alexi, timi
Akut helyzetben ezt próbáld:
Állítsd le a beszélgetést: „Most nem tudom ezt pontosan feldolgozni. Visszatérek rá holnap.”
Nézz körül, és nevezz meg öt semleges tárgyat. Ez visszahoz a jelenlegi térbe.
Engedd le a válladat, támaszd meg a hátadat és a talpadat, sarkadat próbáld a földbe nyomni.
Lélegezz lassabban, kissé hosszabb kilégzéssel; ne tartsd vissza a levegőt.
Mondd ki: „A testem riadót jelez. A riadó önmagában még nem teljes helyzetértékelés.”
Írd le csak a nyers tényeket, következtetések nélkül.
Adj magadnak konkrét visszatérési időpontot: „Holnap 11-kor húsz percet foglalkozom vele.” Ez segít az agynak átmenetileg elengedni.
Szerintem nálad különösen fontos lehet egy 24 órás döntési szabály: erős aktiváció, sírás, bezáródás vagy menekülési vágy idején nem hozol végleges döntést és nem küldesz hosszú üzenetet, piszkozatokba elég menteni. A határt azonnal meghúzhatod: eljöhetsz, kérhetsz csendet, megszakíthatod a beszélgetést. A történet végleges értelmezését későbbre hagyod.
A legrövidebb használható belső formula ez lehet:
„Valami fontos történik bennem. Még nem értem. Most biztonságot teremtek, később értelmezem.”
Ez nem tagadás. Annak elfogadása, hogy a tested és a gondolkodásod eltérő sebességgel dolgozik.
Mi állhat mögötte?
Gyakran több tényező adódik össze:
Veleszületett idegrendszeri sajátosság: autizmusban gyakoribb, de nem minden autista ember alexitímiás. A kettő külön jelenség.
Interocepciós nehézség: érzékeled a szapora szívverést, gyomorgörcsöt vagy feszülést, de nem egyértelmű, hogy ez félelem, düh, szégyen, túlterhelés vagy ezek keveréke.
Gyermekkori érzelmi tükrözés hiánya: ha a környezet nem nevezte meg pontosan az állapotokat, esetleg elutasította vagy büntette a kifejezésüket, kevesebb lehetőség volt kialakítani az érzelmek belső térképét.
Trauma és tartós alkalmazkodás: veszélyes közegben hasznos lehetett elvágni a figyelmet a belső élménytől, és inkább azt elemezni, mit vár a környezet.
Autisztikus maszkolás: a saját jelzések helyett a társas szabályok követése kerülhet előtérbe.
Depresszió, szorongás, kiégés, krónikus stressz vagy fájdalom: ezek átmenetileg is ronthatják az érzelmi hozzáférést. Az alexitímia és a krónikus fájdalom között több vizsgálat talált összefüggést.
Kimerültség, alváshiány, túl sok inger, alkohol vagy egyéb szerek: ilyenkor az amúgy hozzáférhető feldolgozás is beszűkülhet.
