Ki nem mondott gondolatok

Tőlem (neked) magamnak..

Első percek Veled.

Egyre többet kezdtünk el beszélgetni. Viszont nem vettem nagy dobra. Azt hittem nálad ez természetes és minden lánnyal így viselkedsz. Szinte bárkit megkaphatnál, hiszen a külsőd mellett a személyiséged is tökéletes. Szóval próbáltam magamban elfojtani az érzelmeket, hogy még véletlenül se gondoljam túl. Aztán jött az a nap. A nagy nap. Legalábbis számomra. Olyan hirtelen történt az egész. Találkoztunk. Fel sem fogtam igazából, hogy mi történik. Az egyik pillanatban még csak köszöntünk egymásnak a másik pillanatban pedig már csak arra lettem figyelmes, hogy éppen megcsókolsz. Azt hittem, hogy álmodom. Valóságosnak tűnt mégis álomszerű. Pár perc elteltével tudatosult bennem, hogy tényleg itt vagy és tényleg te vagy az. Mosolyogtál rám én pedig semmi másra nem tudtam gondolni csak arra, hogy milyen szerencsés és hogy milyen boldog vagyok. Azt akartam, hogy ez a pillanat soha ne érjen véget. Ettől a pillanattól kezdve csak a TE érintésedre, ölelésedre, mosolyodra, csókodra vágytam.

Arra vágytam, hogy én legyek a Te mindened...

Tőlem (neked) magamnak..

Az első benyomásom Rólad.

Hónapokig csodáltalak messziről. Az első pillanattól kezdve megfogtál. Először az ellenállhatatlan mosolyoddal és a csillogó szemeiddel. Aztán meghallottam a hangodat és a nevetésedet. Beszéltél hozzám és mondtad a poénokat. Hazudnék ha azt mondanám, hogy emlékszem mindenre amit mondtál. Nem tényleg nem, mert annyira elvarázsoltál már csak azzal is ahogyan néztél engem. Ezekben a pillanatokban azt kívántam bárcsak egész életemben így néznél rám. Akkor ez még csak egy álom volt.

Most viszont ez az álmom TEljesült...

Tőlem (neked) magamnak..

Gondolatok az életről.

Az ember egy monoton világban él. Reggel felkel. Napközben elvégzi a tennivalóit. Este pedig lefekszik, hogy másnap újra elindítsa ezt a folyamatot. Mindenki a nagy dolgokat várja az életben. Várja, hogy legyen egy menő lakása, egy luxus autója..várja, hogy gazdag legyen és meg tudjon venni mindent amire csak vágyik. Azonban rengeteg időt vesz el az életből az, hogy mindenki saját maga jöjjön rá, hogy ezek a dolgok egyáltalán nem a legfontosabbak. Az idő pedig véges. Viszont idő kell amíg rájön az ember, hogy apró örömök sokkal többet érnek, mint a luxus dolgok..rámosolyogni egy idős házaspárra..megnevettetni egy kisgyereket..ételt adni egy kóbor kutyusnak vagy segíteni egy rászoruló családnak. Ha mindenki ilyen aprósággal lepné meg a másikat nap mint nap akkor egy gyönyörű világban élnénk, ahol mindenki tisztelné és megbecsülné a másikat. Ezek a dolgok mellett talán még a legfontosabbak a Család, a Barátok és a Szerelem.

Ekkor léptél be egyik pillanatról a másikra az életembe Te...

Elegem van a túlgondolásból,

Elegem van a könnyekből,

Elegem van a megfelelési kényszerből,

Vajon ennyire megváltoztam, vagy ugyanaz lehetek?

Én sem értem mi ez ami még kavarog bennem.

Néha ordítanék, de inkább maradok csendben.

Félig felemésztett, mégsem ölt meg engem.