi celebrated summer, aztán kurvára nem lett olyan. :) kezdem azt hinni, hogy celebrated summer nem létezik, még ha vannak is olyan nyomorultak, akik szerint egy végigpusztított nyár az. de végre éltem és élem az egyszerű kis életet, most egy ideig nincs is ennél jobb érzés. mirtill coelho-t hallottátok, cső.