Minden napra aprópénz

A hasznos idióták azért kellenek, hogy hasznos idióták legyenek.

Remélem életed leghosszabb napja sosem múlik el. Remélem, hogy az a nap emlékezetes lesz inkább, nem pedig egy rémálom. A távol eltöltött idő megviseli az embert, abban az esetben pedig nagy szó, hogy még mindig van hova hazaérkezni.

Jelenlét a saját életünkben, biztonság.

A magunk mögött hagyott út, ha nincs is, nem is volna, akkor is talán beszédesebb, minthogyha rá sem lépnénk arra semmi pénzért sem. 

Az élet olyan száraz, mint a bor. A föld épp annyira kerek, mint amennyire a fizika azzá teszi. Alkotni csak olyan világra érdemes, amelyiknek a nézeteivel egyet lehet érteni maradéktalanul.

Sok pénz, kevesebb ész, óriási nagy lélek. Örülnék, ha lehetnének, lennének még ilyen gondjaim.

Időnként egészen eltorzulok ettől a földi élettől, megint máskor meg nem látom, hogy annak, amit érzek és gondolok bármi egyéb foganatja is lenne azon kívül, hogy én azt gondoltam.

Mert mi van akkor, ha pont az a része volt felesleges, semmiből az elején kiindultam?

Azért szar az élet. Nem mondta, pláne nem gondolta el senki, hogy egyszer még az alapvető létünk okozatait kell bizonyítanunk. Ezt nem teszi és teheti meg senki.

Óriási felelősség terheli azt a mozzanatot, amelyik önmagáról tudomást sem véve működteti tovább maga körül a világot, melynek romjain épp egy új kezdet támadhatna fel.

Ennyi okos dolog után elfogadom, hogy a saját zsebbe nyúlkálás is ugyanúgy az élet része, mint nem tudomást venni arról, hogy a legjobb dolgok csakis létbiztonságban születhetnek, és élnek.

   Közben hol vannak a saját céljaim? Mi az én célom?! Nincsenek! Nekem nincs ilyen.