Geodéziai mérőtornyok

2012-ben a Hegyek Vándorai Turista Egyesület jelvényszerző túramozgalmat írt ki a mérőtornyok meglátogatására.

Disclaimer: a kifejezetten kilátónak átépített geotornyokon kívüliekbe felmenni tilos és életveszélyes!

A túramozgalom keretében a tornyok nagyobb részét 2016-2020 között látogattuk meg. Ezen a blogon nagyjából naponta legfeljebb egy (1) geotorony lesz feltöltve, a látogatás szerinti sorrendben.

Néhány érdekesség:

az égtájak szerinti legek: északon az Ortás (Cserehát), délen a Gunin-hát (Katymár község mellett), keleten a Tarpai-hegy (Bereg) és nyugaton a Csókás (Szentgotthárdtól északra);

legmagasabban a Csóványoson (938 m) álló torony található, legalacsonyabban a Csongrád melletti Jováki-parton lévő (80 m);

az ország mértani közepéhez, a pusztavacsi Jeltoronyhoz legközelebb a pilisi Szőlőhegyen álló geotorony található, légvonalban 14,5 km-re; közel van még a tatárszentgyörgyi Erdőhegy (16,3 km) és a Gyurka-domb Csemőn (18 km).

a legmagasabb torony a Csemő határában álló Gyurka-dombi kilátó (az egykori geotornyok.uw.hu szerint 28 m).

A kissé megtévesztő nevű helyszín Marcalitól ugyan nem található messze, de se nem hegyen, se nem a lokális maximumon áll. A túramozgalom igazolólapja szerint 240 méteres dombhátat fogadjuk most el hegynek. Marcalitól nyugatra járunk, a 6805-ös, Nemesvid felé vezető országúton kb. 5 km-t kell lassan emelkedni a központtól számítva és ott is ácsorog, rögtön az út mellett. Gyalogos és kerékpáros turistaút sem vezet az 1977-ben épült, ötszintesnek tűnő toronyhoz. Adótoronyként hasznosítják, a tövéből tiszta időben szép kilátás nyílik. Nyilván nem tiszta időben látogattuk meg.

Torony, antennákkal

Táj a toronytól

Somogyjádtól északnyugatra, a terepszinttől nem különösebben kiemelkedő, 190 méteres (tszf.) magaslaton találjuk ezt a geotornyot. A falu északi részén található pincék-telkek határán áll, könnyen megközelíthető. A közelben nem vezet jelzett turistaút és a kerékpáros turizmus fő irányaitól is távolabb esik, a somogyjádi állomástól laza séta.

A torony ötszintes, 1979-es építési évével a régebbiek közé tartozik. Ottjártunkkor hiánytalanul megvolt a beltere, fentről szép kilátás nyílt a környékre.

Ismét egy könnyen megtalálható és megközelíthető geotoronyhoz érkezünk. A szép nevű Lulla községtől légvonalban kb. 1 km-re keletre találjuk, és ha valakinek nincs meg kapásból Lulla elhelyezkedése, akkor észak felé Siófok, délre Tab, a Flóra-hegy pedig nagyjából utóbbi kettő között van, majdnem féltávnál. A tájból szerény 288 méteres tengerszint feletti magasságával is kiemelkedő magaslaton álló háromszintes geotoronyot 1985-ben építették, belülről ottjártunkkor kissé hiányos volt. Jelzett turistaúton megközelíthető: a Dél-Dunántúli Piros jelzésén (Siófok - Tab szakasz), illetve a Lulla és Ságvár közötti P+ jelzésről, vagy a Ságvár - Nyim - Som sárga sávról a DDP-re kanyarodva. Szép kilátás a tetőről.

Felfelé Lulláról.

A következő helyszín a tolnai Báta község mellett található, a falutól délre emelkedő löszös dombháton. Jelzett turistaút nem, jelzett zarándokút kettő is érinti a falut, de a 177 méter magasan álló geotoronyhoz nem tér ki egyik sem, cserébe több irányból is könnyen megközelíthető, árnyas kis szurdikok vezetnek fel a közelbe. Az alacsonyka, kétszintes építmény 1984-ben épült, kiváló kilátás nyílik belőle, a hátság mögött néhol a Duna is felvillan.

Szolnoktól délre, a Tisza egy eldugott kanyarában található Vezseny, egy alig több, mint félezres lakosságú falu. A Tisza majdhogynem körbefolyja. A település közúton az eleve négyszámjegyű Tiszajenő - Tiszavárkony útról letérve közelíthető meg, valamint volt komp Tiszaföldvár felől. 1973-ig kisvasút kötötte össze Cegléddel, a végállomása a mai Tiszajenő-Vezseny nagyvasúti állomásnál volt (a falu központjától kb. 6 km).

A geotornyunk Tiszajenő felől érkezve a falu előtt található, az országút északi oldalán, alig észrevehető, 87 méteres tengerszint feletti magasságon. Nem látogatható, talán 3-4 szintes lehet. A közeléből ellátni a környező ártéri erdőkig.

Torony, kilátás, komp.

Solt határában járunk, igaz, Dunaegyháza közvetlen közelében. Az Ebédleső-hegy a túramozgalom szerint 127 méteres magassággal büszkélkedhet, mellette halad el a Magyar Zarándokút (Esztergom - Máriagyűd) jelzett útvonala. Jó sok a gyalogakác. A geotorony ottjártunkkor éppen zárva volt, azóta elvileg megbontották és akadtak páran, akil feljutottak. Kisméretű, mindössze 8 méter magas építményről van szó, 1973-ban építették. Kiváló kilátás nyílik a közeli solti rádióadóra.

Bugacpusztaháza mellett járunk, az 54-es főútról Bugac felé vezető mellékúton, annak is egy Bugacpusztaházától nyugatra lévő, teljesen jellegtelen elágazásánál. Itt kell betérni egy egykori téesz félig-meddig elhagyatott bekötőútjára, a kanyartól már látszik is a geotorony. A későbbiek között épült, 1986-ban, a túramozgalom Pusztaházként 124 méteres tengerszint feletti magasságra jelöli, az egykori geotornyok.uw.hu honlap pedig Bugaci-Füzes-hegynek ismeri és 113 méteres magasságra teszi. Nincs sok jelentősége, az építmény környéke ligetes-erdős, az út túloldalán mezőgazdasági telep. Kilátás a környékre nincs, a torony zárva.

Szentkirály község északnyugati határában találjuk a következő geotornyunkat, a 109 méter magas Labanc-dűlő tetején. A torony nagyon közel található a kisforgalmú, Szentkirály - Ifjúsági ltp. - Kocsér országúthoz, kb. 2,5 kilométerre a szentkirályi elágazástól. Különösebben nincs róla semmi más információ, egy időben a netes képek alapján látogatható volt. Amikor arra jártunk, még le volt zárva, most pedig adótoronyként üzemel. A környék szépen belátható a torony mellől is.

Nagyon trükkösen a Kadafalva kódnevet adták a túramozgalom szerzői ennek a magassági pontnak, amely a szomszédos Ballószög területén található. 128 méter magasan járunk, Kecskeméttől délnyugatra, különösebb turistaút, kerékpáros útjelzés nem vezet erre. Az 1981-es építésű geotorony egy kiserdő sarkán áll, könnyen megközelíthető, de nem látogatható, adótoronyként használják.

A Hetésben járunk, Zala megye legnyugatabbi vidékén. Mielőtt a Kerka a Lendvába (Ledava) folyna, majd együtt rögtön a Murába, a két folyócska völgyei közé ékelődik egy dombság, ennek a legmagasabb csúcsa a Tenke-hegy, vagy Nagy-Tenke. A maga tengerszint feletti 332 méteres magasságával az egész Zalai-dombságban komolynak számít, csak a Vár-hegy és a Hahót-hegy magasabb. A dombvidék nagyrészt szőlőhegyként hasznosul mindkét érintett ország területén. A Nagy-Tenkén álló, 1980-as építésű geodéziai mérőtorony adótoronyként működik, nem látogatható. (Érdekes, de nem verifikált helyi történetként hallottam, hogy egyszer rég egy osztrák vagy német turista leugrott vagy leesett a tetejéről és utána lezárták, de a rédicsi polgárjenőhivatalban akkor még el lehetett kérni a kulcsot, ha valaki nagyon fel akart menni.)

A tető megközelíthető gyalogosan és kerékpárral is, az Olajos Körút túramozgalom piros sávját követve Lendvadedesről vagy Tornyiszentmiklósról (P+ jelzés csatlakozik Lovászi felől). Kerékpárral direktben könnyebb talán feltekerni Rédicsről. Ha valaki nem szeretne lemondani a kilátózás élményéről, akkor laza 3,3 kilométerre találja a Vinariumot a lendvai/hosszúfalusi szőlőhegyen (Lendavske Gorice / Dolgovaške Gorice).

A geotorony a Dedesi-tótól:

A geotorony közelről:

A geotorony közeléből némi kilátás:

Csalódottságának hangot adó látogató kommentje 2008-ból:

Stolp Vinarium és a kilátás:

Bajától északkeletre, Rém községtől jóval közelebb északnyugatra emelkedik a trükkösen Csávolyhoz tartozó Ólom-hegy, a környéken tekintélyt parancsoló 174 méteres tengerszint feletti magasságával. Több forrás egyenesen az Alföld legmagasabb pontjának írja, ami a Duna-Tisza-közén igaz is lehet, de a Kaszonyi-hegy és a Hoportyó magasabb, és, na, azok is alföldi "hegyek".

Megközelítése az Alföldi Kéktúra útvonaláról (Sükösd - Hajósi pincék szakasz) két helyen is kiágazó kék háromszög jelzésen a legegyszerűbb, ha a mély homokban beszélhetünk egyszerűségről. Az 1979-ben épült magas, hat szintes toronyból szép kilátás nyílik az egész környező erdőségre.

A torony távolabbról.

Kilátás

Zalaegerszegtől nyugatra járunk a Kandikó csúcsán, amely 304 méterével a Zalai-dombság magasabb kiemelkedései közé tartozik. Az erdőtlen dombtetőn álló, közepesen magas mérőtorony ottjártunkkor nem volt látogatható, de a google maps szerint már volt, aki bejutott. A környék a torony mellől is egész jól belátható, de aki zárva találja, és mégis tornyot szeretne mászni, ugorjon át Bazitára. A közelben halad át a transzkontinentáliszalai Sármellék - Zalalövő piros sáv jelzés (amely Zalalövőtől nyugatra Őrvidéki Pirosként Szentgotthárdig vezet), erről laza kitérő a tető.

A maga 121 méterével a tenger szintje fölé magasodó Rác-halom a Mezőföldön, Sárszentmiklós (Sárbogárd része) határában található, szinte közvetlenül a mezőszilasi országút mellett. A geotorony 1978-ban épült, az alacsonyabbak közé tartozik (kb. három szintes lehet), és le van zárva. A környékre egyébként szép kilátás nyílik. Ez ennek a kis oldalblognak a profilképe is. :)

És a közeli vasúti átjáróban elkapott, vasárnap délutáni Sugovica Expressz (Baja - Budapest-Keleti), aznap valamiért nem csatolt Desiro, hanem csatolt Uzsgyi:

Ozoráról nem sokan vannak, akiknek a geodéziai mérőtornyok jutnának eszébe, mert van itt fesztivál is, meg volt egy Filippo Scolari, aki Ozorai Pipóként vonult be a középiskolai történelemkönyvekbe.

A geotorony a falutól nyugatra található, a fürgedi országútról könnyen megközelíthető. (Országúti kerékpárral talán nem haszontalan információ, hogy Iregszemcse felé az országút földúttá lényegül át.) Az alacsonyka építmény három szintes, a létrák hiányoznak belőle. A dombhátról szép kilátás nyílik a környékre.

A Kis-Koppány völgyétől délre, Tengőd község északi határában található a következő geotorony, a Dél-Dunántúli Piros turistaúttól (Tab - Bábonymegyer közötti szakasz) csekély kitérővel megközelíthető. Az 1985-ös építésű torony sajnos rossz állapotban, kibelezve áll az erdőben, kilátás nincs a közeléből.

A torony egy irtástól:

Beltér:

Kicsit odébb van némi kilátás a környékre:

Ezzel a Pest megyei tornyoknak el is érünk a végére (11 darab volt, ennél csak Fejérben van több). Tatárszentgyörgytől délre járunk, a megyehatártól éppen egy kicsivel északra. Turistaúton megközelíthető a helyszín, de csak majdnem, mert a Ladánybenén északon most véget érő Kunsági Piros (a térkép szerint a déli vége ennek Nagylakon van, egyszer utána kellene járni) a geotoronytól kb. 800 méterre kanyarodik el. Kicsit egyszerűbb az 5202-es országút felől érkezni, Ladánybene, Vármegyehatár autóbusz-megállótól.

A torony 1979-ben épült, a magasabbak közé tartozik, de sajnos teljesen kibelezték. A környék ligetes-erdős, sok a borókabokor.