Péter Dávid Unofficial

Most 11:50 van, még nem végzett, én meg a konyha és az előszoba különböző pontjain toporgok, ha kéne valami, mondjuk papír törlő, nedves szivacs, létra, kávé, egy plusz dugalj, seprű, lapát, apám fasza esetleg.

Közben persze tiszta por és retek minden, tehát, amikor végez, akkor sem ülhetek le a seggemre, mert egyből porszívózhatok, hogy felmoshassak utána.

A második recept abból a bizonyos könyvből, a Ki mint vetből. Ez egy póréhagymás krumplileves fodroskel-csipsszel. Itt most követtem az utasításokat, egyedül a tejszínt hagytam ki, ami nélkül szerintem ugyanolyan.

Ja, hogy milyen? Kellemesen semmilyen. Először arra gondoltam, hogy egy krumplileves is akkor ízes, ha van benne egy csomó fűszer meg füstölt hús, virsli, ilyenek. De rájöttem, hogy oké, ez is benne van, de most valahogy a zöldségek nem voltak elég ízesek.

Arra jöttem rá, hogy mindig ugyanazokat a kajákat főzöm, ezért arra gondoltam, hogy bár nagyon utálom a Julie és Julia című filmet, az ötlet, hogy Julie Powell 1 év alatt minden nap megfőz egy receptet Julia Child könyvéből. Szóval kellet egy könyv, nyilván a meglévő könyvek nem jók. A csajom beszerezte a Ki mint vet című könyvet, ami egyrészt tök szép, másrészt vannak benne fasza receptek. Az, hogy minden nap főzzek, az azért egy kicsit sok lenne, plusz drága is. Ahhoz tényleg nagyon kétségbeesettnek, elszántnak vagy éppen totál megszállott Julie Powellnek kell lenni. Ezek közül egyik sem vagyok, így a reálisan arra jutottam, hogy heti két recept az oké. Most meg is csináltam az elsőt, amint az a képen látszik. Ez egy grillezett sajt cukkinnis hajdinasalátával. Kivéve, hogy ez árpa, illetve méz helyett agave szirupot használtam és kihagytam a mentát is a végén.

Indokolatlanul sok időt öltem már egy nyomorult csv fájl elmentésebe, exportálásába, online átkonvertálásába, a megfelelő beállítások megtalálására vezető leírások kiböngészésébe, ide-oda kattintgatásokba, Mac gépről Windowsra váltottam, oda-vissza küldözgettem magamnak azt a fájlt, hogy végre fel tudjak tölteni egy doksit, de mindig kidob valami hibaüzenetet a rendszer.

Azért ez a Bullet train sem egy akkora nagy cucc, mint ahogy azt annyira mondja mindenki.

Egyrészt az is bosszantó kicsit, hogy egy csomó színész újra lett hasznosítva a Deadpool 2-ből, ami nem meglepő, mert ezt is meg azt a filmet is ugyanaz az ember rendezte.

A végén összeálló történet, hogy miért is kerültek fel ezek a bizonyos emberek erre a bizonyos vonatra, az egész ötletes, jól ki lett találva, de ezt a rejtélyt teljesen keresztbe bassza a folyamatos poénkodások, hogy Brad Pitt a kezét feltéve próbálja kimagyarázni magát a bunyókból.