Szociálisan érzékeny

Panelek közt slétálva megüti egy ütem a fülemet, majd szépen a hang irányába orientálom a füleim és szememmel kémlelem, hogy vajon honnan jön ki a kedvenc dalom ami valahogy így hangzott:

tüdüüdüdüdüdüdüdüüdüüütüüüüdüüüütüdüdtüdtütdütdütdüdü

meglett... egy első emeleti kis konyhában ment az őrjöngés huhogásokkal kísérve, mindenkinek ilyen alsó szomszédot kívánok!!! sounds fun-

Pár rméterrel késöbb ismét ismerős ütemek ütötték meg a fülemet:

tüdüdüdüdddüüüütüdütüdüdüdtüdtüdtüdü

na ez egy max 3. emeleti kéró lehetett de felettébb aktív lakóról lehet szó nert ezt csípték el füleim:

és akkor most nagy terpeszbe a lábakat és szökkenés

végülis taláén egy ilyen szomszédnak mindenki jobban örülne?

gyakrabban kéne a mongol vér áztatta páncélomat visszavinni a helyére mert igazán érdekes dolgok történnek egy ilyen panel rebgetegben.

Végre megtaláltam az élet értelmét, szabadon engedhetem a bennem lakozó pegazust!  Nyihahhaha

szoposzerda, 

ma kifejezetten nem kedvelem a kollégáimat főleg azokat nem akik a közvetlen környezetemben vannak (pedig az járja rólam nagyon kedves ember vagyok).. szívem szerint elküldeném őket a problémáikkal a faszba, de felelősségem teljes tudatában inkább csak ironizálok nekik, hogy ne tudják eldönteni, tényleg utálom őket vagy sem (hagyjuk kételyek között az embereket és majd felemésztik saját magukat, de persze gondolom nem egy ilyen buzi tesze-tosza irodai környezetben ahol a  legnagyobb inger ha a főni lebasz valakit mert: hideg volt a kv, nem lett kész a riport, a gyerek bömbölt egész este és evégett kialvatlan, nincs elmosogatva a konyhában, rendetlen az asztalod, késel a határidővel, felkészületlen vagy a meetingen stb...

Random telefon:

Ja és a következő klasszis jutott eszembe ezen a szép tavaszi napon, (köszönöm Menyus, köszönöm Index)

Hello Summer,