gofri

Hollywoodban a női főhősök reprezentációja átalakulóban van, de ha nem a maszkulin elvárásokra, akkor vajon mire épít ez az új hősnői mítosz?

Archívumunkban elérhetővé vált lapunk januári száma, melyből a napokban elhunyt Nádasdy Ádám tanulmányát ajánljuk.

A Booker-díjas író szerint groteszk lett volna, ha a Fidesz visszakormányozza az országot az oroszok karjaiba. David Szalay mesélt nekünk a gyerekkori pécsi emlékeiről, a szavakban rejlő erőről, de a hatalmi harcoktól és a szexualitástól való eltávolodásról is. Interjú.

A 77 éves költő szülei világát idézi fel. Arról beszél, mit jelentett nekik a kultúra, az olvasás, a zene és a tanulás. A személyes emlékeken keresztül olyan életforma rajzolódik ki, amelyben a gondolkodás és az erkölcsi mérce alapvető része volt az emberi túlélésnek, és amely végig meghatározta azt, ahogyan gondolkodik és ír.

Az immár Nobel-díjas Krasznahorkai az akaratlan ellenállás, a passzív ellenállás, az absztrakt ellenállás írója.

Orbán Viktor nőügyei: a bulvárgyanús címre felkapjuk a fejünket, de amikor a borítón meglátjuk a szerzőpáros nevét, rögtön tudjuk, nem botrá

Öt intézménnyel bővült tavaly decemberben a kultúrstratégiai intézmények köre, igazgatóikkal pedig a Nemzeti Kulturális Tanács. Ekkor került

Himnusz az élethez címmel önéletrajzi könyvet ad ki Gisèle Pelicot, akit a férje tíz éven keresztül bedrogozott, öntudatlan állapotában megerőszakolt, más elkövetőkkel együtt. A nyilvános tárgyalást vállaló francia nő interjút adott a Telexnek.

A szamosújvári börtönévektől Budapestig, Berlintől Ázsiáig húzódik ennek a beszélgetésnek a horizontja. A 90 éves Bodor Ádám az erdélyi giccs hamisságáról, a politikai önámításról, az írói szerep kényelmetlenségéről és az elengedés fegyelméről beszél.

Ma már sajnos könnyedén megteheti ugyanis a hatalom, hogy be se engedje az iskola világába Krasznahorkainak a tajtékzó posztmodernségben lubickoló és tobzódó műveit, mivel az elmúlt másfél évtized tökéletesen felkészítette a középiskolai irodalomtanítást arra, hogy (tanítandó) irodalomnak csak azt tekintse, ami nagyjában-egészében (inkább egészében) úgy működik, mint egy XIX. századi regény vagy vers, amelynek van eleje, közepe, vége, és egészen biztos, hogy nem használ többszörös narrációt, rétegzett idősíkokat, s szerzőjének eszébe sem jut káromkodni, durváskodni, valódi XXI. századot játszani. De hogyan is lehetne ez másképp egy olyan országban, ahol Herczeg Ferenc a NAT-ban egy sorban áll (!) József Attilával, Adyval, Petőfivel, Arany Jánossal, Babitscsal, Kosztolányival?!

Ha a film humora működik, akkor a nézők azt is felfogják, hogy nem egy másik embert, hanem egy másik növényt kell megérteniük, mondja Enyedi Ildikó, akinek új filmjében egy 150 éves ginkgo biloba fa a főszereplő. A Csendes barát rendezőjének nincs rossz lelkiismerete amiatt, hogy a Filmintézet is támogatta a filmjét.