Az E/1 jelent már el sem olvasom. Egyből csukom be a könyvet, ha az első sorokban ilyet látok. Az E/1-re amúgy is azt mondják, hogy a kezdő írók technikája. Az írónak bele kell magát képzelnie a főhős szerepébe, de annyira már nem tud elvonatkoztatni, hogy ne a főhős pofázzon állandóan önmagáról. Ez nem hozzászokás egy írótól, hanem belekényelmesedés. Meg nézőpontot sem tud váltani az író, ezzel lemond egy írástechnikai eszközről, hogy megmutathassa máshol, mással mi történik, ahol nincs jelen a fő karaktere. Vagy még azt is a főhős pofázza el, hogy máshol mi történt, vagy a másik karakternek kell a főhős elé járulva neki elpofáznia. Amúgy meg az író maga egy történetmesélő, és a normál történetmesélés E/3 múltidőben zajlik, hiszen egy történetmesélő azt meséli el, amit látott. Ott járt a helyszínen (ami lehet bár a jövő is, de a történetmesélő ott járt), látta mások életét, és elmeséli nekünk. Mivel a történet már megtörtént, hiszen el tudja mesélni, ezért múlt idő. Mivel ott járt, és látta, ezért általában másokkal esett meg. Lehet, hogy vele esett meg, de ha a tizedik hihetetlen történet is vele esett meg, felmerül a gyanú, hogy a történetmesélő hazudik. Attól meg hiteltelenné válhat a történetmesélő. Még Isten is csak E/3 múltban tudná elmesélni, mit művelt Káin. Úgyhogy bizonyára vannak speciális esetek, amit csak E/1-ben lehet megírni, vagy jelenben kell megírni, de akár T/2 jövőben kell megírni, csakhogy ezek speciális esetek, a speciális eseteken kívül pedig a történetmesélés személye: E/3, a történetmesélés ideje: múlt.
dailybridgerton
theartofmadeline
origamiaround
pixelskylines
snowghoul
baratheonpilled
